Ez nem a Diákhitelközpont vezetőjeként aláírt korrupt szerződések szintje. Ez nemzetközi botrány, az Európai Uniót veszélyeztető ellenséges kémhálózati tevékenység, amely orosz érdekeket is szolgálhatott. Magyar Péter Várhelyi kabinetfőnökeként dolgozott, ahol a kémhálózat működött. A NER-ben a diplomácia és a hírszerzés nem válik el, ugyanannak a politikai akaratnak az eszközei. Magyar zsarolható is lehet. Ha Várhelyi felelős, akkor Magyar is az. Magyar Péter és a Fidesz nem szétválasztható. Nagyon bevásárolt Magyarország.
Magyar Péter magabiztosan tagadhat mindent az Európai Unió ellen dolgozó kémhálózat ügyében, mert az EU elleni törvénytelen ellenséges hírszerzést az Orbán-rezsim is tagadja. Annál is inkább, hogy annak központi alakja, Várhelyi Olivér, ma is uniós biztos.
Magyar Péter és a Fidesz a brüsszeli kémügyben azonos oldalon áll.
Ha beismernék az ellenséges hírszerzés tényét, s bizonyított lenne Várhelyi érintettsége, Várhelyi nem lehetne uniós biztos. Márpedig Várhelyi éppen azért fontos embere Orbán rendszerének az EU-ban, mert több szempontból is a rendszer beépített embere lehet.
Ezért Magyarnak nem kell attól tartania, hogy Orbán feldobja, mint az EU ellen dolgozó kémhálózat tagját, kapcsolatát vagy segítőjét. Magyar nyilatkozatai bizonyítják azt, hogy tudott róla (akkor vajon miért nem tett ellene?). A kérdés az, hogy mennyire volt benne.
Várhelyi vezetése alatt működött Magyarország állandó képviselete, amely a bázisa volt az EU ellen dolgozó magyar kémhálózatnak. Nyilvánvalóan a végfelhasználója is volt az így megszerzett információknak. Az alapos gyanú szerint szervesen összefonódott vele.
Magyar Péter is ebben az időszakban dolgozott a képviseleten. Szerepének tisztázatlansága is ahhoz kapcsolódik, hogy az Orbán-rezsimben megszűntek a fékek és az ellensúlyok, az állami szervek nem válnak el egymástól, hanem ugyanazon irányítás alatt dolgoznak.
Az Orbán-rendszerben kizárt, hogy a hírszerzés a brüsszeli magyar állandó képviselet tudta nélkül és akarata ellenére dolgozzon magyar és európai diplomatákra. A munkakapcsolat inkább a pártállami időket idézi, amikor a titkosszolgálat átszőtte és felügyelte a munkát.
Ezért kizárt, hogy az állandó képviseletre telepített hivatásos hírszerzők ellenséges kémként lettek volna jelen a képviseleten, hiszen ugyanazon cél érdekében, ugyanazok irányítása alatt dolgoztak. Várhelyinek vezetőként szorosan együtt kellett működnie velük.
Ennek kapcsán merül fel Magyar Péter tisztázatlan szerepe. Magyar ugyanis Várhelyi Olivér kabinetfőnöke volt. Ebben a minőségében a legbelsőbb stáb tagja, közvetlen beosztottja és Várhelyi operatív jobbkeze. Ha Várhelyi együttműködött a kémhálózattal, akkor Magyar is.
Az állandó képviseletre telepített hírszerzők munkája a képviselet tevékenységének szerves része volt. A diplomaták és a hírszerzők ugyanazon a kormányzati célon dolgoztak, ha nem is ugyanazokkal az eszközökkel, de mindenképpen koordináltan.
Várhelyi kabinetfőnökeként Magyar Péternek sokkal több köze lehetett a kémhálózathoz, mint ahogyan azt eddig előadta. Úgy mutatta be, mintha az általa szolgált kormány által odatelepített hírszerzők külső ellenséges tevékenységet folytattak volna velük szemben.
Magyar ellentmondásba került akkor is, amikor azt mondta, hogy őt is megfigyelték, majd azt is, hogy ő elutasította az együttműködést a hírszerzéssel. Ha célpont lett volna, akkor nem akarják „beszervezni”. A „beszervezés” elutasítása pedig különösen megtévesztő.
Magyar ezt úgy állítja be, mintha a diplomáciai testületek tagjainak nem lenne kapcsolatuk a hírszerzéssel, és bizonyos keretek között nem lenne kötelességük az együttműködés. Ez nem egy III/III-as beszervezési kísérlet, amit vissza lehet utasítani. Ez a munka része.
Ez azt jelenti, hogy Magyar Péter a brüsszeli magyar állandó képviselet diplomatájaként, a képviselet vezetőjének kabinetfőnökeként érintett az EU ellen dolgozó magyar kémhálózat ügyében. Része volt az EU ellen folytatott ellenséges tevékenységnek.
Legalábbis, ami az uniós döntéshozatalt illeti: ami arra irányult, hogy Magyarországnak az uniós jog tudatos és szándékos megszegése, valamint EU-ellenes ellenséges tevékenysége ügyében törvénytelen hírszerzést és befolyásolási tevékenységet folytattak.
Mert a magyar kémhálózat tevékenységének másik része egyértelműen az oroszok céljait szolgálta, s a magyar hírszerzés révén orosz behatolást jelentett. Nyilatkozata szerint ezt Magyar Péter is tudta, de semmit nem tett ellene, holott kötelessége lett volna.
Ebben a körben felmerül Magyar Péter zsarolhatósága is, személye nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.
Magyarországon a politikai érzékenység legfeljebb a dinoszauruszok bőréhez hasonlítható, különösen az uniós ügyeket tekintve. De a brüsszeli magyar kémhálózat ügye miatt Magyar Péternek (Várhelyi Olivérhez hasonlóan) nem lenne helye a magyar közéletben.
Az Európai Néppárt sokkal jobban érti Magyar érintettségének politikai súlyát. Erre utal az, hogy a Néppárt megakadályozta európai parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, mert az megállapíthatta volna Magyar Péter közvetlen érintettségét és politikai felelősségét is.
A Néppárt Európa biztonságát veszélyezteti, amikor a törvényesség szempontjából elvtelen döntésében arra hivatkozik, hogy a vizsgálat Orbánnak kedvezne a jövő évi parlamenti választáson, mert Magyarország védelmezőjének tüntetné fel magát az EU-val szemben.
Ez a hivatkozás elfogadhatatlan, mert Orbán ezt enélkül is megteszi, másrészt a politikai szempontok nem írhatják felül a törvényességet és a biztonságot. Logikáját tekintve ez az érvelés Magyar Pétertől is származhat, aki az Európai Néppárt tagja.
A valódi ok inkább itt keresendő: az Európai Néppárt tisztában lehet Magyar érintettségével és annak politikai súlyával. Ha törvényesen fellépnének, Magyar ellen is nyomozni kellene. Ez pedig nemcsak Orbán kihívóját kérdőjelezné meg, hanem az Európai Néppártot is.
Ebben az esetben felmerülne a Néppárt felelőssége is, mert a Néppárthoz tartozó személy lenne érintett a kémhálózat ügyében. Ez felveti a Néppárt politikai felelősségét is, Manfred Weber felelősségével együtt, aki meggondolatlanul vette fel Magyart a Néppártba.
