Azt követően, hogy a török kormány újfent megakadályozta német parlamenti képviselők látogatását a Bundeswehr légibázisára a törökországi Incirlikbe, Sigmar Gabriel német külügyminiszter még szerdán kijelentette: betelt a pohár, Berlin nem hagyja magát zsarolni és megfontolja, hogy kivonul repülőgépeivel a törökországi támaszpontról. Ursula von der Leyen német védelmi miniszter, aki a hétvégén a világgazdasági fóromra utazik Ammánba, kihasználja a lehetőséget, hogy tárgyalásokat folytathasson a támaszpont áthelyezéséről Jordániába. Berlinben elfogadhatatlannak minősítették a NATO-partner Törökország területén lévő bázisukkal kapcsolatos török magatartást és egyre határozottabb előkészületeket tesznek a 268 Budeswehr katona és a 6 darab Tornadó felderítő gép kivonására. A légibázist a németek az IS elleni koalícióban nagy felbontású, felderítési célt szolgáló felvételek készítésére használják.
A német kormány korábban megvizsgálta a német gépek áthelyezését egy kuvaiti és egy ciprusi támaszpontra. Valamennyi előnyös lenne. A kuvaitit például amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszer védi. Ezt azonban elvetették, mivel nagyon távol, mintegy 2000 kilométerre fekszik az IS főhadiszállásának számító Rakkától. Ciprus ideális lenne, hiszen ott egy NATO légi támaszpont van (bár Ciprus nem NATO tagország) amit brit Royal Air Force üzemeltet. Nincs sokkal messzebb Rakkától, mint Incirlik, csakhogy kicsi a kapacitása, nem nagyon tudná további gépek kiszolgálását vállalni, mivel a lehetőségei határáig igénybe veszik az afganisztáni és az iraki légi műveletekhez.
Biztosnak látszik, hogy Jordánia lesz a befutó. Annál is inkább, mivel az ország tagja az IS elleni koalíciónak, a támaszpontjait az amerikaiak is használják, ami nagyban megkönnyíti azok biztonságának fenntartását. A németek azzal számolnak, hogy mindenben, amiben nem számíthatnak a jordániai kormányra, az amerikaiak segíteni tudnak a támaszponton. A szóba jöhető jordániai Muwaffaq Salti légi bázis 150 kilométerre van Rakkától és két le- és két felszálló pályával rendelkezik, ami nagyon fontos, mivel a Bundeswehr 6 Tornado típusú gépe tavaly a török támaszpontról 800 bevetésen vett részt. A német kivonulási tervek hallatán Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter egy török tévétársaságnak nyilatkozva azt mondta: nem fognak könyörögni a németeknek, hogy maradjanak, „ha menni akarnak, akkor viszlát”.
Törökországgal kapcsolatban egyre gyakrabban fogalmazódik meg, hogy – nem csak Németországgal szemben – de az egész EU-val és immár a NATO-val kapcsolatban is aggályos és nem szövetségeshez méltó magatartást tanúsít. Ennek fényében kell értékelni azt is, hogy bár Törökország egyelőre eleget tesz az EU-val kötött migrációs szerződésben foglaltaknak, a Brüsszeltől kapott euró milliárdokért, mégis folyamatosan zsarolja az uniót, hogy amennyiben az elítéli a török vezető, Erdogan antidemokratikus intézkedéseit és diktatórikus törekvéseit felmondja a megállapodás és menekültek tízezreit küldi rá az európai határokra.
A szerződés felbontását azonban Ankara nem fogja elkapkodni, mivel Törökország – éppen az erdogani politika miatt – a gazdasági csőd szélére sodródott és a török kormánynak szüksége van minden eurócentre. Tisztán magyar szemszögből értékelve a fejleményeket, ma már szinte természetes, hogy a magyar kormányfő, Orbán Viktor nagy erőkkel igyekszik szoros kapcsolatokat kiépíteni – az ugyancsak Moszkva kegyeit kereső – véres kezű török diktátorral – és ahogyan maga fogalmazott – már alig várja a következő személyes találkozójukat. Aki számára a török diktatórikus rendszer kiépítésén munkálkodó Erdogan és az ugyancsak antidemokratikus rendszert üzemeltető Putyin önös érdekek vezérelte közeledése egymáshoz Európával és az USA-val szemen törvényszerűnek tűnik, annak az sem okozhat meglepetést, hogy kettejük nászágyába – a hozzájuk hasonló ferde hajlamai kiélésére – bejelentkezett Orbán Viktor is.
Zsebesi Zsolt
