A világsajtó is élénken foglalkozik a Magyarországon kirobbant megfigyelési botránnyal: a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel figyeltek meg kormánykritikus magyar újságírókat, vállalkozókat és politikusokat. Orbán diktatúrája titkosszolgálati módszereket alkalmaz civilekkel, újságírókkal, médiavállalkozókkal és ellenzéki politikusokkal szemben. A világsajtó is részletesen foglalkozik az üggyel, az ügy komolyságát jelzi, hogy a magyar kormány uralma alatt levő propagandasajtó hallgat.
Az izraeli az izraeli állami kötődésű NSO Group Pegasus kémprogram segítségével telefonokat törtek fel, törvénytelenül megfigyeltek vállalkozókat, a 24.hu tulajdonosát és ellenzéki újságírókat. Az egyre szorosabb Orbán-Netanjahu szövetség édes gyümölcse a kémszoftver bevetése a magyar belpolitikában. A NER vezérei a korábbi állampárt vezetőihez hasonlóan olvasgathatták, hogy ki kivel mit beszélt, kivel telefonált, mit tárgyalt. Egy jogállamban ez megengedhetetlen, elfogadhatatlan, törvénytelen.
Az eddig nyilvánosságra került adatok szerint Varga Zoltán milliárdos médiavállalkozó, Chikán Attila volt gazdasági miniszter, és Simicska Lajos fia, Simicska Ádám, valamint a Direkt36 több oknyomozó újságírója, Gémesi György gödöllői polgármester, Bánáti János, az ügyvédi kamara elnöke ellen is bevetették a kémszoftvert, de a hírek szerint mintegy 300 magyar kötődésű telefonszám van a listán, akiket szintén megfigyelhettek.
A világsajtó szerint ez mindenképpen az év, ha nem az évtized botránya. Minden józan számítás szerint ebbe Orbánnak és rendszerének bele kellene buknia, de a magyar viszonyokat ismerve, nem fog. Annak ellenére, hogy hasonló botrányba bukott bele az előző állampárt. A Dunagate-botrány elsöpörte az előző diktatúrát, de az Orbán-rezsimet valójában semmi nem fenyegeti, olyan hatalmat épített ki Orbán magának. Az országban mozgósítani képes jelentős ellenzéki erő nincs. Civil mozgalmak hatékonyabban képesek mozgósítani, mint az ellenzéki pártok, amelyeknek ezúttal sem volt jobb ötletük, mint összehívni az álparlament nemzetbiztonsági bizottságát, amelyben meg sem jelennek a kormánypárti képviselők, ha a napirend nem tetszik nekik.
A botrány egyik kulcsmozzanata, hogy az ellenzékiek, vállalkozók és újságírók 2018-ban kezdődött megfigyelésére formailag Varga Judit adott engedélyeket, akinek azonnal távoznia kell. Ennek a botránynak a legkevesebb hozadéka kell, hogy legyen, Varga azonnal távozása. Mint a sajtóban kiderült, Vargára már a Le Monde korábban rákérdezett, aki előbb hazudott, azután töröltette mind a kérdést, mind a választ az interjúból, mert a szokásos agresszív stílusával provokációnak minősítette azt. A hírek szerint Varga napi öt engedélyt adott ki titkos megfigyelésekre.
Az ügyet azért lesz nehéz szőnyeg alá söpörni, mert nemzetközi szálai vannak. A Telexen megjelent alaphír szerint, amelyet a Direkt 36 újságírói készítettek, összesen 17 szerkesztőség – köztük a Washington Post, a Guardian, a Süddeutsche Zeitung, a Die Zeit és a Le Monde – részvételével zajló nemzetközi nyomozást a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat vezette, amely az Amnesty International (AI) jogvédő szervezettel közösen jutott hozzá egy, az NSO ügyfeleinek tevékenységével kapcsolatos adatbázishoz. Ebben több mint 50 ezer olyan telefonszám van, köztük mintegy 300 magyar, amelyeket a tényfeltáró projekt kutatásai szerint az NSO-ügyfelek megfigyelési célpontként választottak ki 2016-tól kezdve a világ több mint 50 országából.
Elsősorban diktatúrák vették igénybe a kémszoftvert, hogy ellenfeleiket megfigyeljenek, és ennek alapján lejárató kampányokat indítottak ellenük, egyeseket be is börtönöztek. Magyarországnak Orbán bizalmas tanácsadója, Czukor József egykori hírszerző tiszt intézte el a kémprogram használatát, ennek érdekében még Netanjahu-val is találkozott. A Telex naponta hozza a részleteket, s a botrány egyre inkább dagad, miután a világsajtóban is a címlapokon szerepel a sztori.
Az első megjelent kormányzati reakció Novák Katalin egy mondata a kémbotrányra: „Sajtóhírekkel nem foglalkozunk.” Egyelőre kiszámíthatatlan, mi lesz a végeredménye az ügynek, de az biztos, hogy az efféle nyegle nyilatkozatok után szoktak diktatúrák megbukni. A magyar megfigyelési botrány olyan súlyú, mintha az derült volna ki, hogy feltámasztották a III/III-as csoportfőnökséget és besúgóhálózat jelent az állampárt vezetőinek, azzal a különbséggel, hogy a kémszoftver megbízhatóbb, pontosabb és hatékonyabb, mint az ügynökhálózat.
A botrány nemcsak az Orbán-rendszert, hanem az ellenzékét is váratlanul érte. Nincsenek felkészülve arra, hogy megdöntsék a diktatúrát, és láthatóan ötletük sincs, mit kellene tenni most, amikor az őszödi beszédnél nagyobb botrány hullott az ölükbe. Érdeklődéssel várjuk a fejleményeket, mennyi idő alatt simítja el a rezsim és az álellenzéke a világsajtó által az évtized botrányának nevezett megfigyelési ügyet.
