Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) már egy jó ideje az Elios Zrt. EU-s pályázati sikereinek hátterét vizsgálta a 2009 és 2014 között kiírt, uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokkal kapcsolatban. Idő közben kiderült az is, hogy akár a szervezett bűnözés kritériumait is kimeríti az a szisztéma, ahogy Orbán vejének a cége csalt, ugyanis hét tanácsadó cég is érintett az Elios-ügyben, ez pedig bőven elég a feltárt súlyos szabálytalanságokkal együtt a bűnszervezet vádjához.
Annak ellenére, hogy a kormány nem akarta nyilvánosságra hozni az OLAF a témában született jelentését, a 24.hu már korábban is közölt részleteket a dokumentumból. Az OLAF jelentés szerint a pénzügyi csalás szervezőjét ezúttal nem az önkormányzatoknál kell keresni, hanem a beszerzésekben közreműködő tanácsadó és előkészítő cégekben. Mint azt feljebb említettük, összesen hét cég volt érintett az eset kapcsán, közöttük rengeteg összefonódás volt, akár magánszemélyek szintjén is a vizsgált időszakban.
Mindebből adódóan az OLAF a saját jelentése alapján javasolta azt a magyar hatóságoknak, hogy mielőbb indítsanak nyomozást, az Európai Uniónak pedig, hogy kérje vissza azt a mintegy 44 millió eurónyi (több mint 13 milliárd forintnyi) uniós közbeszerzési támogatást, amelyet az Elios Zrt. elnyert.
Ezzel szemben a Legfőbb Ügyészség hétfői közleményében már azzal rukkolt elő, hogy „szakmaiságot teljesen nélkülöző, politikai jellegű támadásokra nem kíván reagálni.” Szerintük az elmúlt napokban „a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatás függetlenségét súlyosan sértő, teljesen megalapozatlan állításokon alapuló politikusi nyilatkozatok” jelentek meg az Elios Zrt. ügyében, miközben az ügyészség maga, ahogy eddig is, ezentúl is „alkotmányosan, az objektív igazság kiderítése céljával” végezte a munkáját.
Halkan megjegyezzük, hogy nem ártana majd utánanézni annak sem, hogy vajon mit takar a bűnpártolás fogalma. A Legfőbb Ügyészség végül nagy nehezen, 2015-16-ban már vizsgálta az Orbán Viktor veje, Tiborcz István által hol tulajdonolt, hol vezetett cég ügyeit, ám bűncselekmény hiányában gyorsan le is zárta a nyomozást. Az sem titok, hogy az ügyészség elszánt módon kenegeti el a fideszes elit ügyeit, miközben ezzel szemben a sajtó rendszeresen megszellőzteti azokat, és most az OLAF is részletekbe menő pontossággal feltárta és elemezte az Elios-féle csalássorozatot.
Fel is merült bennünk nyomban a kérdés, hogy volt e valaha olyan, hogy egy éppen aktuális gazdasági bűncselekményt a magyar ügyészség tisztességesen fel- vagy kiderített? Gondolunk itt egyebek között az olajügyekre, a Kunos-ügyre, a Tocsik-ügyre, a Kaya Ibrahim, illetve Josip Tot-féle Fidesz-közeli cégek eltüntetésére, vagy Polt lánya élettársának kimenekítésére a Quaestor nyomozásból, de sorolhatnánk többet is, kormánytól és elkövetőktől függetlenül. Sajnos az a sanda gyanúnk, hogy soha sem volt.
Ez nem jó ómen, ennek függvényében muszáj megosztanunk a kedves olvasókkal azt is, hogy ezúttal mire kívánja a Legfőbb Ügyészség felhívni a figyelmet:
- Az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen.
- Az OLAF eljárása befejezésekor igazságügyi ajánlással él az adott nemzeti hatóság – Magyarországon a Legfőbb Ügyészség – felé, amennyiben bűncselekmény gyanúját vélelmezi, és nyomozás megindítását kéri.
- A magyar ügyészség a legfőbb ügyész által megszabott protokoll szerint – bár erre kötelezettsége nincs – minden esetben elrendeli a nyomozást, és annak teljesítésével valamelyik hazai nyomozó hatóságot bízza meg.
- Az OLAF eljárásai általában több évig tartanak, és az adott ügy kiterjedtsége és bonyolultsága miatt a Magyarországon elrendelt nyomozások időtartama is évekig elhúzódhat.
- Az OLAF és a magyar ügyészség eljárásaiban együttműködik, rendszeresen cserél információt és tapasztalatot. Az OLAF nagyraértékeli a magyar ügyészség és a legfőbb ügyész szakmai munkáját, azt elismeri, és magas színvonalúnak tartja.
Az egész ügyben egyébként az a leggusztustalanabb, hogy a legfőbb ügyész Polt Péter arra esküdött fel, hogy minden eszközzel fellép az ellen, amit most foggal-körömmel véd. Szégyent is hoz ezzel az ügyészi hivatásra, mégpedig arra, amit Kozma Sándor több, mint száz éve létrehozott. Meg is koszorúzzák Kozma emlékművét minden évben Polték, miközben páros lábbal taposnak a törvényen. Nem beszélve arról, hogy amíg az ügyészség korábban nem talált bűncselekményt, addig az OLAF évekig készült jelentése viszont olyan csalássorozatot tárt fel, amiket nem lehet másképpen magyarázni.
Máskülönben ezzel a több éves nyomozással nem kellene inkább áprilisig várni? Ha a Fidesz nyer, akkor tuti, hogy úgysem lesz nyomozás csak valami maszatolás. Ha veszít, akkor meg a Fidesz politikáját kiszolgáló Polt Péternek sok egyéb gondja adódik majd remélhetőleg. Amúgy sem értjük, hogy mi a francot lehet évekig nyomozni egy olyan ügyön, amelynek a szálait már rég felgöngyölítették, minden szükséges dátum rögzítve, azt is tudni lehet pontosan, hogy ki kivel tárgyalt, továbbá ki és mit írt alá. Az ügy összes szereplője ismert, a szerződések is rendelkezésre állnak, ahogy a beépített világítótestek adatai is és az is, hogy milyen mértékben valósult meg vagy éppen nem a közvilágítás fejlesztését célzó projekt. Ezeket mind össze lehet hasonlítani a pályázati követelményekkel, és rögtön íziben ki is buknak a sandaságok. Még a rossz-nyelvek által emlegetett alul vezéreltséggel megemelt élettartam is, amennyiben volt olyan.
De ne legyünk naivak, eddigi ismereteink fényében bátran kijelenthetjük, hogy mire az ügyészség kinyomozza ezt az ügyet, addigra lehet, hogy már Tiborcz lánya is közbeszerzéseket fog sorozatban nyerni.
