Orbán még a horvát focisikereket is magának tulajdonítja („a horvát foci a mi kutyánk kölyke”), ami egy orbitális hazugság, ahogy ennek az embernek a száját nem képes elhagyni egyetlen igaz szó vagy mondat. Orbán szerint „egy futballkultúrához, a Duna menti futballkultúrához tartozunk”, de azt nem tudjuk, mi köze a Dunának a focihoz.
A horvát foci nem a magyar foci kölyke, mindig is ellenfele volt, hanem a jugoszláv foci kölyke, amely soha nem volt rossz. Az csak fenyegetés, hogy az utóbbi időben Orbán beavatkozik a szomszédos országok politikájába, ami ellen a „Stop Orbán!” törvény nagyon is indokolt lenne, így a magyar adófizetők milliárdjait önti a határon túli magyar fociba. Ezeknek pedig éppen a horvát csapatok ellen kéne jobban teljesíteni.
Szegény horvátoknak inkább fenyegetés, hogy ez a maffiózó, tolvaj, bűnöző beleüti az orrát a horvát fociba is, mert ha annak bármilyen hatása lesz a horvát focira, akkor ők is becsukhatják a boltot. Orbán az elmúlt 8 évben megmutatta, mire képes. A futballban ugyanolyan negatív eredményeket produkál, mint minden másban, csak a propaganda és a hazugság itt nem működik, ha mindenki elveri őket, mint jég a határt. Nem lehet letagadni.
A horvát foci éppenséggel nem a nemlétező „Duna menti futballkultúra” része és a régió sikere, s főleg nem Orbán koszos beteg kutyájának a kölyke, hanem a spanyol foci kölyke, a Rakitic-Modric páros a Barcelona és a Real Madrid erőssége, nem a Felcsúté vagy a Fradié, esetleg a ki tudja milyen nevű Videotoné. Ezt a hülye is tudja. De az, hogy Orbán már a horvát futball sikereit is magának tulajdonítja, az mindennek a teteje.
Főleg úgy, hogy van saját focija, méghozzá olyan, amit teljes egészében kisajátított, amit a maga totális uralma alá hajtott, amibe az adófizetők százmilliárdjait ölte az egészségügy helyett, ami Magyarországon a népirtás egy speciális formája. Ez az ő kutyájának kölyke, az Andorrától vereséget szenvedő magyar válogatott, amely még a vb közelébe sem jutott. Ez az ő „Duna menti” futballkultúrája, ami egy nagy rakás szar, de éppenséggel csodálkozni nem kell rajta, mert amihez ez az ember hozzányúl, mindenről elmondható ugyanez.
A horvátok szerencséje, hogy Orbán beavatkozása nem sokat vizet zavar, de ha befolyása nő, keresztet vethetnek a horvát focira. A horvátoknak nincsenek nagy stadionjaik, csak jó csapatuk, jó mentalitásuk és jó játékosaik vannak, akik akarnak valamit. Orbánnak egyik sincs. A horvátok példája éppen ellentéte az „orbáni modellnek”, s élő cáfolata mindannak, amit Orbán csinál. A horvát siker fényében látható még jobban, hogy ez a két ballábas tök mekkora lúzer. Ez a bizonyíték, hogy baromság, amit csinál, és az adófizetők pénzét rosszul használta fel. Az egész stadionprogram a hűtlen kezelés minősített esete.
A horvátoknak van egy nagy generációja, ahogy Rakitic mondta, aki valahogy elfelejtett a „Duna menti futballkultúrára” hivatkozni. Ha jót akarnak, akkor ezt a maffiózót távol tartják a horvát focitól, mert minden, amire ez az ember ráteszi a kezét, az átkozott. Eljutottunk oda, hogy már a horvát foci is Orbán dicsősége, a végén ő lesz a világbajnok, miközben a felcsúti csodastadionban harmadvonalbeli légiósok szaladgálnak milliókért száz néző előtt.
Orbán kutyája kölykére még saját faluja sem kíváncsi. Nyolc év alatt olyan mélyre süllyedt a magyar futball, hogy a mexikói vb-szereplés ma már fényes diadalnak számít.
