A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézete (NKI) napokban nyilvánosságra került kutatása szerint 370 ezer magyar tervezi, hogy pár éven belül elhagyja Magyarországot és egy ideig vagy végleg külföldön keres megélhetést. Még ennél is többen, – a tanulmány szerint – 680 ezren egyelőre csak fontolgatják ezt a lépést a 18-40 éves korú magyarok közül. Hivatalos becslések szerint már ma 335 ezer magyar él és dolgozik külföldön. A nem hivatalos adatok ennél is magasabbra, mintegy 500 ezerre teszik ezt a számot, ugyanis nagyon sokan illegálisan találnak munkát a határokon túl, nem adják vissza a személyi igazolványukat, a hatóságok tudta nélkül vannak távol az országtól.
A külföldön boldogulni kívánók változatlanul magas száma azért is kellemetlenül érinti az országot, mert napról napra növekvő munkaerőhiányt lehet tapasztalni, főleg az egészségügyben és a szakmunkások körében. Ez negatív következménnyel lesz a magyarországi beruházásokra is, mivel az itt fejleszteni tervező külföldi vállalatok, de természetesen a növekedni akaró magyarok sem találnak maguknak képzett munkaerőt. Az említett felmérés szerint az egyetemet végzett magyarok 33 százaléka, a szakmunkások 34 százaléka, az idegen nyelvet beszélők 55 százaléka fontolgatja, hogy – ha csak átmeneti időre is – de külföldön próbál szerencsét.
Az adatok élesen ellentmondani látszanak annak a hivatalos propagandának, amely szerint „Magyarország jobban teljesít”. A határon túl dolgozók növekvő számát is figyelembe véve nem olyan látványos és a legkevésbé a kormány tevékenységének az eredménye a hazai munkanélküliség folyamatos csökkenése és az utóbbi években felgyorsult béremelkedés, hiszen a piac reakciójáról van csak szó a szűkös munkaerő kínálatra. A helyzet azonban változatlanul az, hogy Magyarországon a kelet-európai régió országaihoz képest is alacsonyak a bérek.
Zsebesi Zsolt
