Ha nem tudnánk, hogy Mészáros Lőrincnek 750 millió forint csak zsebpénz, és Orbán Viktor meglehetősen hosszú pórázon tartja a strómanját, azt hihetnénk, hogy Josip Tot és Kaya Ibrahim vett fel 750 milliós hitelt papíron Várkonyi Andreától, aki ezt a követelést bevitte a cégébe, és ezzel emelte a cég alaptőkéjét. Abban biztosak lehetünk, hogy Várkonyi Andreának a tranzakció idején, ez év augusztusában (még az esküvő előtt), nem volt 750 millió forint legális pénze, adózott jövedelme, amit kölcsönadhatott volna.
Ha még mindig a Fidesz-közeli cégek stílusában lopnák a pénzt Orbán környezetében, akkor azt hihetnénk, hogy Várkonyi Andrea egy nemlétező hitel valótlan követelésével emelte 750 millióval a tőkéjét a Mészáros Lőrinccel együtt alapított közös cégében, amelybe Mészáros Lőrinc szintén betett ugyanennyit, ugyancsak hiteltartozás követelése formájában. Ha nem lenne Mészárosnak elég készpénze ahhoz, hogy nevetséges másfélmilliárd forintot betegyen a közös cégbe, azt hihetnénk, hogy a hitelszerződés két fiktív alanya, aki a hitelt felvette, Josip Tot és Kaya Ibrahim.
A kilencvenes évek szép korszaka azonban lezárult, az eredeti tőkefelhalmozás primitív lopásait kinőtte a Fidesz, amikor százmilliós baráti állami bankos kölcsönökkel nem tudtak elszámolni, nem fizették vissza azokat, és százmilliós köztartozásokat tüntettek el fiktív személyeknek eladott cégekben. Azóta példásan lepapíroznak mindent. Nyilván van valamilyen papír arról is, hogy Várkonyi Andrea kölcsönt kapott vagy ajándékot Mészáros Lőrinctől, amiből hitelezni tudott és tőkét emelt.
Ezzel együtt sem értjük, hogy mi szükség volt erre hitelnyújtási tranzakcióra, miért nem tette be Mészáros Lőrinc készpénzben az összeget, oszt jónapot. Hogyan lehetséges, hogy az üres zsebbel érkező menyasszony már az esküvő előtt 750 milliót hitelez ismeretlen adósnak, és Mészáros Lőrinc is éppen ennyit ad kölcsön valakinek. Történt-e valódi pénzmozgás? Fiktív vagy valóságos-e a közös cég másfélmilliárdos tőkeemelése?
Azért nem érdemes oknyomozást folytatni az ügyben, mert ha kiderülne, hogy csak papíron létező fiktív hitelszerződésről és követelésről van szó, a kölcsönöket pedig a két régi ismerős, Josip Tot és Kaya Ibrahim „vette fel”, az sem érdekelne senkit. Mínuszos hír lenne a tücsök és bogár rovatban, a többi bulvárhír között. Nem indulna nyomozás, nem állna fel parlamenti vizsgálóbizottság, s két napig sem tartana az ügy a sajtóban. Ennél súlyosabb ügyek sem érik el a közvélemény ingerküszöbét. Mindenkinek joga van hülyének lenni, mint tudjuk, leginkább a nyomozószerveknek.
De akár így van, akár úgy, annyi biztos, hogy Várkonyi Andrea már majdnem milliárdos, vagy teljesen az. Még be sem kötötte Mészáros Lőrinc a fejét, és máris 750 milliót érő üzletrész birtokosa. Szerencse lánya, akit éppen így talál el Ámor nyila, és egy hatalmas páncélszekrény tulajdonosába szeret bele. Még jó, hogy emiatt nem utasította el Mészáros Lőrincet, pedig nyilván jobban akart volna egy csóró gázszerelőhöz feleségül menni Felcsúton. De a szerelem nem ismer korlátokat, a szerelem legyőzte a pénztől való viszolygást is.
Az első nyilvánosságra került üzleti ügy pedig megmutatta a menyasszony jó szívét: nem vett, hanem adott. Még azt is kölcsönadta, amije nem is volt. Így él egy nagylelkű stróman álomházaspár.
