Jogos kérdéseket vetett fel már az internet szabályozatlansága is, mert egyesek szerint ez a szabályozatlanság, maga a szabadság, míg mások szerint az internet áldásos oldala mellett a pusztító hatása is nyilvánvaló. Míg a nyomtatott kommunikációban mindenki felel a tartalomért, az internetre bárki feltölthet bármit, a felhasználók pedig nem elég felkészültk, hogy elválasszák az igazat a hamistól. Már az internet is számos veszéllyel fenyeget a jelenlegi állapotában.
Lassan alakult ki egy minimális kontroll, ami megjelent a social media szintjén is, mint követelmény, mert az álhírek és a konspirációs elméletek szabad terjesztésétől a tudatos dezinformációs kampányok indításáig olyan maniupulációs eszközzé vált, amivel kormányokat lehet buktatni, idegen országok elnökválasztásait lehet eldönteni, nem beszélve bármilyen pánik elindításának lehetőségéről. A titkosszolgálatok egyik legfontosabb tömegmanipulációs eszköze lett, egyes országok trollhadseregeket tartanak, fiktív tömegek jelennek meg a közvéleményt befolyásolva.
Ehhez képest a meserséges intelligencia minden szabályozás és kontroll nélküli ráengedése a világra olyan veszélyt jelent, amivel még nem nézett szembe az emberiség. Felkészületlenül érte az emberiséget, ami egyes jövőkutatók szerint az emberiség pusztulásához vezethet. Egy biztos, hogy a mesterséges intelligencia egy olyan szellem, amit nem lehet visszagyömöszölni a palackba, egészen biztos, hogy az emberiség életét megváltoztatja, de azt még senki nem tudja, hogyan.
A legijesztőbb az, hogy a mesterséges intelligencia egyelőre nagyon intelligensen képes tévedni és hazudni is, képes elmosni a határt az illúzió és a valóság között. Ha a mesterséges intelligencia betör a mindennapokba, és nem lehet megkülönböztetni az emberi alkotást a mesterséges intelligenciától, az ijesztő távlatokat nyit. Kutatók a mesterséges intelligencia megjelenését és jelentőségét a gőzgépekhez és az ipari forradalomhoz hasonlítják.
A probléma súlyát mutatja, hogy a mesterséges intelligencia alkotói közül többen kivonultak a kutatásból, mert megijedtek attól, amit alkottak, s kijelentették, hogy jelen pillanatban az AI káros, életveszélyes az emberiségre, és nem szabad használni, amíg nem tökéletes, és amíg nem szabályozzák a működését. Ennek része az is, hogy meg kell jelölni, mi az, amit a mesterséges intelligencia hozott létre, és mi az, ami emberi alkotás. Robot vagy ember áll egy közlés mögött?
A kutatók és a tudósok mellett megszólaltak kormányok és politikusok, az amerikai elnök és az alelnök is, mindenki tájékozódik és figyelmeztet. Az Európai Unió máris arra utasította a közösségi média-cégeket – köztük a Google-t és a Facebookot –, hogy „azonnal” kezdjék el a mesterséges intelligencia által generált tartalmak és képek címkézését az Oroszországból érkező álhírek és félretájékoztatás elleni küzdelemre irányuló lépések részeként.
Az EU figyelmeztette a Twittert is, hogy „gyors” szankciókkal kell szembenéznie, ha nem tartja be az augusztus 25-én az egész blokkban hatályba lépő, új digitális tartalomra vonatkozó törvényeket. Elon Musk cége két hete kilépett az EU önkéntes magatartási kódexéből, és bevételének 6 százalékáig terjedő pénzbírsággal sújthatják, vagy az egész EU-ban betilthatják, ha nem a digitális szolgáltatásokról szóló törvény égisze alatt működik.
Az orosz dezinformáció elleni küzdelemre irányuló szélesebb körű erőfeszítés részeként az EU arra is felkérte a Facebookot és másokat, hogy fordítsanak több erőforrást a kisebbségi nyelvű tartalmak tényeinek ellenőrzésére Kelet-Európában, ahol az orosz dezinformációs kampányokat fenyegetésnek tartják. Az EU arra kéri a vállalatokat, hogy az AI által gyártott tartalmat olyan értelmes címkével jelöljék meg, amire felfigyelnek a felhasználók. Azt akarják, hogy a felhasználó „tisztán lássa”, hogy a tartalmat nem valódi emberek állítják elő, és olyasmiket írjanak ki, hogy „itt a robot beszél”.
„Ez nem a megszokott üzlet: az oroszok alá akarják ásni állampolgáraink közvéleményének támogatását Ukrajna iránt. Egyszerűen meg kell védenünk az érdekeinket, a demokráciánkat; meg kell védenünk a harcunkat és a háborúnkat is, mert mi támogatjuk a háború megnyerésére vonatkozó követeléseket” – mondta a szlovák Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke az új csomag bejelentésekor. Vagyis, nemcsak gyűlöletcsoportok, hanem országok is használhatják hadviselésre a mesterséges intelligenciát, egy egész népet hamis információ hatása alá vonva.
Az Ethnic Media Services a témáról tartott sajtóbeszélgetésén három rendkívüli vendég fejtette ki az ezzel kapcsolatos nézeteit: Hector Palacios, a Service Now Research kutatója, aki az alapvető és
alkalmazott kutatás területén dolgozik, a mesterséges intelligencia (AI), az érvelés és a gép metszéspontjáról zajló kutatásokban (ML), Chris Dede, a Harvard Graduate School of Education tudományos főmunkatársa, a National AI Institute for Adult Learning and Online Education kutatási igazgatója, valamint Sean McGregor gépi tanulás PhD, a Responsible AI Collaborative alapítója, az IBM Watson AI XPRIZE műszaki tanácsadója és az AI Incident Database fejlesztője.
A szabályozatlansá miatt jelenleg valóban az AI sötét oldalára és veszélyeire esik a nagyobb fifyelem, érthető okokból, de a kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy az AI forradalmasíthatja az oktatást, az újságírást és a tudományt. Saját munkánkat ismerve, elképzelheteelennek tartjuk, hogy az újságírás bizonyos részeit korrekt módon lehetne a mesterséges intelligenciával kiváltani, ahogy abban sem hiszünk, hogy a mesterséges intelligencia érvényes és valódi szépirodalmat és művészetet állítson elő, még ha kísértetiesen hasonlít is ahhoz, vagy formailag tökéletesebb.
Lina Khan, az FTC elnöke a közelmúltban foglalta össze az ebben a feltörekvő technológiában rejlő ellentmondásokat, amikor azt mondta, hogy a mesterséges intelligencia kritikus innovációt tud nyújtani, de egyúttal „felturbózhatja a csalást és automatizálhatja a diszkriminációt”. Az amerikai kormány is párbeszédet folytat a Big Tech cégek vezetőivel, és arra próbálják felhívni a figyelmet, ami nyilvánvalóan lehetetlen, hogy a mesterséges intelligenciát tartsák távol a rossz szereplőktől. Ez nyilvánvalóan lehetetlen. Használni fogják jó és rossz célokra egyaránt.
A kutatók jelentős része érezhetően elfogult az AI mellett. Chris Dede, a Harvard Graduate School of Education tudományos főmunkatársa azt magyarázta, hogyan lehet az AI fontos partner a munkában, és miért pótolhatatlan az emberi intelligencia. De azt ő is elismerte, hogy ma már nem lehe megállapítani, hogy valaki a valóságot látja, vagy egy szimulációt, egy szöveget egy ember írt vagy egy gép. Ez pedig ijesztő. Bemutahatnak olyan képeket eseményekről, amelyek soha nem történtek meg. Ez pedig ma már a valóság.
A Republikánus Nemzeti Bizottság például a múlt héten 30 másodperces reakciót adott ki, válaszul Biden elnök bejelentésére, miszerint indul az újraválasztásért. A hirdetésben hamis képek láthatók Kínáról, amint megszállja Tajvant, és 80 000 bevándorlóról, akik elárasztják a déli határt, mindezt zavaró, polgári zavargásokról készült felvételekkel tarkítva. A képernyő bal felső sarkában egy alig észrevehető jelzés volt a következő szöveggel: „Teljes mértékben mesterséges intelligencia képek felhasználásával.” Ezt senki nem fogja észrevenni vagy figyelembe venni.
„A mesterséges intelligencia egy szoftver” – mondta Palacios, és megjegyezte, hogy a technológia matematikán alapul, amely képes olyan összetett számítási feladatok elvégzésére, amelyekkel az algoritmusok egy lépéssel előrébb lépnek a nagy nyelvi modellekkel (LLM). A generatív mesterséges intelligencia számítógépeket és LLM-eket használ arra, hogy nagy adathalmazokból új tartalmat hozzon létre. Az LLM-eket kifejezetten szöveges tartalom létrehozására tervezték.
Dr. Christopher Dede azt mondja, amikor olyan diákesszét olvas, amely túl jó ahhoz, hogy elhiggye, nem aggódik emiatt. Szerinte a plágium sokkal régebb óta létezik, mint az LLM-ek. Ez azonban nem kifogás, mi a professzor helyében igenis aggódnánk, és aki nem maga készíti az esszéjét, azt diszkvalifikálnánk. Elvégre nem az AI, hanem a diák tudását értékeljük. A professzor inkább a sötét jövőt védte: „Tehát a tavaszi szemeszter elején a harvardi online kurzusomban 5 percet töltöttem azzal, hogy a hallgatókkal a generatív mesterséges intelligenciáról beszélgessek, és azt mondtam: használhatod a generatív AI-t, és ha okos vagy, akkor nem fogom észrevenni.”
A mesterséges intelligencia azonban érdekes ellenpont is lehet. Amikor kimennek egy állásinterjúra, és fél órán belül megkérik őket, hogy készítsenek marketingtervet, figyelmeztetik őket: „Ha a marketingterve nem sokkal jobb, mint ami az MI-ből származik, akkor nem megy. hogy felvegyék.” A diáknak jobbnak kell lennie, mint amire a mesterséges intelligencia képes. Kérdés, meddig lehetséges ez.
Dede azt mondjaa tanítványainak, hogy a mesterséges intelligenciára mint partnerre gondoljanak, ne mint helyettesítőre. „A Star Trekben, a következő generációban van Picard kapitány, a bölcs, emberi csillaghajó kapitánya, majd Data, aki úgy néz ki, mint egy személy, de valójában egy android, egy gép. Az adatok pillanatok alatt képesek hatalmas mennyiségű adatot elnyelni, és elvégezni az úgynevezett számítást, ami számítási előrejelzés. Pickard kapitánynak van egyfajta ítélkezési bölcsessége, ezért ő a felelős a csillaghajóért, és Data számítási előrejelzéseit használja a jó döntések meghozatalához.”
Dede szerint a Data bővítette Picard emberi tapasztalatát, és a két partner olyan dolgokat csinált együtt, amelyeket egyikük sem tudott megtenni egyedül. „Hogy ezt kevésbé fantasztikusan illusztráljuk, ma már vannak rákos specialisták, onkológusok, akiknek AI-partnereik vannak. A mesterséges intelligencia olyasmire képes, amire egyetlen rákspecialista sem. Minden reggel 1500 online orvosi folyóiratot tud beolvasni, és megnézi, van-e valami újdonság egy adott beteg kezelésében. Világszerte képes beolvasni a hasonló betegek orvosi feljegyzéseit.”
Ez már valóban pozitív fejlemény. Azonban nagyon fontos, hogy soha ne akarjuk, hogy a mesterséges intelligencia döntsön, mert az orvos olyan dolgokat tud, amelyeket az AI nem tud. Az orvos tud a fájdalomról és a halálról. Az orvos megérti, hogy a kultúrák különböző nézőpontokkal rendelkeznek a halálról, annak családra és egyénre gyakorolt hatásairól stb. „A mesterséges intelligencia ezek közül semmit sem ért. Ez egy idegenfajta intelligencia” – mondja Dede.
Sean McGregor olyan tényezőkről beszélt, amelyek hozzájárulnak az AI torzításához. Sean McGregor gépi tanulásból szerzett PhD fokozatot. Ő volt az IBM Watson AIXPRIZE vezető műszaki tanácsadója, és megalapította a Responsible AI Collaborative szervezetet. AI Incident Database-t fejleszti, hogy indexelje az AI valós világbeli teljesítményét. Alapvetően McGregor a világot fürkészi a „mesterséges intelligencia-zavarok” után.
Egy nő Kínában nyilvánosan megszégyenült, amikor a mesterséges intelligencia feltette a képét egy busz oldalára. 2021-ben az angliai Bathban egy férfit vádoltak, mert egy buszsávban vezetett, miután a mesterséges intelligencia fényképet készített egy nőről, aki „KNI9TER” feliratú inget visel. Nagyon hasonlított a férfi rendszámára.”Az adatbázis annyit tesz, hogy összegyűjti a világban előforduló összes incidenst, hibát és tévedést, és számot ad róla. Tehát az AI-t már önreflexióra és hibakutatásra is felhasználják.
McGregor szerint a cél az, hogy „az egész AI-ipar biztonságosabb legyen”. Eközben Palacios azt mondja, hogy az AI lehetséges alkalmazásairól és hatásairól folytatott viták egzisztenciális alapja egy finomabb pontot téveszt el. „Sok dolog fog történni az AI forradalommal, és valószínűleg a legnagyobb meglepetések az apró részletekben fognak eldőlni.”
