Ez azt jelenti, hogy nemcsak a miniszterjelöltek hiányoznak, hanem a koncepció is. Az, hogy ki vezeti a minisztériumot, meghatározza azt is, hogy a minisztérium milyen prioritások szerint dolgozik, milyen programot hajt végre. Ez azt jelenti, hogy a felsorolt tárcákkal kapcsolatban Magyarnak fogalma nincs, hogy ott mi fog történni, mit kellene csinálni. Ha lenne elképzelése, embere is lenne rá, aki ezt az elképzelést képviseli vagy megtestesíti. Arról nem beszélve, hogy ezeknek az elképzeléseknek harmóniában kellene lenniük egymással, és egy átfogó egységes víziót kellene alkotniuk arról, hogy Magyar milyen Magyarországot akar. Működőképes Magyarországot ígért, ez kérdőjeleződik meg. Ha egy miniszterelnök nem tudja, kit akar egy tárca élére, az azt jelenti, hogy nem tudja, mit akar attól a tárcától. Ez nem késői döntés, ez hiányzó program. Minden komoly demokratikus rendszerben a miniszterelnök-jelölt az eskütétel előtt hetekkel nyilvánosságra hozza a kabinetjelöltjeit. A közvéleménynek joga van megismerni és értékelni a leendő kormányt, mint csapatot, nemcsak a miniszterelnököt. Magyar ezt is megtagadta, csak rá kellett szavazni. Most kiderült, hogy nincs kész csapata. A demokratikus kormányzás alapelve, hogy a miniszter nem a miniszterelnök embere, hanem a tárca szakmai és politikai felelőse, aki egy programot képvisel. Ha nincs miniszter, nincs program. Nem véletlen, hogy erről szinte semmit nem hallottunk. Szakmai kompetencia fel sem merült. Magyar programja az volt, hogy ne legyen korrupció (magával szemben ezt a szigort nem sikerült alkalmazni a fideszes ügyeivel kapcsolatban). A megnevezett hét miniszter sem okozott katarzist, egyetlen jelentős arcéllel rendelkező minisztert sem lehet ebben a listában találni. Szürke és középszerű emberek, egy részük másod- és harmadvonalbeli fideszes káder. Magyarország ennél sokkal gazdagabb, sokszínűbb, sokrétűbb. Ennél sokkal karakteresebb szakemberek vannak. Látszik, hogy a kiválasztás szempontja a lojalitás, hogy senki ne nőhessen Magyar fejére, ne törpüljön el Magyar mellette. Ha a kiválasztás egyetlen szempontja a lojalitás, az nem kormány, hanem udvartartás. Az autokratikus rendszerek egyik legbiztosabb jele, amikor a kiválasztás egyetlen szempontja a lojalitás, nem a kompetencia. Ez nem demokratikus kormányzás, hanem klientúraépítés. A 9 üres tárca azt bizonyítja, hogy nincs koncepció. Megfelelő embert keresnek, aki eléggé megbízható és lojális, s nem okoz botrányt. Hol van itt a vízió? Magyarnak fogalma nincs arról, hogy mit akar, ha nincsenek kiválasztott emberei. Egy koncepcióhoz kellene keresni az embert, de nem az eskütétel előtt. A Magyarnak két éve kampányoló propagandasajtónak egyetlen szava sincs arra, hogy Magyarnak kulcs minisztériumok vezetésére nincs jelöltje. Felkészületlen a kormányzásra. Ha egy baloldali és/vagy liberális demokrata miniszterelnök-jelölt várná az eskütételt, s ennyire nem lenne elképzelése arról, hogy kik vezetnek fontos tárcákat, darabokra szedné az egykori Indexből osztódással szaporodott online sajtó, amely most a Magyar Nemzet, a Mandiner és társai helyébe lép. Nem kis áldozatot hoztak az SZDSZ volt politikusai, hogy megszabaduljanak Gyurcsánytól, de képzeljük el, ha Gyurcsány lenne Magyar helyében. Már darabokra tépték volna és hisztérikus pánik, káosz uralkodna az országban.

Az a stílus, amit megválasztott miniszterelnökként Magyar használt, elfogadhatatlan. Egy miniszterelnök nem beszélhet így a nemzet napszámosainak nevezett tanárok nevében megszólaló iskolaigazgatókkal. Magyar nem a kocsmában van, és nem a haverjaival sörözik. De ezen a stíluson csak azok lepődnek meg, akik eddig is szó nélkül eltűrtek minden otrombaságot és minősíthetetlen viselkedést. Magyar Péteren nem változtatott semmit a funkció, amelybe került. Nem érti a helyzetet, nem nőtt fel a feladathoz. Magyar képtelen szalonképes miniszterelnökként megnyilvánulni. Aki így beszél, az így is fog kormányozni. Ha ez a hang marad, akkor semmi nem változott. A "spongyát rá" lekezelő gesztus, a fölérendeltség kinyilvánítása. Olyan nagyképűség, amit a szolgálatra megválasztott miniszterelnök nem engedhet meg magának. Megkockáztatjuk, ez a "spongyát rá" annak szól, hogy Magyar még a győzelem mámorában van. Még most elnézi. De később már nem lesz "spongya rá". Ez pontosan az, amit előre jeleztünk. Ebből sok kellemetlensége lesz Magyarországnak a nemzetközi politikában is, ha Magyar belemelegszik és önmagát adja. Ez Magyarország megalázása és lejáratása, de nemcsak külföldön, hanem belföldön is. Magyar azzal kampányolt, hogy "emberséges Magyarországot" épít. Ennek a szövegnek és stílusnak semmi köze az emberséghez. Talán mondani sem kell, hogy ennek a sértődött kifakadásnak az oka, hogy valakik merészeltek beleszólni abba, amit csinál, és merészeltek kiállni a jogaik mellett. Magyar nem tűr ellentmondást, sem nyílt, sem burkolt kritikát. Rendszerváltásról szó sincs, de még stílusváltásról sem. Legfeljebb annyiban, hogy ezt a durva stílust még Orbán sem engedte meg magának. A Fidesznek csak azon a szintjén beszéltek így, amilyen szintre Magyar eljutott. Az egykori demokratikus ellenzék elvárásai már nem ütik meg a Fidesz normáit sem, hanem Magyar Péter szintjére süllyedtek. Sok Pankotai Lilire lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország egésze ne süllyedjen erre a szintre. Erre azonban nincs remény. A Tisza hordaléka elárasztotta a poszt alatti hozzászólásokat. Mi a középiskolai igazgatókkal vagyunk és az emberség pártján állunk. Elutasítjuk ezt a hangnemet és stílust.