A politikai jobboldalt és baloldalt egyarán felszámolni akaró, és az így létrehezott politikai űrt egyedül betölteni szándékozó Momentum Párt ezúttal nem tudta a CEU ügyét felhasználni a saját céljaira, és nem tud félévente népszavazást tartani nagy bánatára. A népszavazás nem használható a hiányzó jogállam pótlására sem.
A Momentum programja nemcsak a demokrácia, hanem a demokrácia hamis látszatának is a felszámolása. Ebbe a programba jól illeszkedik, ahogy politikai érdekeire használná fel a népszavazás egyébként is egyre inkább lejáratott intézményét. Politikai program és világos ideológiai háttér helyett újra aláírásokat gyűjtenének inkább, felhasználnák más tragédiáját.
A Nemzeti Választási Bizottság ezúttal visszadobta a CEU ügyében rendezendő népszavazási kezdeményezésüket. A Momentum hat kérdést nyújtott be, hátha az egyik átmegy. Ezek egy részét teljesen jogosan utasította el Nemzeti Választási Bizottság, miközben a CEU-ellenes törvény alkotmányellenes és törvénytelen. Más részét nevetséges indokokkal.
Ez a tény rámutat arra is, hogy a CEU felszámolására született törvényt nem népszavazáson kell hitelteleníteni, hanem az Alkotmánybíróságon. Miután a hatalmi ágak szétválasztás már megszűnt, s az Alkotmánybíróság is fideszes intézmény, erre sincs remény. Tetszettek volna megakadályozni, hogy Orbán ne csináljon az alkotmánybíróságból is „Bajszos Szar”-t. Talán nem kellett volna a NER védelmére kelni, hogy az nem diktatúra, hanem minden eszközzel meg kellett volna akadályozni a jogállam lebontását, az alkotmányos rend megdöntését.
Akár az NVB pártosságát is, de ha egy választási bizottság pártos, akkor nem kell legitimálni azzal, hogy népszavazási kérdést nyújtanak be hozzá. Ma már nem maradt más eszköz, mint a rendszer totális bojkottja, mert bárhol akarnak jogot keresni, nem találnak. Aztán az sem tesz jót a demokratikus érzéknek, hogy a népszavazásból bolhacirkuszt csinálnak.
Az a trükk, hogy a leépített jogállamot a népszavazás pótolja, szintén nem megoldás. Nem lehet Orbán álparlamentjében az ellenzék legitimálásával hozott minden törvényről a parlamenti szavazást követően népszavazást is rendezni. Pedig a jelenlegi helyzetben erre lenne szükség. De az NVB határozatok is olyanok, mint a parlamenti döntések, ezért ez sem működik. Ezt súlyosbítja egy simlis alakulat, amely a népszavazást és minden mást politikai céljaira akar felhasználni.
Ezért nem is baj, ha pofáraesés a vége a Momentum próbálkozásainak, amelyekkel fontos demokratikus intézményt, a népszavazás intézményét erodálja. A Lex CEU nem népszavazás útján törölhető el, mert akkor módosítással csinál az orbáni álparlament egy másik Lex CEU-t, hanem a törvénytelensége miatt, amellyel nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi jogot is sérti.
A hat kérdést Kádár Barnabás, a Momentum elnökségi tagja magánszemélyként nyújtotta be a bizottsághoz hitelesítésre. A kérdések a felsőoktatási törvény módosítására és a CEU további működésére vonatkoztak.
Az első kérdés úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 9., 76., 77., 115., 117. §-ait a 2017. április 4-én hatályban volt szövegük szerinti tartalomra módosítsa?” Az NVB szerint nem várható el a választópolgároktól, hogy a törvény kérdésben megjelölt összes szakaszának jelenlegi és április 4-ei tartalmát precízen ismerjék, a változtatás következményeit átlássák, ezért – egyhangú döntéssel – nem hitelesítették a kérdést.
Tóta Áronné, az NVB választott tagja a vitában felvetette: az, hogy egy kezdeményező egyszerre hat-tíz kérdést nyújt be, „kvázi nyereményjátékká degradálja” a népszavazási kezdeményezést.
Az NVB 9:2 arányban nem hitelesítette azt a kérdést sem, amely azt célozta, hogy Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény attól függetlenül folytathasson oklevelet adó képzési tevékenységet, hogy magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló nemzetközi szerződés kötelező hatályát a szerződő felek elismerték. A bizottság szerint az eredményes népszavazás esetén a jogalkotó több, egymásnak ellentmondó szabályozást is alkothatna, így a kérdés nem egyértelmű.
Kádár Barnabás harmadik kérdése arra vonatkozott, hogy Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény attól függetlenül folytathasson oklevelet adó képzési tevékenységet, hogy a székhelye szerinti országban folytat-e ténylegesen felsőoktatási képzést. Patyi András, a bizottság elnöke a kérdés hitelesítését javasolta, a tagok azonban 7:4 arányban a hitelesítés megtagadására szavaztak, mert úgy látták, a kérdés nem egyértelmű választópolgári szempontból, emellett az alaptörvény módosítására irányul azzal, hogy a magyarországi felsőoktatási egyetemeket hátrányosan érintő jog megalkotására kötelezné az Országgyűlést. Patyi András felhívta a tagok figyelmét arra, a kérdés egy korábbi, öt évig hatályban lévő állapotot állítana vissza, így ha a bizottság szerint nem hitelesíthető, akkor tulajdonképpen azt mondja a bizottság, hogy a korábbi szabályozás alkotmányellenes volt.
A negyedik kérdés hitelesítését – amely azt célozta, hogy a Central European University a 2017. április 4-én hatályos szabályozás szerinti feltételekkel működhessen Magyarország területén – az NVB egyhangú döntéssel tagadta meg, mert úgy látta, a kérdés nem csak az Országgyűlés által megalkotott szabályok módosítására terjed ki, márpedig népszavazást csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyben lehet tartani. Úgy látták, azért sem hitelesíthető a kérdés, mert egy külföldi felsőoktatási intézmény, minden mással szembeni előnyben részesítésére irányul, így önkényes, hátrányos megkülönböztetéshez vezetne.
Ugyanerre hivatkozva nem hitelesítették azt a kérdést sem, amely úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Central European University a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2017. április 4-én hatályos szabályozása szerinti feltételekkel működhessen Magyarország területén?” A bizottság szerint a kérdés azért sem hitelesíthető, mert nem várható el a választóktól, hogy ismerjék a korábbi szabályozást.
A bizottság 8:2 arányban nem hitelesítette azt a kérdést sem, amely azt célozta, hogy Magyarország területén bejelentés alapján működhessenek az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) valamely tagállamában államilag elismert, nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmények, mert úgy látta, a kérdés nem egyértelmű, és egy ilyen szabályozás a diszkrimináció tilalmát megsértő módon előnyben részesítené az OECD-ben elismert, bejegyezett intézményeket.
Az NVB elbírálta a Demokrata Párt által benyújtott kérdést is, és a hitelesítését egyhangú döntéssel megtagadta, mert megítélése szerint az „Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2017.04.04-én hozott „lex-CEU” nemzeti felsőoktatásról szóló törvény a 2011. évi CCIV-es módosítását a kormány visszavonja?” kérdés nem közérthető, nem egyértelmű, és nem az Országgyűlés a címzettje.
Az Országgyűlés április 4-én fogadta el a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítását, amely a külföldi egyetemek magyarországi működését hivatott szabályozni. A jogszabály egyebek mellett azt követeli meg, hogy a külföldi egyetemek származási országukban is folytassanak oktatási tevékenységet és magyarországi működésüket kormányközi szerződés szabályozza. A törvény célja a Soros György által alapított CEU ellehetetlenítése.
Az NVB ugyancsak egyhangú döntéssel tagadta meg annak a – Varju László magánszemély által benyújtott – kérdésnek a hitelesítését is, amely úgy szólt: „Egyet ért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy Magyarországon ne lehessen olyan sporteseményt rendezni, amelyen a versenyzőket szexuális irányultsági, nemzetiségi, származási, világnézeti vagy vallási alapon korlátozzák vagy előnyben részesítik?” A bizottság szerint a kérdés nem egyértelmű, és sérti az egyes felsorolt csoportok alaptörvényben rögzített jogait.
Az NVB határozatai nem jogerősek, ellenük 15 napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani a Kúriához.
