A Trump-adminisztráció erőteljesen törekszik arra, hogy kiterjessze a bevándorlás ellenőrzéséhez használt megfigyelő eszközöket. Példátlan digitális ellenőrzés alá helyezett sok közösséget, s komoly aggodalmakat váltott ki a magánélet megsértése és a személyes adatok visszaélésszerű felhasználása miatt.
Amit korábban a bűnmegelőzés, a csalás elleni küzdelem és az illegális bevándorlók azonosításának eszközeként mutattak be, az egyre bővülő megfigyelőrendszer ma már minden amerikai polgár magánszféráját fenyegetheti – figyelmeztetnek a szakértők.
Az 1974-es Adatvédelmi Törvény meghatározza, hogyan kezelhetik a szövetségi ügynökségek a személyes adatainkat: az információt csak arra a célra lehet felhasználni, amelyre eredetileg szolgáltattuk. Ez az alapelv – a célszerűség elve – azonban most súlyos próbatétel előtt áll a Trump-adminisztráció által bevezetett széleskörű megfigyelési intézkedések miatt.
Nicole Alvarez, az American Progress Központ technológiai szakpolitikáért felelős vezető elemzője az American Community Media által tartott tájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy az adminisztráció érzékeny szövetségi nyilvántartásokat használ újra, hogy létrehozzon egy „digitális őrtornyot”: egy gyorsan növekvő megfigyelőrendszert, amely lehetővé teszi, hogy bevándorlókat és nem bevándorlókat egyaránt célba vegyenek.
A Kormányzati Hatékonysági Minisztérium (DOGE) vezeti ezt a kezdeményezést, amely nagyszabású átalakítást hajt végre: az eddig különálló adatbázisokat egyetlen egységes rendszerbe olvasztja össze. „Úgy kell elképzelni, mintha mindenki külön iratszekrényét egy hatalmas, kereshető iratszekrénnyé egyesítenénk” – mondta Alvarez.
Ezt nevezik másodlagos adatfelhasználásnak: az egyik szövetségi ügynökségnek egy adott célra átadott információt most más ügynökségek teljesen más célokra is felhasználhatják. Ez lehetőséget ad a hatóságoknak, hogy részletes profilokat készítsenek az emberekről, és ezek alapján döntéseket hozzanak. Alvarez szerint a világos korlátozások és a felelősségre vonás hiánya teret enged a véletlen vagy szándékos visszaéléseknek.
„Ahelyett, hogy az ügynökségek közötti koordináció a meglévő határok tiszteletben tartásával történne, most olyan törekvéseket látunk, amelyek a jogi garanciák megszüntetésével és az átláthatóság csökkentésével használják az adatokat – mondta Alvarez. – Ez a fajta konszolidáció nagymértékben bővíti a kormány lehetőségeit az emberek megfigyelésére.”
A szövetségi kormány számára személyes adatokat szolgáltatni – legyen az segélyek igénylése, adóbevallás, közszolgáltatásokra való regisztráció vagy bármilyen hivatalos ügyintézés – most könnyen az egyének ellen fordulhat. Az ilyen kockázatok miatt sokan félhetnek attól, hogy a régóta működő szolgáltatások biztonsága is megrendül, különösen, hogy az ügynökségek már most is adatokat osztanak meg egymással.
Április 7-én például az adóhatóság (IRS) és a Bevándorlási és Vámhivatal (ICE) megállapodást kötött arról, hogy a deportálási műveletekhez felhasználják az adófizetők érzékeny adatait. Alvarez szerint ez azt jelenti, hogy a jóhiszeműen beadott adóbevallások most fegyverként fordíthatók az emberek ellen, és ez aláássa az IRS semleges pénzügyi hatósági szerepét.
„Ez a megállapodás veszélyes precedenst teremt, mert aláássa az IRS hagyományos, semleges és adatvédelmi garanciákkal erősített szerepét. A jövőben elképzelhető, hogy az adófizetők adatait más módon is fegyverként használják: nyomásgyakorlásra, megtorlásra – figyelmeztetett Alvarez. – Mivel az IRS adatbázisait nem bevándorlási ellenőrzésre tervezték, valós a veszélye, hogy amerikai állampolgárok is áldozatul esnek adatvédelmi visszaéléseknek vagy egyszerű adminisztratív hibák miatt téves bevándorlási eljárásoknak.”
Hasonlóan, Medicaid-regisztrációs adatokat is használtak arra, hogy azonosítsák az illegális bevándorlókat. Alvarez szerint ez szakítás a hagyományos adatvédelmi normákkal, „az egészségügyi védőhálókat megfigyelési csatornává alakítva”. Az ilyen gyakorlatok messze túlmutatnak az adatvédelmi aggályokon: a személyes adatokkal való visszaélés alááshatja a közintézményekbe vetett bizalmat, és elriaszthatja az embereket attól, hogy igénybe vegyék a szolgáltatásokat.
„Amikor az emberek azt látják, hogy a kormány bosszúálló vagy kiszámíthatatlan módon használja fel az adataikat, elkezdenek kilépni a rendszerből – mondta Alvarez. – Nem adnak be adóbevallást, lemondanak a szükséges orvosi ellátásról, vagy nem kérik az őket megillető támogatást. Ezek nem irracionális döntések, hanem túlélési ösztönök egy olyan rendszerben, amely már nem tűnik biztonságosnak.”
Az adatfelhasználás különösen elriaszthatja az illegális bevándorlókat az adófizetéstől, ami jelentős bevételkiesést okozhat a szövetségi kormánynak. Az Adó- és Gazdaságpolitikai Intézet becslése szerint 2022-ben az illegális bevándorlók mintegy 90 milliárd dollárnyi adót fizettek be szövetségi, állami és helyi szinten. Már egyetlen százalékpontos visszaesés is 40 milliárd dolláros szövetségi bevételkiesést okozna. Ennek jelentős része olyan programokat érint, mint a társadalombiztosítás és a Medicare, így a kiesés más adófizetőkre hárulna át.
„Amikor az emberek kivonulnak a közszolgáltatásokból, azok gyengülnek, igazságtalanabbá válnak, kevésbé demokratikusak – mondta Alvarez. – Ez ironikus módon aláássa az olyan célokat, mint a csalás elleni küzdelem vagy a polgári részvétel erősítése. Tehát nemcsak az adatvédelemről van szó, hanem a kormányzati rendszerek működőképességének és tisztességének megőrzéséről is.”
A digitális megfigyelőrendszerek erősödése a szakértők szerint nem áll meg a bevándorlók megfigyelésénél. Alvarez szerint ezek a gyakorlatok mindig politikailag célzott csoportokon kezdődnek, majd gyorsan kiterjedhetnek mindenkire. Trump elnök politikai ellenfelei elleni támadásai és a „hűtlenek” elleni fellépései miatt sokan attól tartanak, hogy a kormányzati megfigyelést az ellenvélemények elhallgattatására fogják használni.
„Az érzékeny adatokkal való visszaélés skálázható módon történik, egyszer bevezetik, és máris bármely csoport ellen bevethető: újságírók, tüntetők, választók és hétköznapi amerikaiak ellen” – mondta Alvarez. A Georgetown Egyetem Adatvédelmi és Technológiai Központja 2022-ben „American Dragnet” címmel jelentetett meg egy jelentést, amely kimutatta, hogy az ICE digitális megfigyeléssel figyeli az Egyesült Államokban élők többségének életét.
2024-ben a „Raiding the Genome” című jelentésük azt részletezte, hogy a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) drasztikusan kiterjesztette DNS-mintagyűjtési programját, amely naponta több ezer embertől vesz mintát. Ezeket a mintákat egy szövetségi bűnüldözési adatbázisban (CODIS) tárolják. A jelentés szerint azonban a DHS akkor is profilokat ad a rendszerhez, ha az illető semmilyen bűncselekményt nem követett el. Ez felerősíti a félelmeket, hogy a bűnüldözés önkényesen fordulhat az egyének ellen.
„Ezek a hatalmas megfigyelési jogosítványok – legyen szó személyes vagy genetikai adatokról – ma egyre autoriterebb kormány kezében vannak. És már láttuk, hogy ezt a hatalmat nemcsak bevándorlási ellenőrzésre, hanem politikai elnyomásra is használják – mondta Emerald Tse, a Georgetown Központ igazságügyi munkatársa. – Láttuk, hogy letartóztattak és őrizetbe vettek aktivistákat és szakszervezeti vezetőket. Amikor a választott tisztviselők megpróbálták ellenőrizni az adminisztráció hatalommal való visszaéléseit, a szövetségi kormány őket is letartóztatta, sőt büntetőeljárást indított ellenük.”
A határátkelőhelyeken végzett eszközellenőrzések esetszáma is megnőtt. Bár minden utazó köteles tűrni a telefonja vagy laptopja átvizsgálását, a közelmúlt esetei azt mutatják, hogy a hatóságok egyre intenzívebben alkalmazzák ezeket. 2018-ban fogadták el azt a szabályt, amely a Vámszolgálatnak (CBP) jogot ad manuális vagy forenzikus eszközellenőrzésre. Az utóbbi esetben külső szoftverrel a teljes merevlemezt letöltik. 2025 áprilisa és júniusa között a CBP 14 899 eszközt vizsgált át, ez 16,7 százalékos növekedés 2022-höz képest.
Míg ezek az ellenőrzések formálisan rutinszerűek, egyre inkább politikai töltetük van, ami klasszikus autoriter módszereket idéz. Az online felületek, közösségi oldalak és üzenetek monitorozása közvetlenül korlátozza a szólásszabadságot.
Márciusban például egy francia tudóst nem engedtek belépni az Egyesült Államokba, mert a telefonján Trump-ellenes üzeneteket találtak. Áprilisban pedig Amir Makled palesztinpárti aktivistát a határnál utasították, hogy adja át a telefonját és a jelszavát, különben elkobozzák az eszközét. Sophia Cope, az Electronic Frontier Foundation vezető jogásza szerint ezek a gyakorlatok a Negyedik Alkotmánykiegészítés kijátszását jelentik, és lehetőséget teremtenek kiterjedt, indokolatlan házkutatásokra.
„A CBP és az ICE tisztviselői nyíltan elismerték, hogy nem feltétlenül a vizsgált utazó áll a célkeresztben, hanem az, hogy rajta keresztül másokról juthatnak információhoz. Ez teljes abszurditás, a kormány így az utazók magánszféráját áldozza fel mások adatainak megszerzéséért” – mondta Cope.
Ahogy a Trump-adminisztráció túljutott az első évének felén, egyre több a kérdés az alkalmazott módszerekkel kapcsolatban. Nem tudni, meddig hajlandók elmenni a polgárok feletti kontroll kiépítésében, de a digitális megfigyelés valószínűleg kulcsfontosságú pillére lesz a szövetségi ellenőrzés kiterjesztésének.
„Ez a megfigyelés mindenkit veszélybe sodor, nem csak a bevándorlókat – mondta Tse. – Bizonyos közösségek nyilván nagyobb kockázatnak vannak kitéve, de már láttuk, hogy az adminisztráció olyan embereket is célba vett és letartóztatott, akiknek semmi közük nem volt a bevándorláshoz.”
