Magyar Péter közjogi méltóságoknak kijáró időpontban intézett beszédet a magyar néphez, amivel majdhogynem államfői szintre emelte magát. Szerénytelensége dilettantizmussal párosult, amely megmutatkozott abban, hogy a beszéde méltatlan volt az időponthoz is, és a szándékhoz is, bizonyítva az alkalmatlanságát a feladatra, amelyre kijelölték.
Külön elemzést érdemelne a beszéd előtt bemutatott videó, alatta a magyar himnusszal, amit sikerült máris kisajátítani és a Tisza Párttal azonosítani, ahogy az országot is. Még ez hiányzott a palettáról, amelyen szinte már minden megjelent, amit a Fidesz elkövetett, és azon kívül semmi. Legfeltűnőbb azonban a súgógépről felolvasott beszéd nívótlansága.
Magyar Péter újévi beszédében számos olyan kijelentés elhangzott, amit egy megfontolt beszédíró/szerkesztő észrevesz, mint például az a kijelentés, hogy „a Tisza-kormány alatt nem lesz háború és nem lesz sorkötelezettség”. Mert a háborúról nem a „Tisza-kormány” dönt, hanem – az EU-ban Magyar Péter által is kitartóan támogatott – Oroszország.
Ha pedig lesz háború, akkor sorkötelezettség is lesz, s ez már cseppet sem tűnik irreális feltételezésnek. Ahogy az is tévedés, miszerint a választás „egy derűs, békés, de sorsdöntő népszavazás” lesz. A választás várhatóan sem derűs, sem békés, sem népszavazás nem lesz, mert a népszavazás mást jelent. A választáson a magyar parlamentet választják meg.
Sorsdöntőnek sem neveznénk, miután Magyar Péter most sem beszélt az alkotmányos rend helyreállításáról, az Orbán-rendszer megsemmisítéséről. Ez abból is kiderül, hogy Magyar azt mondta: a választás arról fog szólni, hogy „az orbáni Magyarországon vagy emberséges hazában akarunk-e élni”. Ez mit jelent? Vajon mit helyettesít az „emberséges” jelző?
Az Orbán-rendszer minden más mellett embertelen is, de az orbáni Magyarország ellentétje nem az „emberséges haza”, hanem a demokratikus, jogállami Magyar Köztársaság. Magyar Péter ilyet nem ígér, de azt legalább betartaná, ha hatalomra jutna. Magyar „emberséges” diktatúrát ígér, egy jobban működő Orbán-rendszert, s ahol kevesebbet lopnak. Garancia?
Magyar közjogi értelmezéséről mindent elmond az is, hogy szerinte olyan ország kell, ahol „az állam nem ellenség, hanem szövetséges”. Nem, demokratikus állam nem szövetségese a polgároknak, hanem a polgároknak felelős. Az állam elszámoltatható szolgálatot végez. Nem mellérendelő, hanem alárendelő viszony van, a polgároknak alárendelve működik.
Aztán a magyarista-tiszaista, nem független sajtó figyelmét elkerülte, amikor Magyar azt mondta: „ami egykor Isten, haza, család volt, az mára luxus, árulás és dinasztia lett”. De a luxus, az árulás és a dinasztia az „Isten, haza, család” képmutató jelszavából következik. Magyar Péternek a Horthy-rendszer alatt virágzó „Isten, haza, család” jelszó pozitív.
Baloldali és liberális demokrata szavazóknak mióta az? Már ez sem számít?
Ez a háromszorosan kirekesztő jelszó 1908 óta a Kisgazdapárt jelszava is. Már itt tart az egykor baloldali és liberális szavazótábor, ez már rosszabb, mint a Fidesz. Az FKGP szintjére süllyedtek, hogy leválthassák Orbánt, de a hordószónok Magyar a jobboldali szavazókat még a Fidesz és a kisgazdák programjával sem hódította el. Baloldali szavazókból él.
Ebből következik a beszéd leghamisabb része, amelyben Magyar visszatérően „bukottnak” nevezi a jelenlegi hatalmat. Ezt is fideszes propaganda stílusában teszi, amely Goebbelstől tanulta a szakmát: a szómágiában és a ráolvasásban hisz, hogy ha valamit elég sokszor ismételnek, akkor elhiszik az emberek. A Fidesz is téved ennek mindenhatóságában.
Egy bukott hatalom nem így néz ki. Sajnálatos módon Orbán és a Fidesz tartja magát, sőt, megállította a hanyatlást. Egy bukott hatalom elveszíti a legitimációs bázisát, de Orbán és a Fidesz tartóoszlopainak legitimitása nem kérdőjeleződött meg. Magyar nem téved, hanem hazudik, amikor a jelenlegi helyzetet az 1989-es rendszerváltáshoz hasonlítja.
Az Orbán-rendszer ideológiája sértetlen, intézményrendszere, hátországa áll. Az ellenzék egy éve folyamatos öncsalásban él, és minél nagyobbat hazudik magának, annál nagyobb lesz a csalódás. De még abban sem reménykedhet, hogy a csalódást kijózanodás követi, mert Magyar megkap minden pénzt, hatalmat, amivel tovább manipulálhat.
A beszéd elárulta azt is, hogy Magyar Péter fél. Előre megfenyegetett mindenkit, aki videót mutat be a választáshoz közeledve róla, amelyről már előre kijelentette, hogy hamis. Olyan ember beszél így, aki takargat valamit, akinek van félnivalója. Magyar már elveszítette azt a mítoszát, hogy róla lepereg minden, nem fog rajta a „golyó”. Kíváncsian várjuk a videót.
Már most nagy a cipő, nagy a zakó. Ehhez képest pedig nagyon nagy a mellény. Normális ember nem kiabál el semmit, nem veri a mellét előre. Csak olyan győzelemmel dicsekedik, amely megtörtént. A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság. Ha már Istent a szájára vette, jó lenne látni egy kis istenfélelmet. Szelídséget, szerénységet.
Persze, nincsenek illúzióink, hogy egy ilyen rossz beszéd a legkisebb kritikát kiváltaná azok között, akik a sorsukat vakon erre az emberre bízták.











