Nem lesz Zelenszkij-Orbán találkozó, ez derült ki a magyar és az ukrán külügyminiszter megbeszélése után. Az ok nyilvánvaló, a felek álláspontja nem közeledett egymáshoz. Orbán és Szijjártó úgy tesz, mintha az ukrán életekért aggódna, ezért sürget olyan békét, amely ukrán fegyverletételt és az oroszok által elfoglalt területekről való lemondást jelent.
Az ukrajnai Ungváron létrejött találkozó Szijjártó magyar és Dmitro Kuleba külügyminiszter között az oroszok által indított, s orosz tömeggyilkosságokkal folytatódott területszerző rablóháború óta az első kétoldalú megbeszélés a két szomszédos ország külügyminisztere köztt. Ez mindent elmond a két ország viszonyáról, hogy a háborúban szemben álló felek.
Az ukrán fél világossá tette, hogy nem adnak területet békéért, ezért egyértelművé vált, hogy Orbán békegalamb látogatása okafogyott, s nem megy Ukrajnába azért, hogy ott Zelenszkij kérdőre vonja az Ukrajnával szembeni gyűlöletpolitikája miatt. Így nem is volt szó arról, hogy egy ilyen találkozó mikor jöhetne létre, ami azt jelenti, hogy nem is lesz.
Az ukránok elmondták azt is, hogy az oroszokkal való tárgyalások soha nem segítettek, a tárgyalások ellenére megtámadták őket, mert soha egyetlen szavukat nem tartják be. A konfliktus időleges befagyasztása nem béke, s csak arra lenne jó, hogy Putyin időt nyer az újabb támadásra, és tudomásul veteti a világgal, hogy amit elfoglalt, az már az övé.
Arról nem esett szó, hogy Szijjártó úgy is védhetné az ukrán katonák életét, ha megkéri az őt kitüntető Lavrov orosz külügyminisztert, akivel szorosabb kapcsolatban áll, mint ukrán kollégájával, hogy távozzanak Ukrajnából, de ez fel sem merül. Annak ellenére sem, hogy Szijjártó elismerte Ukrajna területi integritását és szuverenitását.
Arról nem esett szó, hogy Szijjártó mekkora területre gondol.
Szijjártó az Orbán-rezsim stílusára jellemző módon támadásra használta fel a találkozót. A magyar kormány ukránellenes politikájáról, az uniós pénzek akadályoztatásáról nem is volt hajlandó beszélni, arra hivatkozva, hogy az nem a kétoldalú tárgyalásokon dől el, hanem az EU szavaz róla. Ez a magatartás minimum arcátlannak nevezhető, de az ukránok tűrték.
Ahogy azt is tűrték, hogy Szijjártó úgy adja elő, mintha a magyar félnek lenne követelése Ukrajna felé, s Ukrajnának lenne elszámolnivalója, nem Orbán oroszpárti államának. De az ukránok láthatóan arra törekedtek, hogy ne adjanak okot semmiféle támadásra, Orbánnak ne legyen alkalma hivatkozni semmire.
Ezért a legteljesebb nyitottsággal fogadták, hogy a magyar kisebbség jogait a magyarok kéréseinek megfelelően helyrállítsák, erre közös bizottságot hoztak létre. Az ukránok úgy tűnik, rendkívül okosan és bölcsen viselkednek, a maguk részéről minden vitás kérdést megoldanak, hogy egyértelmű legyen Orbán ellenük irányuló oroszpárti agressziója.
Az ukránok készségessége csak elégedettséggel tölthetné el a magyarokat, de Orbánnal nem így van, ő jobban örült volna, ha az ukránok ellenállnak a kéréseknek, s ha a magyar kisebbség jogait nem akarnák biztosítani, mert akkor felhasználhatná őket az ukránokkal szembeni piszkos játszmáihoz, ahogy eddig is tette. De az ukránok erre nem adtak okot.
Ez a találkozó ukrán győzelem, még akkor is, ha Szijjártó játszotta a vádló szerepét. Ilyen az, amikor egy sutyerák Orbán-kapcája bunkó találkozik egy igazi diplomatával. Túljárnak az eszén.
