A Gépnarancson jelent meg a hír, hogy a Fővárosi Törvényszéken csütörtökön megerősítették az elsőfokú döntést, és a másodfokú jogerős ítélet szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) ki kell fizetnie Kishantos számára az ökogazdaság által 2013-ban elvégzett közel 20 millió forint értékű mezőgazdasági munka árát.
Ez az úgynevezett mezei leltár értéke: azaz annak az elvégzett munkának a költségei, amellyel a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ (Kishantos) azt biztosította, hogy az új bérlők a területet ökológiai gazdálkodásra alkalmas állapotban tudják átvenni.
Ez a 2013-as őszi vetést takarta, ami közel 20 millió forintba került, és a jogszabályok alapján az NFA-nak ki kellett volna fizetnie az ökogazdaság számára, miután a területet átadta az új bérlőknek. Az összeg azonban sosem érkezett meg a kishantosi ökogazdasághoz.
Ezért aztán Kishantos ez ügyben is bírósághoz fordult 2014-ben, ennek eredményeként ma jogerős ítélet ismerte el, hogy jogos az ökogazdaság követelése, és a magyar államot képviselő NFA-nak ki kell fizetnie a közel 20 millió forintos tartozást.
A kishantosi mintagazdaságot 1992-ben magyar, német és amerikai szakemberek hozták létre, a területen vegyszermentes, biogazdálkodást folytattak, a megtermelt haszonból pedig egy népfőiskolát tartottak fenn.
2013 tavaszán kezdődött az NFA úgy döntött, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. által kezelt 452 hetáros állami földterületet – amelyen a szervezet nemzetközileg is elismert ökológiai mintagazdaságot üzemeltetett – 2013. november 1-től számos más vállalkozónak adja bérbe.
A Greenpeace Magyarország Egyesület 2014 április elején feljelentést tett a kishantosi ökogazdaság földterületeinek visszavétele miatt, mert szerintük az NFA több szabálytalanságot elkövetett az eljárás során.
Április 12-én a területet biztonsági őrök támogatásával a pályázaton nyertes új bérlők felszántották a földet, amiben a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által elvetett őszi búza, borsó, napraforgó sarjadt. Kishantos támogatói szerint a lépés törvénytelen volt, mivel a folyamatban lépő perek miatt az új bérlők nem voltak „birtokon belül”, és 140 millió forintos kárt okoztak.
2015 májusában a bíróság jogerősen kimondta, hogy Bitay Márton államtitkár félrevezette a közvéleményt, amikor azt nyilatkozta, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ korábban nem fizetett bérleti díjat a föld után és nem hajtott végre korábban vállalt fejlesztéseket, egyúttal megsértette a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ jó hírnevét is.
Ugyanazon év június 17-én Fővárosi Törvényszék másodfokon kimondta, hogy az új bérlővel kötött szerződés jogellenes volt, mivel az a pályázat benyújtásakor semmiféle mezőgazdasági tevékenységet nem végzett, így jogosult sem lett volna a pályázaton való részvételre – ezt azonban az NFA figyelmen kívül hagyta.
Egyfelől örülünk Kishantos ez ügyben elért győzelmének, ugyanakkor élünk a gyanúperrel, hogy a megítélt összeg átutalása nem lesz zökkenőmentes. Mert a „jog” szótól vérben forog a regnáló hatalom szeme.
