Szinte hihetetlen az a jószándékú naivitás, amely hét gyalázatos év után is eltölti a magyar embereket, akik azt képzelik, hogy az Orbán által kinevezett Ádernek bármiben is önálló véleménye vagy akarata lehet. Ha így lenne, még véletlenül sem lehetne ő az államelnök.
Ádert azért választotta Orbán, mert mindenben az utasítása szerint jár el. Még abban is jól teljesített, hogy néha dobjon vissza formai okokból egy-egy törvényt, ne legyen túl feltűnő, hogy Orbán minden törvényét olvasás nélkül aláírja, mint Schmitt Pál. Küldje vissza, aztán a Fidesz megcserél benne két szót, és utána aláírhatja.
Ez a trükk képes volt értelmesnek látszó embereket is megtéveszteni, és rendre felhangzik a sóhaj, hogy „ne írd alá János”, mintha János döntené el, hogy mit ír alá. Aztán János úgy aláírt minden aljasságot, ami Orbánnak kellett, mint annak a rendje. Tudomásul kéne már venni, hogy Orbán diktatúrát hozott létre, felszámolta a fékek és ellensúlyok rendszerét. Az lehet csak pozícióban, aki az ő embere és abszolút engedelmességgel tartozik.
Aki Áderre néz, annak Orbánt kell látnia. Aki Ádertől kéri, hogy „ne írd alá János”, az Orbánt kéri valójában, hogy „ne írd alá Viktor”. Aztán Viktor eldönti, hogy aláírja-e János. Főleg egy ilyen törvényt, amelyet Nobel-díjasok, tudósok százai, egyetemek, az EU, Amerika ellen is képes volt keresztülverni és megszavaztatni az Áderhez hasonló lakájaival.
Ezért Áder döntései mögött mindig Orbánt kell látni, és Áder döntését aszerint megítélni. Ha Áder nem írná alá ezt a törvényt, nem biztos, hogy örülni kell, mert akkor Orbán kezdett valami piszkos játékba. Vagy a tömeg haragjától ijedt meg, és ezzel próbálja a bebetonozott hatalmát a következő húsz évre is megőrizni, vagy kifárasztásra játszik, mint a pecás Áder a tiszai horgászaton.
Igazából, a CEU ügye leleplezte ezt az embert. Aljassága mértékét, a gátlástalanságát és az oroszoktól való függőségét. Nem lenne jó, ha Áder aláírásával trükközhetne, és elkerülhetné vele a bukását és a felelősségre vonását. Orbánnak most már takarodnia kell. Ha aláír Áder kezével Orbán, ha nem ír alá, neki mennie kell. Nyilvánvalóan Európa és a demokrácia ellen van, szélsőjobboldali fasiszta, aki gyűlöletre építi a hatalmát, hazudik, lop, csal, veszélyes Magyarországra és az emberek jövőjére.
Ezért nem Áderben kellene reménykedni, ráadásul őt nem létező szuverenitással felruházni, hanem Orbánt kell elkergetni. Valamit most megéreztek az emberek, a Parlament előtti tüntetés kezdett tüntetésre hasonlítani. De az nem jó jel, hogy a tüntetés hírére és az élő közvetítésre nem csatlakozott spontán módon a néhány ezer tiltakozóhoz estére százezer. A „Ruszkik haza!” azonban jó hívószó, mert a választás tényleg ez: Orbánnal Putyin, Orbán nélkül Európa a választás.
Ha Áder aláírásával visszatáncolna Orbán, megijedve, hogy az erősödő népharag elsöpörheti őt, az fontos győzelem lenne a CEU szempontjából, s az nagyon fontos, hogy ez az egyetem ne tűnjön el Budapestről. Ezt semmiképpen sem szabad megengedni. Ez Magyarországot visszavetné száz évet, s rácsukódna a sötét börtön ajtaja. De most már az is fontos lenne, hogy Orbán takarodjon el. Ne ússza meg azzal, hogy visszatáncol, mint az internetadónál és a népszavazásoknál, az olimpiánál.
Lelepleződött, világos lett, mit csinál, mi mozgatja. Putyin pénzén vásároltatná fel ez a gazember a szabad sajtót, kényszerítve a tulajdonosokat az eladásra, hogy sötétségben tartsa a magyar embereket. Milyen ember ez? Hogyan lehet megtűrni a hatalomban? Orbán nemcsak tolvaj, nemcsak antidemokrata, hanem zsarolható ember, Putyin kezében van, az oroszok irányítják. Amikor megzsarolták, és nem mondott le, hazaárulást követett el.
Nem Ádert kell kérni, hanem Orbánt fenyegetni, mert ha Orbán megijed, akkor Áder nem ír alá. Ez minimális célnak megfelel, ha nem csupán kifárasztásról és további trükkről van szó. Orbán fogja eldönteni az aláírást. Ha Áder aláír, akkor Orbán nem fél semmitől. Sem a tömeg haragjától, sem az EU szankcióitól, sem az EU-ból való kizárástól. Ha még annyira sem lehet ráijeszteni, akkor ez az ország elveszett.
Ha megijed, és Áderre ráparancsol, hogy ne írja alá, akkor sem szabad megelégedni ezzel, mert egy újabb trükkel, késleltve végül megcsinálja ugyanazt. Állandó nyomás alatt kell tartani. A CEU-t felejtse el, mondja meg Putyinnak azt, hogy akkor elveszíti a hídfőállását Budapesten, a CEU-ba törődjön bele. De valószínűleg nem ez lesz. Orbán nem lép vissza.
Orbán eltökélt, elhatározta, hogy nem hátrál. Ez a vesztét okozhatja, mert nem mérte fel, hogy ezzel olyan határt lép át, és olyan veszélybe sodorja Magyarország eu-s tagságát, amit nem tűrnek el neki. Márpedig ha bevállalta ezeket a konfliktusokat, ha hazahívta még az amerikai nagykövetet is hirtelen haragjában, az arra utal, hogy mindent egy lapra tett fel. Vagy győz, és akkor Magyarország orosz gyarmat lesz, illiberális nyugatellenes ország, vagy veszít, és akkor a börtönig meg sem áll. Feltéve, hogy nem a kollaboráns pártokon múlik.
Az optimális az lenne, ha a tömeg és a népharag túllépne a CEU ügyén, nem elégedne meg azzal, hogy ravaszságból valamilyen hazugsággal visszatáncol, hanem most már követelni kell a távozását, mert Magyarország kézzelfogható közelségbe került ahhoz, hogy kirepítsék az EU-ból. Véget kell vetni ennek a pusztításnak, amit ez a szemét banda művel. Vigyázni kell arra, hogy meg kell őrizni a tiltakozás erejét, de békés jellegét. Nem szabad okot adni arra, hogy a jogos népfelkelést törvénytelen zavargásnak állítsa be.
Lehet békésen is erőt demonstrálni. Nem „alkalom” a mostani, hanem lelepleződés. A király meztelen, és kilátszik a mezítelenségének rútsága. Fel kell szólítani, hogy távozzon, és ha nem teszi, el kell kezdeni felszólítani a magyarokat, hogy sztrájkoljanak, bojkottáljanak és tüntessenek ellene. Az ellenzék távozzon a parlamentből. Orbán takarodj! Ruszkik haza!
Mostantól ez történelem.
