Lázár János azzal utasította vissza a parlamentben a jobbikos Kepli Lajos Mészáros Lőrincre kérdését, hogy „nem helyes, hogyha parlamenti képviselők szájukra vesznek egy konkrét magyar vállalkozót.”
Lázár tanár úr a kioktatást azzal folytatta, hogy vannak olyan jelenségek, amelyeket fel kell vetni, de nem tartja helyesnek azt, hogy „konkrét vállalkozókat, vállalkozásokat, konkrét embereket, a nevüket, a hátterüket, a családjukat a munkájukat” vállalkozói minőségében ítélik meg, miközben nem is közszereplők.
A kérdés egyébként úgy szólt, hogy Lázár nem tartja-e furának azt, hogy miután a kormány decemberben bejelenti, hogy 5 milliárd forintot szán a balatoni kempingek fejlesztésére, 106 hektárnyi kemping került Mészáros Lőrinc kezébe a tó körül. Az eset nem „fura”, hanem egy nyilvánvalóan köztörvényes bűncselekmény.
Visszatérve arra, hogy Lázár valódi válaszok helyett pofátlan kioktatásban részesíti a kérdést megfogalmazó képviselőket, jegyezzük meg: aki annyi közpénzt kap, mint Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök falubeli gyerekkori barátja, nyilvánvalóan a strómanja, az közszereplő. De a nácikat megszégyenítő pofátlan hazudozó Lázárnak az a szövege a legszebb, amikor szerinte „nem helyes, ha parlamenti képviselők szájukra vesznek egy konkrét magyar vállalkozót.”
Vállalkozót? Mészáros Lőrinc egy vállalkozó lenne? Mire vállalkozott Mészáros Lőrinc? Mi az ő szakterülete? A szállodaipar, a földművelés, a malactermelés, a stadionépítés, a hídépítés, a gátépítés, a búzakeményítés, a vasútépítés, a lapkiadás, az árvízvédelem, a malomipar, a húsfeldolgozás, villamosítás? Hogy csak a legfontosabbakat említsük.
Mutasson valaki egyetlen vállalkozót, aki ennyi mindennel „foglalkozik”, ennyi mindenhez ért, és szinte kizárólag állami beruházások elvégzésére „vállalkozik”. Nem, nem erről van szó, hanem arról, hogy Mészáros Lőrinc egy semmihez nem értő gázszerelő, aki a közpénz kilopására vállalkozott Orbán megbízásából, és jól tartja a stróman-száját, hogy abból hova utalja Orbán pénzét.
Erre vállalkozott ez az ember. Lázár mélyen sérti azokat a valódi vállalkozókat, akik értenek valamihez, befektetnek, keményen dolgoznak, és a saját munkájuk bevételeiből próbálnak egyről a kettőre jutni. Nem évente kaszálnak 30 milliárd forint tiszta nyereséget, miközben a munkát fillérekért másokkal végeztetik el.
Ez utóbbi nem vállalkozó, hanem bűnöző, azzal együtt, aki ezzel a feladattal megbízta, és aki a neve alatt futtatott cégekbe önti a közpénzt tízmilliárdos tételekben. Bűnözőket nem kellene vállalkozónak nevezni. Ennyi erővel Orbán is egy vállalkozó, aki arra vállalkozott, hogy a strómanja nevén kirabolja a magyar állam vagyonát, az adófizetőket meglopja.
Lázárnak volt arca végül azt mondani, hogy „a kormány nem kufárok gyülekezete, és nem foglalkozik üzleti kérdésekkel”, miközben más egyébbel sem foglalkozik az abszolút hatalma bebetonozása, a jogállam lebontása és az emberi jogok korlátozása mellett. Lázár mondja azt, hogy ők nem „kufárok”, miközben az egész trafikmutyit ő irányította.
Lázár nem foglalkozik üzleti kérdésekkel, miközben egy üzleti vitában képesek lettek volna a Heineken címkéjét önkényuralmi jelképnek nyilvánítani, mert egy hozzájuk hasonló bűnöző ellopta a cég megvásárolt márkanevét. Jól mondta Lázár, hogy ők kufárok gyülekezete, akik a bibliai minta alapján méltók arra, hogy ostorral kergessék ki őket az állami vagyon mellől.
