Ruza József, a Magyar Úszó Szövetség korábbi főtitkára úgy látja, hogy Hosszú Katinka és férje edzésmódszere szakirodalom lesz, a sportközgazdasági újításai pedig a sportág jövőjének útját jelölik ki. A magyar úszónő és amerikai férje megelőzi korát, amelynek nem ellenállni kellene, hanem a magyar úszósport javára fordítani. Ruza József helyteleníti, hogy méltatlan támadások érik Kiss László kapitányt és Gyárfás Tamás elnököt, de szerinte több türelemre mindig a vezetőség oldaláról van szükség, Kiss László pedig nagy hibát követett el, hogy megjelent egy olyan sajtótájékoztatón, ahova nem hívták meg.
Bartus László
Ennek jelentősége leginkább abban áll, hogy Hosszú Katinka és a szövetség konfliktusa szakmai területre terelődött. Ruza József szerint Hosszú Katinka és edző férje nem Kiss Lászlóval, hanem Gyárfás Tamással került konfliktusba. A kapitány megsértődése és átmeneti lemondása miatt feleslegesen eszkalálódott a probléma, és elterelődött a figyelem a lényegről. A volt főtitkár szerint, aki több mint 35 éven át dolgozott az úszó szövetségben, és volt alkalma zsenikkel dolgozni mind a sportolók, mind edzők és vezetők között. Most is négy zseni között zajlik a konfliktus, ami azonban két külön gondolkodásmód ütközése is.
Ruza József szerint helytelenül közelítik meg a kérdést azok, akik valami rosszat látnak abban, hogy az anyagilag is függetlenné vált Hosszú Katinka és edző-férje nem a hagyományos sémákban, és nem magyar, hanem amerikai gondolkodással közelít a problémákhoz. A páros mind edzéselméleti, mind gazdasági szempontból éveken át bizonyította az általuk folytatott gyakorlat helyességét. Az is a jövő útja, hogy az úszósport bekerül a világ pénzes sportágai közé, és ennek megfelelően Hosszú Katinka érvényesíteni kívánja nemcsak a maga, hanem versenyzőtársai számára is a megfelelő szakmai és anyagi feltételeket, s megköveteli, hogy akik reklámfilmekben szerepelnek, azokat fizessék meg. A promóción sok ember keres majd sok pénzt, az államnak is hatalmas bevételt és presztízst jelent, elfogadhatatlan, hogy akik életük munkájával megteremtették azt, hogy az arcukkal és a nevükkel adjanak el valamit, azokat ne profi módon fizessék meg. Egy világverseny üzlet, és Hosszú Katinka a férjével a többi vezető sportágnak megfelelően ennek az üzletté válásnak fektették le a szakmai és gazdasági alapjait. Ezek elvi kérdések.
Ruza József szerint Shane Tusup és Hosszú Katinka az úszóélet iparosításának úttörői. A sportág végre nyíltan üzletté válik, és nem háttéralkuk alakítják a viszonyokat, hanem igazi verseny. Shane Tusup ehhez talált ki olyan edzésmódszereket, amelyek lehetővé teszik az úszóknak gyors egymás utáni versenyeken való részvétel és formaidőzítés lehetőségét. A Világkupa sorozat, amelyre ezt a módszert kialakították, várhatóan az úszósport centrumába kerül majd. Az úszók pénzdíjas versenyeken úszhatnak, anélkül, hogy ez formahanyatlással járna. A volt főtitkár úgy látja, hogy a magyar úszósport nagy lehetősége, hogy a sportág úttörője és edzője magyar színekben versenyez, és elüldözésük helyett az „agyleszívás” módszerét kellene használni velük szemben. A magyar edzőknek már most Shane Tusup és Hosszú Katinka edzésmódszereit kellene tanulmányozniuk, és a fiatal úszókat már ezek szerint kellene oktatniuk. Ruza József szerint ez a módszer öt éven belül írott tananyag lesz az egész világon, de aki akkor kezdi átvenni, az már lemarad. Az várható ugyanis, hogy az egész nemzetközi úszósportot ennek megfelelően alakítják majd át, amihez ez az edzésmódszer szükséges. A régi módon nem lehet ezzel lépést tartani. Nem félni kellene ettől, hanem inkább az egész magyar úszósportot átállítani erre.
Ruza József szerint e tekintetben, a vitában, Hosszú Katinkának és férjének teljesen igaza van. A szövetségnek fel kellene ismernie ezt, és a szövetséget vezető Gyárfás Tamásnak, aki a maga területén szintén egy zseni, el kellene fogadni, hogy az úszók is kapitalisták, jó üzletemberek, független személyiségek, akikkel a kölcsönös haszon reményében partnerként kell tárgyalni, nem pedig alattvalóként kell kezelni őket, mint régen. Szerinte a konfliktus könnyen kezelhető lenne, ha a felek nem feltételeznek semmi hátsó szándékot a másik fél részéről, és nem félnek az újításoktól, ahogyan az kezdetben volt Széchy Tamás esetében is. Ebből a szempontból nem bíztató, hogy Gyárfás Tamás szerint Kiss László megjelenésével bármilyen „szög” is kibújt volna a zsákból. Kiss László megjelenésével ugyanis Gyárfás Tamás egyetért, ami Ruza József szerint helytelen döntés volt.
A volt főtitkár szerint sem lett volna szabad Kiss Lászlónak odamenni Hosszú Katinka sajtótájékoztatójára, ha nem hívták meg. A magyar sajtóban megjelent nyilatkozata szerint, ezt már Kiss László sem tartja szerencsés lépésnek, mint mondta, „házhoz mentem a…” Nem volt oka megsértődni, miután – hétköznapi nyelven szólva – helybe ment a pofonért. Olyanba avatkozott ráadásul a szakmai stáb vezetőjeként, ami nem szakmai kérdés, hanem a szövetség adminisztrációja és az úszó között zajlott. Ezzel egyrészt rossz vágányra terelte a kérdést, felesleges és méltatlan indulatok keletkeztek, mind a személye, mind Hosszú Katinka ellen, amit tetézett a hirtelen felindulásból elkövetett lemondás, amiről tudni lehetett, hogy úgyis visszavonja. A helyzetet rontotta, és a közvéleményt is borzolta, hogy az államtól és az úszó szövetségtől függő edzőket is belekeverték ebbe a dologba, akiknek a függetlensége vitatható, másrészt az eredményei meg sem közelítik Shane Tusup és Hosszú Katinka eredményeit. Ruza József szerint, ha a szövetség megoldást akar, és nem csinál presztízskérdést az ügyből, vagy nem tulajdonít olyan szándékokat Hosszú Katinkáék mögött, amilyenek nincsenek, akkor nem kell nagyon megijedni, meg lehet egyezni. Lépest kell tartani a korral. Vannak fullánkok, de azokat kezelni lehet, ha a vitás kérdések rendeződnek.
A volt főtitkár úgy látja, Gyárfás Tamás helyesen járt el, amikor nem ment el Hosszú Katinka sajtótájékoztatójára, de hibázott, amikor ezt nem tiltotta meg a munkatársainak is. A megoldás szempontjából kulcskérdés, hogy a szövetség vezetői ne ellenségeket lássanak és ne személyes támadásnak tekintsék Hosszú Katinka és férje küzdelmét, hanem azt lássák, hogy ők valamit tudnak, akarnak, és azt akarják a maguk szempontjából érvényesíteni. A szövetség akkor jár el helyesen, ha ezt nem akadályozza, hanem az élére áll, még akkor is, ha ennek eredményeképpen megváltozik a szövetség és az úszók viszonya mind szakmai, mind emberi, mind anyagi területen. De ez csak a sportág javára válhat.
A nagy kérdés az, hogy az előzmények után Hosszú Katinka indulhat-e magyar színekben az olimpián. Ez mindenki érdeke. Az nyilvánvaló, hogy Katinka úszni akar, minden vágya, hogy olimpiai bajnok legyen, és a nemzetközi úszószövetség szabályzata szerint ebben már nincs mód arra, hogy más nemzet színeiben induljon. Ezért alaptalanok azok a feltételezések, hogy a konfliktus hátterében ilyen szándék állna, hiszen erre már nincs is mód. Mindössze annyit akarnak, hogy ehhez a saját jól működő szisztémájuknak megfelelő feltételek álljanak rendelkezésre, és ha egy hirdetésre felkérik a sportolókat, akkor azokat a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően fizessék meg. Felejtsék el, hogy a munka és a siker nagy részét vállaló sportolókat csak felhasználják. A többi sportolónak is meg kell tanulnia, hogy nem kell ingyen odaállni egy ilyen filmbe. Gyárfás Tamásnak pedig azt kellene elfogadnia, hogy nemcsak ő jó üzletember, mások is azok. Ezért nem kell megharagudni Katinkára és a férjére.
Ez is hozzátartozik a profizmushoz, és a sportág iparosodásához, amit tudomásul kell venni.
