Ez év május 27-én (két hónappal Joób Márton és társai letartóztatása előtt) egy 750 millió forintos jelzáloghitelt jegyeztek be a szegedi Hit Gyülekezete Tölgyeskert Közösségi Központ nevű gyülekezeti házára. A szegedi gyülekezet volt az áfacsalás miatt előzetes letartóztatásba helyezett Joób Márton önkormányzati képviselő gyülekezete, amelynek édesapja volt a vezetője, aki családi okokra hivatkozva az ügy kirobbanása után lemondott. A NAV tájékoztatása szerint az ügyben szereplő áfacsalás 2013-tól 2017-ig zajlott, s időben egybeesett a szegedi Hit Gyülekezete közösségi házának befejezésével és hiteltörlesztéseinek idejével.
A 750 milliós jelzáloghitel felvétele azért érdekes, mert ebben az időszakban már javában zajlott a nyomozás Joób Márton és társai áfacsalása ügyében. Mivel a helyi Hit Gyülekezete saját ingatlanban működik, nem lehet tudni, miért volt szükségük 750 millió forintra, amelyre nem is szolgált elég fedezetül a szegedi gyülekezeti ház. Ezért a szegedi közösségi ház tulajdonlapjára bekerült, hogy „a keretösszeg egyetemlegesen terheli a Hit Gyülekezete zirc-i, szombathelyi, érdi és kaposvári gyülekezeti házait is”. A vidéki gyülekezeti házak tulajdonjoga a budapesti központi Hit Gyülekezete nevére van bejelentve, mivel a vidéki gyülekezetek nem önálló jogi személyek, nem különálló egyházak (miközben viszonylag önálló életet élnek), ezért nem lehet tudni, hogy a 750 milliós jelzáloghitelt ki és milyen célra vette fel a szegedi és a többi vidéki gyülekezeti ház terhére. A pénz a budapesti vagy a szegedi gyülekezetnek kellett?
Mivel a tulajdonos a budapesti Hit Gyülekezete, ezért Németh Sándor vezető lelkésznek a hitelfelvételről tudnia kell, mert annak visszafizetése az ingatlanok tulajdonosát terheli. Még akkor is, ha ezeket az ingatlanokat nem a budapesti gyülekezet pénzén, hanem mindenhol a helyi gyülekezet tagjainak adományaiból építették. De ettől még nem kizárt, hogy a visszafizetés a helyi gyülekezetek tagjainak nyakába szakad. Mindenesetre, ha a csaknem egymilliárdos hitelt a budapesti gyülekezet részére vették fel, nem fizetés esetén az ingatlanokat (s vele a pénzüket) a helyi gyülekezetek tagjai veszítenék el. A háromnegyed milliárdos hitelt fedező jelzálogot a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. nevére jegyezték be. Azt nem lehet tudni, hogy ezt a hatalmas összeget milyen célra vették fel, és van-e köze az áfacsalásos ügyhöz. Az is kérdéses, hogy a hitelt kinek kell törlesztenie: a jelzáloggal terhelt vidéki gyülekezeti házakat használó tagoknak, vagy a budapesti Hit Gyülekezete tagjainak.
Egy ekkora hitelfelvétel esetén a tagokat tájékoztatni kellene, valamilyen testületi döntésnek kellene a háttérben állnia, mert a hitelt végül nekik kell viszafizetniük. Iyen tájékoztatásról azonban nem tudunk. Különösen azt figyelembe véve, hogy a Hit Gyülekezete körül hatalmas cégháló működik, ezek egy része Németh Sándor vezető lelkész családtagjai kezében. A Tower Ingatlan Csoport például azt írja saját honlapján, hogy 20 milliárd forint értékű lakásállománnyal rendelkezik, mintegy száz alkalmazottja van (ezek nagy többsége a Hit Gyülekezete tagjai), az egyik tulajdonos-ügyvezető pedig Pátkai Mihály, Németh Sándor veje, akinek soha az életben nem volt annyi pénze, induló tőkéje, hogy egy ilyen vállalkozást beindítson. Itt vajon kinek a pénzét forgatják? Pátkai Mihály kinek a strómanja? Ez csak egy példa. A Hit Gyülekezete pásztorai, családtagjaik, számos üzleti vállalkozásban érintettek, miközben a gyülekezeti házakat a tagok tudta nélkül használják nagy értékű hitelek jelzálogaként. Már húsz évvel ezelőtt is 120 milliós pénzmosással gyanúsították a Hit Gyülekezete egyik alapítványát, a tagok elnémítására ukrán maffiózókat küldtek ki, akik pisztollyal fenyegették meg a váci gyülekezeti tagokat.
Nem lehet tudni, hogyan keverednek a gyülekezeti vagyonok a magánbiznisszel, mint ahogy Németh Sándor is nevére íratta a Hit Gyülekezete ATV-ben levő vagyonának 60 százalékát, mintegy kétmilliárd értékű vagyont. Szegeden éppen letartóztatásban van a helyi pásztor fia nyolc társával a 250 milliós áfacsalás miatt, de a gyülekezeti házra nem sokkal előtte még felvettek egy 750 milliós hitelt, amelyhez más vidéki gyülekezeti házakat is felhasználtak fedezetként. Vajon mit tudnak erről a helyi gyülekezetek tagjai? Mire használják fel a pénzt, s ki fizeti vissza a hitelt? Mire kellenek az áfacsalással szerzett pénzek? Annál is inkább, mert Joób Márton és társai egy hosszú lista tagjai, akik már lebuktak a Hit Gyülekezetében áfacsalás miatt, miután az adócsalás a Hit Gyülekezetében elfogadott és támogatott módszere a pénzszerzésnek. Bizonyított tény, hogy egyes vidéki gyülekezetek építéséhez ezt a módszert használták, az elkövetők már le is ülték az ezért kirótt büntetést. Erről is lehet olvasni Bartus László Fesz lesz című könyvében. A sorban kidőlő csontvázak szervezett bűnözés körvonalait, egy egyház égisze alatt működő bűnszervezet kontúrjait mutatják.
A Hit Gyülekezete egyházként adómentességet és olyan kedvezményeket élvez, hogy a gazdasági ügyei ellenőrizhetetlenek és átláthatatlanok. A gyülekezet körüli cégek működése pedig sokszor keveredik a gyülekezettel: nem tudnak elszakadni például attól a gyakorlattól, hogy be nem jelentett gyülekezeti tagokat dolgoztatnak éhbérért, a közterheket nem fizetik meg, visszaélnek a tagok kiszolgáltatott helyzetével, és sokszor nem lehet tudni, hogy mi az, ami „szolgálat”, mi az, ami alkalmazotti jogviszony. Ezért egy ilyen hitelfelvétel is kérdéseket vet fel, mivel a tagok erről semmit nem tudnak. Ezért ismeretlen a célja, a felhasználása, a visszafizetés módja. Nem lehet tudni, hogy azt kik, mibe forgatják vagy milyen költségeket fedeznek belőle.
Amikor éppen lebukott a Hit Gyülekezete vezetője azon, hogy a gyülekezet vagyona az ő magánvagyona lett, és amikor a Hit Gyülekezete tagjait éppen áfacsalással tartóztatták le, és a Hit Gyülekezete szegedi botránya egyre nagyobb hullámokat ver, egy ilyen újabb – csaknem egymilliárdos – hitelfelvétel, amelyről a gyülekezet tagjai sem kapnak nyilvános tájékoztatást, újabb kérdéseket vet fel. Különösen, hogy a fedezetként szolgáló legfőbb ingatlan éppen annak a szegedi gyülekezetnek a központja, ahol az áfacsalásos ügy zajlott, szintén gyülekezeti tagok által működtetett, tipikus hitgyülekezetes vállalkozásban. Könnyen lehet, hogy miután a helyi gyülekezetek tagjai kifizették saját gyülekezeti házaikat, a tehermentes ingatlanokra ismeretlen célból hatalmas jelzáloghiteleket vesznek fel, amelyeket ki tudja, mire használnak, miben forgatnak meg, és a jelzáloghitelt újra a helyi gyülekezeti tagok fizetik. Mindezt egy olyan gyülekezet égisze alatt, ahol keveredik az egyház és a magánvállalkozás, az „Isten szolgálata” az egyéni érdekkel.
Mindennek tetején pedig egy olyan ember ül, aki saját nevére íratta a gyülekezet vagyonát, aki arra tanít, hogy az államtól adót csalni nem bűn, és aki minden kontroll nélkül dönthet minden bevételről és használhat fel minden pénzt a saját belátása szerint. A tagok pedig minden bevételük és jövedelmük 10 százalékát kötelesek befizetni neki. Ez az orosz maffiában sem működik másképp, ahol az alvezérek és a kisebb alegységek a bevételek egy részét leadják a főnöknek. Csak azt nem egyházi tizednek hívják.
Itt láthatók a bejegyzett jelzálogok a Hit Gyülekezete vidéki gyülekezeti házainak tulajdoni lapjain.
A szegedi gyülekezeti ház tulajdoni lapján a 750 milliós jelzálog:
A Hit Gyülekezete zirci ingatlanára bejegyzett jelzálog:
A Hit Gyülekezete kaposvári gyülekezeti házára bejegyzett jelzálog:
