Az „Egy övezet, egy út” (más néven: Új Selyemút) a kínai terjeszkedés és gyarmatosítás eszköze, amelynek során a kínai kommunista diktatúra állami bankjai finanszíroznak meg beruházásokat, amelyeket kínai cégek valósítanak meg, vagyis a kínai pénz visszaáramlik a kínai zsebbe, amit aztán embertelen kamatokkal az adott országnak kell „visszafizetnie”, cserébe az egész beruházás kínai érdeket szolgál és kínai gyarmatosításhoz vezet.
Ahogy azt a felcsúti kocsmában mondják, ez „a világ legszarabb üzlete”: adósrabszolgaság és ideológiai, politikai és gazdasági gyarmatosítás semmiért. Kína nem tankokkal, hanem a Selyemút révén terjeszkedik a világban, kihasználva olyan elmaradott és kiszolgáltatott országokat, mint Magyarország. A kínai megszállásnak ezt a módját egyedül Olaszország nézte be, de az is csak egy ideig, mert nemrégiben kiléptek belőle, amíg nem késő.
Az Európai Unió egyetlen hülyéje a mi szuverén zsenink, aki a saját selyemútját járja, mert részben a nyugatellenes ideológia tetszik neki, másrészt a „Selyemút” a korrupciós pénzek selymes útja. Orbán pedig kínai korrupciós pénzekért adja el kínai gyarmatnak a szuverén Magyarországot. Ennek számos szép példáját láttuk eddig, a hatástalan kínai oltásoktól a használhatatlan kínai lélegeztőgépeken át legújabban a mérgező akkumulátorgyárakig.
A kínaiak nemcsak gyarmatosítanak, de jelentősen hozzájárulnak a túlnépesedés elleni ádáz küzdelemhez, mert eddig legalább magyar tízezrek haláláért felelősek, korrupt üzleti partnerükkel, Orbánnal együtt. A kínai gazdasági kapcsolatok nagy előnye továbbá az átláthatatlanság, mind a kínai bankok számláit és utalásait illetően, mind a projektek tisztasága vonatkozásában. Ezért olyan fontos a kínai kapcsolat, mert zsebre megy.
A kínaiakkal való harácsolás árát majd a magyarok fizetik meg. A hasznát a kínaiak és Orbán már elvitte, ebbe az árba beletartozik az uniós pénzek elvesztése és a nyugati demokráciák közül való kiebrudalás is. De ez nem nagy ár az Orbán-családnak, ha újabb milliárdokat kereshetnek. Orbán az egyetlen „európai” politikus, aki részt vesz a kínai selyemút fórumon, ahol olyan kiválóságok jelennek meg, mint a tömeggyilkos Putyin.
Ez kiváló alkalom arra, hogy Orbán találkozzon a nyugati szankciók alatt álló főnökével, a háborús bűnös orosz diktátorral, hogy megbeszélhessék a feladatait és átvegye az újabb megbízásokat. Az orosz-kínai-magyar tengely nemcsak a világbékét veszélyezteti, hanem olyan új dolgokkal ismerteti meg a bambán nézelődő magyar népet, mint a munkatábor, ami a kínai munkakultúra alapja. A kínai üzemekben rabszolgák, nem dolgozók vannak.
Orbán egy kis baksis fejében kínai munkatábort csinál Magyarországból, ami ismerős lesz a magyaroknak, mert rokon testvéreink, az ujgurok ilyen munkatáborokban sínylődnek. Orbán fel is menti a kínai gyarmatosítókat minden törvényi kötelezettség alól, nem kell betartaniuk semmit, úgy mérgezik a munkásaikat és a környékbelieket, ahogyan akarják. Ha szerencsénk van, a kikötözés és a botütés talán nem lesz megengedett.
Az legyen gyanús, amikor magyar munkásoknak nyílik meg a lehetőség, hogy Kínában dolgozzanak, és a második hét után nem lehet hallani róluk és a nekik írott levelek a kínai posta felárának megfizetése mellett visszajönnek. Szijjártó csak annyit közöl majd, hogy a kínai törvényeket mindenkinek be kell tartania. És ahhoz még Kínába sem kell menni, mert a kínai üzemekben mindenki belép Kínába, és a kínai törvények érvényesek rá.