Novák Katalin képmutatása Szájer Józsefével vetekszik, mint a keresztény mintafeleség, mintaanya és mintacsalád, aki miniszteri székből ajánlgatja a NER „keresztény asszony” modelljét a nőknek, hogy ne vágyakozzanak karrierre, ne versenyezzenek a férfiakkal, még azonos munkáért kevesebb fizetéssel is elégedjenek meg. Sok visszataszító és irritáló jelensége van Orbán rendszerének, beleértve a pökhendi, arrogáns hazudozókat, akik közül az egyik éppen Novák Katalin, de ezek között is kiemelkedik az állandóan öntelten bazsajgó, beképzelt karrierista, a munkatársai közt „Balognénak” nevezett Novák, ahogy játssza a szeplőtelen szűzmáriát.
Ha valaki nem tudná, Novák egyszemélyben döntheti el, hogy ki fogadhat örökbe egy gyereket. Gestapót idéző módon ellenőrizheti, hogy egyedülálló személy ne fogadhasson örökbe gyereket, ha meleg és nem a NER „keresztény” normái szerint él. Ami azt jelenti, hogy lehet például tolvaj, lophat, hazudhat, rágalmazhat, gyűlölködhet, lehet házasságtörő, parázna, minden lehet, csak meleg nem, mert akkor nem keresztény, Magyarországon pedig mindenkinek kereszténynek kell lennie. A „kereszténység” pedig ezzel azonos. Novák az Indexnek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy egyedülállók akkor fogadhatnak örökbe, ha „olyanok, akik valóban egyedül élnek, nem trükköznek.”
Novák pedig résen van, védi az erkölcsöket, hogy senki ne trükközzön. Az erkölcsös Orbán-rezsim először alaptörvénybe írta, hogy az apa férfi, az anya nő (a fecske pedig egy madár) utána törvénybe iktatták, hogy házaspárok fogadhatnak gyereket örökbe, egyedülállók csak Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter engedélyével. Novák pedig azt vizsgálja, hogy ki meleg és ki nem, ennek alapján adja ki az engedélyt. Szép feladat, neki való. Biztosan a szeme sarkából elsőre kiszűri a „trükközőket”. Középkorisága mellett az a magyarázat, hogy a gyereknek apára és anyára (férfire és nőre) is szüksége van.
Csendesen jegyeznénk meg, hogy tudna néhány nő mesélni arról, hogy némely férfi közelsége mennyire tesz jót egy gyereknek és fordítva, de a hazugság egyértelműen lelepleződik, mert a Novák Katalin által engedélyezett egyedülállóknál sincs egy férfi és egy nő, csak a kettő közül az egyik, az intézetben maradó gyerekeknek pedig nincs se apjuk, se anyjuk. A néha nyilvánosságra kerülő borzalmas esetek szerint jelentős részük lelki, fizikai és szexuális bántalmazásnak van kitéve, nemcsak a nagyobb gyerekek, hanem a felvigyázó felnőttek részéről is. Ez nem számít, csak az, hogy valaki ne azonos neműt szeressen.
Novák emellett hazudik is, mert azt állította, hogy „mivel a 2009-es, élettársakról szóló törvény szerint a homoszexuálisok Magyarországon nem fogadhatnak örökbe, ezért lehet vitatkozni arról, hogy mi mindent, illetve mit nem tesznek lehetővé a törvényeink, azonban jelenleg a szabály az szabály, és mi ezt tartatjuk be.” Szegény NER. Szegény Novák, akinek kezét megköti egy 2009-es törvény, ezért nem tudnak mit csinálni. Miközben naponta hoznak olyan törvényt, amilyet akarnak. Emellett a 2009. évi bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény nem azt mondja, amit Novák mond. Novák hazudik.
A törvény 3. § (2) bekezdése szerint „A bejegyzett élettársakra a házastársak által történő közös gyermekké fogadásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak”. Ez azt jelenti, hogy az egyedülálló gyermekét nem fogadhatja örökbe az élettársa. Ez csak házasságban lehetséges, a melegek viszont nem házasodhatnak, csak bejegyzett élettársi kapcsolatra léphetnek. Ezért a meleg élettársnak tiltja meg a törvény azt, hogy az élettársa saját gyerekének örökbefogadó szülője legyen. Ez nem a meleg párok örökbefogadását, hanem az egyik fél saját gyerekének örökbe fogadását tiltja.
Előbbit Novákék tiltják meg, és Novák inkvizitorra bízták annak ellenőrzését, hogy egyedülálló meleg nehogy trükközzön és felnevelhessen egy szerencsétlen gyereket, akit a klassz heteroszexuális keresztény szülők elhagytak. Nem mellesleg jegyezzük meg, hogy Amerikában azonos nemű párok családjában nevelt gyerekek kiegyensúlyozott, normális életet élnek, és nagy lehetőség számukra, hogy két normális és őket szerető ember felneveli őket, gondoskodik róluk, és biztosítja számukra a normális élet lehetőségét. Sokszor olyan gyerekeket, akiket a szüleik (a férfi apa és a nő anya) szó szerint eladtak.
Teljesen mindegy, hogy ki mit gondol a melegek örökbefogadásáról, az elfogadhatatlan, hogy egy jogot ne normatív alapon lehessen igénybe venni, hanem egy karrierizmusból vallási fanatikussá lett nő döntse el, aki annak alapján dönt, hogy ki kit szeret, kivel folytat szexuális életet. Ez nonszensz. Ez még a középkori normákat sem üti meg, a másik kiváló keresztény nő, Varga Judit szerint (aki épp válik a keresztény magas erkölcsi normák szerint, három gyerekkel), ez a jogállam. S aki ezt kifogásolja, az libernyák sorosista nemzetellenes keresztényüldöző, aki kettős mércét használ.
Novák legalantasabb, legprimitívebb és legcinikusabb mondata azonban ez: „Ki merem jelenteni, hogy a homoszexuálisok örökbefogadásának kérdése pillanatnyilag nem szerepel a magyar emberek első száz problémája között, és mi eszerint állunk a kérdéshez”. Ezt látjuk, és nem gratulálunk, hanem hüledezünk. Ezt a végtelenül ostoba, és azzal még hivalkodó „jogfelfogást” civilizált országokban épeszű ember nem merné kiejteni a száján. Ez olyan botrány, ami még Magyarországon is botránynak számított volna a rendszerváltás után, amikor még nem volt NER.
Nem az dönti el, hogy egy ország biztosítja-e egyes polgárai diszkriminációmentes jogait, hogy a magyar emberek problémái között hányadik helyet foglalja el, hanem az, hogy az a jog jár vagy nem jár. Ha nem jár, akkor lehet a magyar emberek problémái közül az első helyen is, akkor sem jár. Ha valami jár, akkor nem lehet megtagadni egy alapvető jogot akkor sem, ha az összesen egy embert érint az országban. Az, hogy valaki kurzuskeresztény, nem mentség, az nem menti fel az alapvető intelligencia követelménye alól. Még ha miniszter, akkor sem. A szüntelen beképzelt, infantilis vigyorgás ezen nem segít.
Novák végtelen arroganciája, kirekesztő és megalázó bunkósága, továbbá közönséges hazudozása, a képmutató álkeresztény farizeusságáról nem beszélve, biztosan nincs a magyar emberek problémái közt az első száz helyen, de attól még meg kell oldani. Szeretnénk egyszer látni ezt a nőt ott, ahonnan jött, azok között az egyszerű szerencsétlen emberek között, akikről gőgösen beszél és ítélkezik, s ne segítsen neki senki. Még a püspök úr se.
