Ennél rosszabbul nem is kezdődhetett volna az amerikai (kanadai-mexikói) rendezésű futball-világbajnokság sorsolása, minthogy a FIFA által celebrált Trump-gyűlés lett belőle, annak összes járulékával, az elmaradhatatlan YMCA-dalra előadott Trump-tánccal együtt. A foci helyett Trump volt a főszereplő a Kennedy Centerben, amit magáról akar elnevezni.
Az esemény túlment az ízléstelenségen. A kiábrándító Andrea Bocelli énekelte az elején Puccini „Nessun dorma” című áriáját, amely a Trump-gyűlések szerves tartozéka. Ennél vérfagyasztóbb már csak az volt, hogy egyes FIFA-vezetők tudta nélkül Gianni Infantino, a FIFA elnöke, Trumpnak alapított egy békedíjat, amit vaskos hízelgések közepette átadott.
Infantino infantilis bohóckodása nem ártalmatlan, hanem vészjósló, miután beleviszi a futballt a politikába, s egy független sportágat a világdiktátor státuszára áhítozó Trump alá rendel. Úgy tapsoltatta a jelenlevő sportolókkal és sportvezetőkkel az amerikai diktátort, mint a római császárt. Ez azonban nemcsak egy nárcisztikus ember beteges kielégítése.
Az sem normális, hogy a FIFA elnöke politikai rendezvényeken vegyen részt egy ország vezetőjének oldalán, Trump vendége legyen Mar-a-Lago-ban. Nem normális, hogy Trump kezébe adja a világbajnoki trófeát, elvigye a Fehér Ház Ovális Irodájába. Az Amerikában rendezett klubvilágbajnokság döntője olyan legyen, mintha Trump nyerte volna el a kupát.
Infantini és a FIFA úgy aláment Trumpnak, hogy az már nem csupán a személyi kultusz és Trump politikai érdekeinek kiszolgálása, hanem önkényének való alárendelése is. Trump nem veszélytelen bolond, hanem nagyon is életveszélyes ember, aki már kitiltotta a haiti szurkolókat, de erre számíthatnak más „szemétnek” nyilvánított nemzetek drukkerei is.
Trump már megpendítette, hogy a demokrata vezetésű nagyvárosokból át kellene tenni a mérkőzéseket, mert állítása szerint azok „nem biztonságosak”. A FIFA, amely valamikor a faji megkülönböztetés és a rasszizmus ellen küzdött, egy rasszista diktátor kiszolgálásával megkeserítheti a színesbőrű játékosok, edzők, vezetők és szurkolók életét.
Trump a futballt bevonta saját személyi kultuszába, mintha ez az ő tornája lenne. A sportot politikai kampányként használja, a világbajnokság amerikai belpolitikai csatatérré válik a sorsdöntő félidős választások évében. Miközben Amerika már nem biztonságos hely egy ilyen nemzetközi sportrendezvény számára. Különösen úgy, hogy Trumpnak hízeleg.
Ami az amerikai közönséget illeti, annak meghatározó része latin-amerikai, mert Amerika futballját a latin-amerikaiak, a dél-amerikai játékosok és nézők emelték fel. Trump második ciklusában kiürültek az amerikai futballstadionok, mert az ICE razziái zaklatják a nézőket, akik bujdosnak, nem mernek meccsre járni, pedig a klubokat ők tartják el.
Az amerikai világbajnokság szervezői legutóbb nem zárták ki, hogy a meccsek helyszínén és a stadionokban is razziázik majd az embertelen bánásmódjáról ismert, maszkos ICE. A stadionokon kívül vagy belül latinókat és színesbőrűeket vernek, miközben megy a meccs. A jelenlegi gyakorlat alapján ránézésre, faji alapon, s a megtámadott védekezni sem tud.
Ez azt jelenti, hogy a bevándorlási razziák célpontjai lehetnek külföldi szurkolók, mert azt feltételezik, hogy saját országaiknak drukkolnak az amerikai illegálisok. Ahogy bekerülnek a razziákba és a fogdákba amerikai állampolgárok is, akik hiába akarják igazolni, hogy nem illegális bevándorlók, külföldi szurkolók köthetnek ki tömegesen a gyűjtőközpontokban.
Miközben minden meccs Trump dicsőségét zengi. Még kitalálhatják, hogyan legyen minden meccs előtt tiszteletadás a diktátornak. Eljátsszák a Trump-gyűlések dalait, minden meccs Trump-gyűlés koreográfiát követ, mint a sorsolás. Vagy nemcsak a csapatok himnuszát játszák el, hanem minden meccs előtt tisztelegni kell az amerikai himnusznak is.
Mindez kiverheti a biztosítékot, és a futball azért is másodrendű szerepbe kerülhet, mert a stadionok Trump-ellenes tüntetésekbe mennek át. Ez pedig kellemetlen helyzetbe hozza a Trump csicskásává szegődött Infantino-t, s a FIFA büntetni kezdi a csapatokat, országokat és a szövetségeket. Pokollá válhat a helyzet, miután a FIFA elveszítette az önállóságát.
Ha ez így megy tovább, miután a FIFA Trumppal elhitette, hogy az egész róla szól, a vb botrányba fulladhat. Nem lehet kizárni azt sem, hogy csapatok távozzanak egy „fasiszta országból”, aminek minősíthetik Trump Amerikáját, ahol erőszak tombol a világbajnokság helyszínén, és faji alapon vagy a bőrszín miatt maszkos banditák verik az embereket.
Mert ma ezek mindennapi sajtófotók Amerikában. Úgy lehetett volna a világbajnokságot megvédeni ettől, ha a FIFA megőrzi a függetlenségét, feltételeket szab Amerikának, hogy a futball-vb zavartalan legyen és a sportról szóljon. Erőszaknak és politikának nincs helye a sportban. De már a sorsolás is ennek jegyében zajlott. Mert volna valaki fütyülni.
Ha egyes csapatok tiltakoznak vagy távoznak, a következmények gyűrűznek a politikába, mert Trump ott áll bosszút rajtuk. Hatalmas büntetővámokat vethet ki, ha megsértik az egóját. Vagy lebombáz valamit, ahogy a karib-tengeri csónakokkal teszi. Bárkire ráfogja, hogy antiszemita. Esetleg drogkereskedő, azoknak pedig halált ígért.
Csak abban lehet bízni, hogy a torna elhomályosítja Trump személyét, ő pedig megérti, ha azt akarja, hogy „szeressék”, akkor békén kell hagynia a csapatokat, a nézőket, le kell állítania a stadionok környékén és a világbajnokság alatt ezekben a városokban az ICE razziáit. A világbajnokságnak fel kell függesztenie az embertelen üldözést.
A FIFA eddig is a világ egyik legkorruptabb szervezete volt, beleértve a vezetőit is. Gianni Infantino azonban szintet lépett, teljesen kiszolgáltatta a sportágat és a világbajnokságot Trump önkényének. A résztvevő országok kerültek abba a helyzetbe, hogy megvédjék az alapvető jogaikat, s még a világbajnokság előtt tisztázzák a feltételeiket.
Ha ezt elmulasztják, minden jel arra utal, hogy elkerülhetetlen a botrány és a káosz. Pokol lehet a futball ünnepe helyett. És mindez már nem is a futballról, hanem a félelemről szól. Infantino nem tudja, mivel játszik. Csak abban lehet bízni, hogy valaki Trumpot leállítja.
