A civil törvénnyel nem vágódtunk be az amerikai kormánynál

1
Diktatúra-legitimizálás: bármikor, bármit.

Közleményt bocsátott ki az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma, amelyben aggodalmát fejezi ki a magyar parlamentben elfogadott civiltörvény miatt.

Washington szerint a törvény a magyar társadalomnak arra a csoportját veszi célba, amely a korrupció ellen és a polgári szabadságjogokért harcol, a rájuk rótt teher pedig igazságtalan.

Az, hogy a külföldről támogatott szervezeteket a magyar társadalom ellenségeiként állítják be, gyengíti a magyarok azon képességét, hogy törvényes és demokratikus módon szervezkedjenek és így keressenek megoldást a problémákra.

A közlemény megjegyzi: ha a törvény hatályba lép, Magyarország újabb lépéssel kerül távolabb az EU és a NATO számára központi jelentőségű elvek és értékek fenntartásától.

A parlament múlt kedden fogadta el a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló, fideszes Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes, Kósa Lajos frakcióvezető, Németh Szilárd rezsibiztos és Vitányi István képviselő által benyújtott törvényt (130 igen, 44 nem és 24 tartózkodás mellett).

Áder János szerint csak pár adminisztrációs kötelezettsége lesz majd a jövőben a civileknek, és semmilyen közjogi vagy alkotmányos aggályt nem látott, amely akadálya lehetne a civiltörvény kihirdetésének. Pénteken alá is írta szaporán a törvényt.

A TASZ és a Helsinki Bizottság jelezte, hogy polgári engedetlenségbe kezd, és nem tartja be a törvényt. Utóbbi közleményében így fogalmaz:”nagyon rossz történelmi korszakokat idéző törvényt nem vagyunk hajlandóak szó nélkül végrehajtani.”

A Velencei Bizottság  aggályai is csak minimálisan enyhítették a szabályokat, de a törvény legkritikusabb pontján – miszerint annak a civil szervezetnek, amely legalább 7,2 millió forintos támogatást kap külföldről, annak a „külföldről támogatott szervezet” minősítést kell használnia – nem módosított a Fidesz. A különbség annyi, hogy a támogatás utáni egy és nem három évig kell a (le?)minősítő megjelölést használnia az érintett szervezetnek.

Osztjuk a TASZ és a Helsinki Bizottság véleményét: valóban sötét korszakot idéz egy olyan bagázs önkényuralma, mely a neki nem tetszők kinyírását “pár adminisztrációs teendővé”, netán több tízezer honfitársunk aljas halálba küldését “idegenrendészeti eljárássá” bagatellizálja.

Vajon miről árulkodik, ha az Egyesült Államok szerint a magyar kormány a korrupció ellen és a polgári szabadságjogok ellen harcolókat veszi célba? Senki nem mondhatja majd, hogy nem voltak jelei a diktatúrának, mert azoknak már évtizedes múltjuk van. Bőven kaptunk belföldről és külföldről is.

Mostanra benne élünk a kellős közepében.





1 hozzászólás