Varga Judit igazságügyi miniszter kilátásba helyezte, hogy a multinacionális techcégeket szabályozó törvényt kívánnak alkotni, amelyek a magyarországi felhasználókat megvédik attól, hogy a techcégek a saját felhasználási feltételeik szerint saját maguk hozzanak döntést arról, hogy milyen tartalmat engedélyeznek és szankcionálnak. Varga Judit szerint a jobboldali és „keresztény” tartalmakat korlátozzák a közösségi média tulajdonosai, amely számukra jogsérelmet jelent, méghozzá jogorvoslati lehetőség nélkül.
A magyar igazságügyi miniszter összetéveszti a bíróságot és bármely állami hatóságot egy magáncég működésével. Ha egy magáncég nyújt egy szolgáltatást, jogában áll az arra vonatkozó felhasználást a saját körében meghatározni. A felhasználónak jogában áll ezeket a felhasználói feltételeket elfogadni vagy elutasítani, ez utóbbi abban nyilvánul meg, hogy nem veszi igénybe e megadott feltételek elutasítása esetén a szolgáltatást. A felhasználó nem írhatja elő egy magáncégnek, hogy milyen felhasználási feltételek mellett teszi lehetővé a felhasználást. Akinek a feltételek nem megfelelőek, az nem veszi igénybe a szolgáltatást. Akinek ez nem tetszik, létrehozhat más feltételekkel egy másik szolgáltatást.
A közösségi média tulajdonosai annyiban felelősek, hogy az általuk terjesztett tartalmak nem sérthetik az állami törvényeket. Amerikában a legnagyobb a szólásszabadság, aznban ez sem korlátlan, mert az erőszakra való felbujtás, vagy olyan tartalom, amely erőszakhoz vezet, nem tartozik a szólásszabadság védelme alá. Trumpot ennek alapján tiltotta le örökre a Twitter, az általa közölt tartalmak a Capitolium elleni támadáshoz vezettek. Az európai országokban, amelyekben korlátozzák a gyűlöletbeszédet is, a szólásszabadság határai még szűkebbre szabottak. Ezért a magáncégek felhasználási feltételei nagyobb részt azokat az eseteket korlátozzák, amelyek sértik a törvényeket, a személyes szabadságot.
Az internet és a social media megfelelő szabályozásának hiánya két irányból érkező támadásokat generál. Egyik oldalról a fake news, az álhírek, a rasszizmus, az uszs, az erőszakra való felbujtás korlátozását sürgetik, másik oldalról a szólásszabadság korlátozása miatt tiltakoznak a rasszisták, a neonácik, a diktatúrák propagandistái, az uszítók és az erőszakos cselekményekre felbújtók. Látszólag valami teljesen új szabályozásra lenne szükség, amely meghúzza a szólásszabadság és a jogsértő felhasználás közötti határokat, azonban erre semmi szükség nincs, mivel a mainstream médiával kapcsolatban ezek a határok világosak. Ezeket kellene alkalmazni.
A nehézséget az okozza, hogy míg a mainstream mdia esetében a tartalom előállítója a szerkestzőség, illetve a kiadó, addig a social media esetében a tartalmat a felhasználók állítják elő, azonban a közösségi média terjestei, és az ebből származó bevételt kizárólagosan élvezi. Ezért a közösségi média algoritmusai a minél nagyobb profit megszerzését célozzák, amelyek sok esetben a szélsőséges tartalmakhoz és a szélsőséges tartalmakat előállító felhasználókhoz kapcsolódnak. A jogsértő tartalomért ugyanakkor nem a bevételeket realizáló közösségi média felel, hanem a felhasználó, aki azt közzétette.
A közösségi media magáncég és nem állami intézmény, ezért a felhasználásra vonatkozó szabályokat maga határozza meg, a felhasználó pedig eldöntheti, hogy igénybe veszi vagy nem. Az orosz propaganda és a szélsőjobboldali uszítás így is túl nagy teret kapott, ami a szabad világot veszélybe sodorja. Valójában a közösségi médiában ugyanazokat a szűrőket kellene alkalmazni, mint a mainstream médiában, mert a mainstream médiában sem közölhet bárki akármit, aminek oka van. Ha nem így lenne, a faiszták, a nácik, az uszítók már elpusztították volna általa a világot, és a közösségi média is közelít ennek határához.
A felelőtlenség és az önzés megnyilvánul abban is, hogy még európai demokratikus politikusok is a szólásszabadság sérelmének tartották, amikor Trumpot letiltotta a Twitter, miután a szövetségi törvényhozás épületét fegyveres banditák, terroristák támadták meg öt ember halálát okozva. A további vérontés és egy lehetséges polgárháború veszélye anna nyomán hárult el, hogy Trumpot és szélsőséges híveit a social media korlátozta. Ezek nem a szólásszabadság részei, hanem bűncselekmények. Varga ezt védelmezi, és az orosz titkossozlgálat által irányított antidemokratikus fake news propagandát, amelyet a NER folytat és ehhez amerikai magáncégek szolgáltatását kívánják felhasználni.
Nem véletlen, hogy ezúttal is a magyar és a lengyel fasiszták kívánnak korlátokat szabni a techcégeknek, hogy szabadon közölhessenek hazug információkat. nekik van pénzük az adófizetők pénzéből arra, hogy a közösségi médiát hazug propagandára használják fel. Ahol a közösségi média a fasiszta rendszerek elleni információt és ellenállást segítik, ott ugyanezek a diktatúrák a felhasználók korlátozását akarják elérni, mint Kínában. Ha Magyarországon a közösségi médiában komoly antifasiszta és diktatúraellenes szervezkedés, az Orbán-rezsim komoly leleplezése zajlana, akkor Varga Judit nem a szólásszabadság (a hazug kormánypropaganda) mellett, hanem ellene akarna törvényt hozni a techcégekkel kapcsolatban. Mindig azt, ami nekik kedvezőbb.
Varga összetéveszti az amerikai magáncégeket a KESMA nevű penetráns propagandagyárral, és azt képzeli, hogy majd kötelezővé teszi számukra a hazugságok és uszítások korlátlan közzétételét.
