A történelem kisajátítása zavartalanul folyik, és a Fidesz talált egy újabb ünnepet magának, november 4-ét, az 1956-os forradalom eltiprásának napját. A megemlékezés aktuálpolitikai célokat szolgál, mint a fideszes történelemhamisítás minden eleme.
Varga Mihály pénzügyminiszteren volt a sor, hogy kompromittálja magát és egy hűségesküt tegyen a Fidesz propagandaszövegének elmondásával. Varga ebben azt mondta, hogy 1956 hősei azért harcoltak, mert „szuverén, önálló és szabad Magyarországot akartak, magyar Magyarországot, amely független a birodalmaktól, kiáll magáért és sorsáról nem mások döntenek”. A „magyar Magyarországot” jól ismert antiszemita kód, neonáci propaganda.
A párhuzam arra utal, hogy a demokratikus országok szabad társulását, az Európai Uniót és „Brüsszelt”, a szovjet megszálló csapatokkal azonosítsa. Az Európai Unió a propaganda szerint a Vörös Hadsereggel és a kommunista Szovjetunióval azonos szerepet tölt be. Arról Varga nem tett említést, hogy az EU-ba Magyarország szabadon lépett be, és bármikor ki is léphet szabadon. Míg a szovjet elnyomást nem Magyarország választotta.
Az Európai Unió „elnyomása” évente ingyen kapott euro-tízmilliárdokban nyilvánul meg, ezt a pénzt (amely egy „Marshall-segélynek” felel meg) az Orbán-rezsim szabadon elpazarolja, és a jelentős részét még el is lopja. Ezen kívül Magyarország az EU egyenjogú tagja, szavaz és bármit megvétózhat, amit eddig is megtett. Semmit nem erőltetett Magyarországra az Európai Unió, s a mai napig semmit nem döntöttek a sorsáról Brüsszelben.
Az Európai Unió kizárólag azokat a minimális európai demokratikus normákat követeli meg, azokat is túlságosan erőtlenül és következmények nélkül, amelyeket Magyarország maga is vállalt, amikor a demokratikus Nyugathoz csatlakozott. Ami az 1956-os forradalmároknak az álmukban sem fordult meg, mert ebben még reménykedni sem mertek. Magyarország a csatlakozáskor vállalt, az általa aláírt, elfogadott demokratikus normákat sérti. Az oroszok csatlósa lett a Nyugattal és a demokráciákkal szemben. A zsarnokok oldalára állt, gyalázva az 1956-os forradalmat.
Varga ezen kívül még azt állította, hogy 1956. november 4-én hajnalban „33 év sötétség borult ránk, a szovjet csapatok eltiporták a szabadságharcot, de a küzdelem célba ért, mikor Magyarország független állam lett”. Varga arról megfeledkezett, hogy ez is annak a liberális demokráciának, a jogállami Nyugatnak köszönhető, amely végül legyőzte a szovjet elnyomást. Ehhez a Nyugathoz csatlakozott Magyarország, Orbán pedig visszavezette az országot az orosz befolyási övezetbe, és a posztkommunista diktatúrákhoz csatolta.
Ami pedig a „33 év sötétséget” illeti, emlékeztetünk arra, hogy olyan szellemi sötétségben Magyarország soha nem élt, mint az Orbán-rezsim nyolc éve alatt, annak ellenére, hogy az országot megszállva tartotta a Vörös Hadsereg. Az iskolákban humanizmust tanítottak és nem háborús bűnös fasisztákat, a példaképek nem nácik, hanem felvilágosult történelmi és irodalmi személyiségek voltak. Ilyen gyűlöletet az osztályharc és a nemzetközi „békeharc” sem gerjesztett. Az emberek nem éltek létbizonytalanságban, a szegények is tanulhattak, Orbán is elvégezhette a jogi egyetemet, és a kórházakban ingyen meggyógyították őket.
A kommunizmus 33 éve nem pusztította le úgy ezt a nemzetet, mint az orbáni szervezett bűnözők bandája. Nem butították el ennnyire a népet, az embereket szép és nemes ügyek melletti szolidaritásra nevelték, nem uszították őket ilyen mértékben a mindennapokban, s a göbbelsi propaganda ilyen ócska hazugságait nem lehetett akkor a magyaroknak eladni. Arról nem beszélve, hogy az akkori diktatúra vezetői nem rabolták szét az országot, s nem bántak úgy az ország vagyonával, mintha a sajátjuk lenne.
Abból a diktatúrából egy optimista, életerős nép jött ki békés rendszerváltással, amelynek értékrendje nem fordított volt, és a rendszer végére rendelkezésre állt minden kulturális és művelődési lehetőség, megjelentek a nyugati irodalom és filozófia művei, nem tiltottak be szakokat, a polgári csökevénynek tartott tudományágakat is tanították, méghozzá közöttük sokan felvilágosult tanárok és professzorok. Az Orbán-banda országa már most sem ilyen, a tudomány és a művészet ostrom alatt áll, antiszemita propaganda zajlik, elfoglalják és a kultúrharc részévé teszik az élet minden területét.
Magyarország valóban idegen elnyomás alatt élt, valóban szörnyű diktatúra volt, de akkor az a diktatúra nem fasiszta elveket népszerűsített, nem a középkori sötétséget terjesztette, s nem a gyűlöletpropaganda emésztette, aljasította a nemzetet. Pedig akkor itt volt a Vörös Hadsereg. De most Magyarország egy független, önálló, szabad ország, amelyet elfoglalt a fasizálódott jobboldal, s a szélsőjobb tartja elnyomás alatt, és borít sötétséget az országra.
November 4-e után csak a kivégzések voltak szörnyűbbek, de az Orbán-rezsimnek egyelőre nincs ellenzéke, éppen azért, mert az Európai Unió tagsága a magyarokat kárpótolja, s van hova menekülni. Azt még nem tudjuk, hogy Orbán fasiszta diktatúrája hogyan viselkedik, ha lesz ellenzéke, vagy a magyar nép szokásához híven forradalomban juttatja kifejezésre a szabad akaratát. Az Orbán-rezsim nem a magyar nép akarata. Ez egy sötét elnyomás.
