A II. világháború végén a Budai várnegyedben a szovjetek körülzárták a német-magyar csapatokat (a nyilasokkal együtt több mint 60 000 főt). Egy részük február 11-én több irányba kitört, hogy elérjék a német arcvonalat.
A kitörési kísérlet a II. világháború egyik legvéresebb katonai akciója volt, melynek során 20 ezer katona meghalt, ugyanennyi fogságba esett, és csak mintegy 700 főnek sikerült az átjutás.
A kétségbeesett, értelmetlen próbálkozásra hazánkban némelyek „a becsület napja” néven emlékeznek 1997 óta. Az első felvonulást a rendőrgyilkos Györkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonal rendezte meg (idén ismert okokból hiányoztak). Azóta is minden évben összegyűlik a magyar szélsőjobb széle, hogy „a hősöket ünnepelje”, sőt a kitörés útvonalára túrát is szerveznek, melyhez évről-évre egyre többen csatlakoznak.
A mostani megemlékezésen – melyen ezúttal külföldi vendégek is voltak – Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője a világot meghatározó, az élettérért folyó küzdelemről beszélt, és arról, hogy a „szélsőliberális, beteg és perverz emberek védtelenné, élhetetlenné tették Európát”. Erre a megoldás természetesen a faji, nemzeti öntudat. Beszéde végén a Waffen SS-t éltette.
A náci Németország (vagy egyszerűen csak a nácik) által befolyásolt Európa emlékeink (és elődeink emlékei) szerint nem volt sokkal élhetőbb mint a mostani, s kizárólag egy szűk réteg számára készült előnyöket tartogatni.
Hő reményünk, hogy ez még egyszer nem történhet meg, a magyar közéletet látva olykor elhalványul, de végül a rombolás és pusztítás gonosz démonainak örökre el kell tűnniük. Ehhez azonban többen kellenének, mint a tegnapi rendezvény 30-40 ellentüntetője. Közülük Vajnai Attila, az Európai Baloldal vezetője feljelentéseket tett egy csoport náci karlendítései, illetve a Magyarországon tiltott önkényuralmi jelképnek számító SS-jelvények miatt.
