Az 1990-es rendszerváltás után kitört kultúrháború két területe az oktatás és a média volt. Magyar azt már bemutatta a propagandatévében, hogy kemény kézzel változtatja meg a mostani közmédiát, de az oktatásban megjelenő minta nem sok jót ígér a közszolgálati televízió szabadságával kapcsolatban sem. A világnézetileg semleges iskolákért folytatott harc elbukott, amikor Orbán gazdasági kényszerrel tolta egyházi fenntartás alá a világnézetileg semleges önkormányzati iskolákat, de Magyar modellje ennél sokkal továbbmegy, amikor az egész oktatási ágazatot a katolikus egyház oktatáspolitikusára bízza és felekezeti kontroll alá rendeli. A szabadság fogalma új értelmezést nyer. Ez egy rendszer első lépcsője. Ebből nyilvánvalóan egy rendszer épül, amelynek ideális államformája a keresztény állam, vezetője a keresztény uralkodó. A keresztény uralkodó modellje nem véletlenszerű választás, hanem ez egy rendszer, amelynek van logikája és végpontja. Az oktatás az első lépés, mert aki az ifjúságot neveli, az formálja a következő generáció gondolkodását, értékrendjét, politikai reflexeit. Húsz év múlva ezek a diákok szavazók, tanárok, bírók, újságírók lesznek. Az ideológiai uralom nem rendeletekkel épül ki, hanem az iskolában, a kultúrában és a médiában. Csendesen, generációról generációra. Magyarország még nem jobboldali keresztény ország, de az lesz. Ez a Horthy-rendszer modellje volt. A keresztény állam nem demokrácia, hanem olyan hierarchia, amelyben az egyházi tekintély legitimálja a politikai hatalmat, és a politikai hatalom védi az egyházi befolyást. Magyar első lépése nem egyszerűen oktatáspolitikai döntés, hanem az elnyomó ideológiai állam alapkőletétele. Lépésről lépésre, tégláról téglára építi fel az autokratikus ideológiai államot, amelynek alapja a nemzeti identitás vallással való azonosítása, amely egy politikai irányzatban testesül meg. Aki magyar, az keresztény, a nemzeti identitásnak és egységnek ez az alapja. Aki ebbe nem simul be, kizárja magát a nemzetből. Ez az orbáni alaptörvény preambulumának kivitelezése. Az örömmámorban úszó Tisza-híveknek nem kell zavartatniuk magukat e hír hallatán, továbbra is hihetik azt, hogy Magyarországon demokratikus jogállam és rendszerváltás lesz. Ha eddig elhittek bármit, ezt már nem lesz nehéz. A nem katolikus, nem keresztény, nem vallásos, zsidó vagy más vallású, eltérő világnézetű, vagy ateista Magyar-támogatók hozzászoknak a katolikus tananyaghoz és neveléshez. A gyerek érdekében nem olyan nagy elvárás a vasárnapi misére járás, és meg lehet szokni, hogy bizonyos dolgokat csak otthon lehet mondani. Ennyi áldozatot megér, hogy ne jöjjön vissza a Fidesz. A tanárok nem akarják kirúgatni magukat, beilleszkedhetnek a cisztercita fegyelembe.