Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott húsvét vasárnap reggeli öninterjújában azt mondta, hogy a tüntetők miatt „sok békés és keresztény embernek” viszket a tenyere. Magyarul: szerinte sokan vannak, akik megvernék azokat, akik szabadságjogaikért kiállva békés tüntetéseken vesznek részt. Csak azért nem teszik, mert hát ők keresztények. „Erőpróba ez mindannyiuk számára” – tette hozzá, besorolva önmagát is ezen „békés és keresztény” emberek közé, akik nagy önuralommal próbálják visszafogni az ütéstől a viszkető tenyerüket.
Ezúton szeretnénk tájékoztatni a viszkető kezű „békés és keresztény” Orbán Viktort, hogy akik ellen oly nagyon viszket a tenyere, azok az emberek az ő életbiztosításai. Ezeknek a tüntetőknek ugyanis nem viszket a tenyerük. Ha Orbán ki merne jönni a parlamentből, lemenne a lépcsőn a rendőrök között, és bemenne a tömeg közepébe, akkor ezek a tüntetők egyetlen ujjal sem bántanák őt. És ha lenne közöttük egyetlen, aki mégis lehajolna egy kavicsért, a többiek azonnal lefognák a kezét. És nem azért, mert gyávák, hanem azért mert nem szeretik az erőszakot. Láttunk rá példát, hogy valaki a rendőrök felé dobott, és a tömeg hezitálás nélkül, egy emberként állította le. Varga Gergő szavával élve ugyanis ez a nép most valóban dicsőséges, ellentétben elnyomóival. Nem akarja a diktátorának vérét, csak azt akarja, hogy visszakapja a jogait és az önrendelkezését. Azért van az utcán, mert nem hagyott neki más lehetőséget az, aki elvette tőle.
Az arányos választásért indult mozgalom Orbán legnagyobb, és lehet hogy utolsó esélye arra, hogy élve távozzon a hatalomból. Ugyanis a diktatúrákat a legtöbb esetben forradalmak söprik el, és a diktátorok a népharag áldozatává válnak. A most induló mozgalom azonban nem fegyveres forradalmárokból áll, hanem ellenkezőleg: pacifistákból. A vezetőjük, Gulyás Márton a bíróság előtt jelentette ki, hogy soha nem akart és soha nem is fog akarni olyant tenni, ami embereket veszélyeztet.
Ha Orbán enged a demokraták követelésének, és visszavonja a csaló választási törvényét, akkor leválthatóvá válik, és egy választási vereség vethet véget a regnálásának. Azzal, hogy ezt a követelést állították, elérhetik, hogy Orbán diktatúrája forradalom és polgárháború nélkül leválthatóvá váljon. Ezzel nem csak a demokratákat, hanem az önkényt gyakorlókat is védik. A hatalmat sok eszközzel lehet kényszeríteni, nem szükséges a fegyver. Ezek a lelkes, kreatív és bátor fiatalok minden elképzelhető békés eszközt meg fognak ragadni, hogy Orbán rendszerét olyan nyomás alá helyezzék, ami alatt összeroppan. És végül – bár lehet, hogy hosszú küzdelem után – de sikerrel fognak járni.
A történelem arra tanít bennünket, hogy ha ők nem jöttek volna, akkor tíz-tizenöt év múlva mások jöttek volna. Azok, akikből Orbán rendszere addigra kiölte volna a méltóságot és az emberséget, és maradt volna a pusztító düh. Kevéssé lettek volna dicsőségesek, és nem válogattak volna az eszközökben sem.
Helyettük vannak azok, akik most ötletes táblákat emelnek, szellemes rigmusokat skandálnak, kreatívan engedetlenek. És a diktátornak mégis miattuk viszket a tenyere. Pedig amíg ők vannak az utcákon, Orbánnak és viszkető kezű barátainak az élete addig van biztonságban. Ezek a tüntetők európaiak, erőszakmentesek, pacifisták. Ezek a tüntetők azért küzdenek, hogy senkinek a vére ne folyjon. Nem csak a sajátjuké, hanem Orbáné se, és a fehérgalléros fideszes bűnözőké se. Ha Orbán elméje nem borult volna már teljes homályba, akkor értené ezt, és nem uszítana ellenük. Inkább összetenné a viszkető tenyereit.
