Vélhetően lekerült egy időre a napirendről az, hogy a pávatáncos Orbán Viktor pártjának felfüggesztését a Néppárt feloldja. Annak ellenére, hogy az európai parlamenti választáson a szélsőjobboldal által elszenvedett vereség után Orbán visszatáncolt, és az Európai Néppárt is fátylat akart borítani a múltra, és feloldani a feszültséget. A három bölcs nevetséges kinevezése és „munkája” is inkább ezt célozta és Orbánnak jó esélye volt arra, hogy különösebb zaj nélkül a Fidesz visszanyerje teljesjogú tagságát.
Ez egy csapásra megváltozott, és nemcsak Manfred Weber bosszújától kell Orbánnak tartania, hanem attól is, hogy legnagyobb támogatóinál, a német kereszténydemokratáknál is elszakadt a cérna. Azzal, hogy Orbán a kurdok elleni inváziót, potenciális népirtást támogatta, annak reményében, hogy az újabb menekülthullámot indít el Európa felé, szembement az európai demokratikus államok által elfogadott közös nyilatkozatnak, az európai értékrendnek, és ezzel már Magyarország európai uniós tagságát is megkérdőjelezte.
„Magyarországnak meg kell tanulnia csapatban játszani. Magyarországnak el kell döntenie, hogy az EU valódi tagja akar-e lenni, és nem csak az EU pénzügyi támogatását akarja elfogadni, és hozzájárul-e ahhoz, hogy az EU erős legyen” – ezeket az erős, de teljes mértékben igaz és jogos szavakat Johann Wadephul, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) frakcióvezető-helyettese fogalmazta meg. Orbán már régóta vétózza az egységes európai külpolitika különféle lépéseit, de a mostani obstrukciója szinte hadüzenetnek tekinthető az európai közösséggel és értékrenddel szemben.
Orbán kiállt a török diktátor, személyes barátja, Erdogan mellett, amellyel a demokratikus országok mellől az illiberális diktatúrák oldalára állt. Ezzel egy potenciális népirtás mellé állt. Megakadályozta, hogy az Európai Unió elítélő nyilatkozatot adjon ki a török támadással szemben. Amikor a török támadás valódi indítéka és szándéka világossá vált, Orbán a közös nyilatkozatot akkor is akadályozta, és csak azt tette lehetővé, hogy az az EU Külügyi Főképviselőjének nyilatkozata legyen. Ez példátlan visszaélés az uniós joggal, és frontális szembefordulás Európával.
A CDU frakcióvezető helyettese a német közszolgálati televíziónak azt mondta, hogy ebben a helyzetben az EU elvárja, hogy „Magyarország most világosan pozicionálja magát, játsszon csapatban, vagy döntenie kell arról, hogy elhagyja az Európai Uniót”. Ha lenne olyan szankció, hogy valamelyik tagországot ki lehet zárni, most minden bizonnyal kezdeményeznék ezt is. Ilyen azonban nincs, ezért a CDU politikusa az önkéntes távozásra szólította fel Orbánt, akinek szüksége van az általa gyalázott Európai Unió pénzére, ezért ezt magától nem fogja megtenni. Legfeljebb cinikus támadó nyilatkozat várható tőle.
Szijjártó Péter, aki a magyar diplomácia vezetőjének posztját bitorolja, a török támadás melletti kiállást azzal a hazugsággal indokolta, hogy ez magyar érdek, hogy ne legyen menekülthullám Európában. Csakhogy ennek az ellenkezője az igaz, mert a török támadás nyomán indultak meg százezrek, hogy elmeneküljenek a népirtás elől. Ha nem lesz hova menniük, és az életveszély tartós marad, könnyen megindulhatnak Európa felé, hogy végleges menedéket keresenek. Orbánnak, Trumpnak és Putyinnak ez a célja, hogy ezzel gyengítsék a liberális jogállamok pozícióját, és erősítsék a szélsőjobboldalt.
Orbánt még az sem izgatja, hogy a kurdok harcoltak az Iszlám Állam ellen, és a török offenzívának tömegesen esnek áldozatul keresztények is. Orbánt csak a liberális demokratikus Európa megdöntése érdekli. Orbán a legnagyobb ellensége a szabad és demokratikus Európának. Az Európai Unió meggondolatlanul vette fel a kelet-európai országokat, mert semmi eszközről nem gondoskodott, hogy meg lehessen szabadulni tőlük, ha belülről az Unió értékei és Európa érdekei ellen fordulnak.
