Azoknak lehet igazuk, akik azt sejtették, hogy Trump azért egyezett bele végül az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalába, mert megnyugtatták, hogy őt kihagyják majd belőle. Az már önmagában is rombolja a bizalmat, hogy Trump második ciklusában az igazságügyi minisztérium Trump magánvádhatóságaként működik, ahogy a haderő a magánhadserege.
Ahhoz képest, hogy az Epstein-hagyatékból a demokraták által nyilvánosságra hozott emailek többsége Trumphoz kapcsolódott, s ezekben Epstein arról írt, hogy Trump tudott a lányokról, sőt az egyik áldozattal órákat töltött Epstein házában egyedül, a törvény által kikényszerített aktákban szinte semmi nem található Trumpról.
A hiány, az aránytalanság, a késedelem és a kitakarás rendszerszintű gyanút kelt.
Ez azért is gyanús, mert Trump és az általa kézzel vezérelt minisztérium mindent megtett azért, hogy az akták ne kerüljenek nyilvánosságra. Magatartásuk egyértelműen arra utalt, hogy valamit rejtegetnek. Ehhez képest a nyilvánosságra hozott dokumentumok Trump helyett elsősorban Bill Clintonról szólnak, mintha a demokratákra akarnák terelni a gyanút.
Ez egybevág Trump korábbi nyilatkozataival, amelyekben magát védte, mintha az Epstein-akták nyilvánosságra hozott és ki nem takart részei Trump nyilatkozatait és instrukcióit követnék. Azt a minisztérium is elismerte, hogy a törvény ellenére nem tettek nyilvánossá mindent, egy részükön még dolgoznak. A tömeges kitakarások pedig gyanúsak.
Annál is inkább, hogy a törvény meghatározta, hogy az áldozatok védelmén, folyamatban levő ügyek érdekeit sértő információkon és a nemzetbiztonságot veszélyeztető részeken kívül semmit nem takarhatnak ki. Ehhez képest egybefüggő 119 oldal is be van feketítve, minden magyarázat nélkül a kitakarás okáról, holott a törvény azt is előírta.
A gyanút erősíti, hogy a nyilvánosságra hozott aktákból is eltüntettek utólag oldalakat és 16 fotót, melyek közül legalább egy Trumpot ábrázolta. Ez arra utal, hogy az aktákat úgy fésülik át, hogy Trumpot eltüntessék a szörnyű történetből, s minden nyomot kivegyenek, ami Trump és Epstein kapcsolatához vezet.
A törvény szerint a teljes anyagot kellett volna hiánytalanul átadni december 19-én, ehhez képest egy részén még mindig dolgoznak. Ami nyilvánosságra került, az tendenciózusan a demokraták és Bill Clinton érintettségére igyekszik terelni a gyanút. Clinton szóvivője erre is utalt, amikor azt mondta: Clinton nem követett el semmit, a Fehér Ház mást rejteget.
Az áldozatok is csalódottak, de nincsenek meglepve. Évtizedek óta ez volt a sorsa minden feljelentésnek, bejelentésnek, próbálkozásnak. Valakik mindig elgáncsolták az igazságot és a nyilvánosságot. Ezzel együtt nem mondtak le róla, hogy teljes átláthatóságot követelnek, és a demokraták is kilátásba helyezték, hogy beperelik a minisztériumot.
Álláspontjuk szerint a nyilvánosságra hozatal inkább eltussolás, mint átláthatóság, ezért az Epstein-ügy láthatóan ezzel nem ért véget. Annak ellenére, hogy a nyilvánosságra hozatal és annak módja leplezetlenül azt a szándékot sugallja, hogy elégedjenek meg vele, és az ügynek legyen vége. Sokak szerint Epstein ellentmondásos halála is ezt célozta: tűnjön el.
Az MS NOW (korábbi MSNBC) publicistája arra utal, hogy a konkrét ügy tényei mellett az Epstein-akták nyilvánossága azért is fontos, hogy a gazdag, hatalmas, befolyásos emberek ne gondolják azt, hogy bármit megtehetnek, soha nem lesz következménye. Név szerint utalt Trumpra, mint aki elnökként pontosan ezt gyakorolja: azt hiszi, bármit megtehet.
A még be nem mutatott dokumentumok késedelme miatt arra hivatkoznak, hogy dolgoznak az áldozatok védelmén. Kérdés az, hogy Trump minisztériuma, ahol saját emberei vannak, kit tekintenek a legfontosabb „áldozatnak”.
