A Fidesz mindig is így működött: amire Orbán szemet vetett, azt elvették. Ha valaki nem engedte, jött az adóhivatal, az extraadó, a fenyegetés és a büntetőeljárás. Magyarország Orbán Viktor tulajdona, azt vesz el bárkitől, amit akar. Mindenkinek az ő engedélyével lehet bármilyen tulajdona. A külföldi cégek sincsenek biztonságban.
Ami a Spar ellen zajlik, az a háttérben mindennapos. Mindent az Orbán-maffia kontrollál, minden üzleti tevékenység politikai kegy. Ha bárki bármibe kezd, befektet, Magyarország határain belül vállalkozást csinál, és az jól megy, pillanatokon belül Orbánba és embereibe ütközik. Ugyanaz a hálózat tart a kezében és ellenőriz mindent.
Mindenki addig működhet szabadon, amíg az beleillik az Orbán-maffia stratégiájába, nem sérti az Orbán-család, a strómanjaik, oligarcháik érdekeit, illetve amíg nem vetnek szemet valaki üzletére. Aki útjukba kerül, elszeretik azt, ami az övé, menthetetlenül megszerzik, kinyírják vagy elüldözik.
A felszínen politikai locsogás zajlik, gyűlöletkeltő uszítás, bűnbakképzés, hogy az emberek gondolkodását irányítsák, a figyelmüket eltereljék, rabszolgává tegyék őket, míg a háttér farkasok tanyája, hiénák és sakálok földje, ahol az Orbán-család emberei és hűbéresei szabadrablást folytatnak, elválaszthatatlanul az állami tulajdontól és közpénztől.
A magyar üzleti életben mindenki tudja, hogyan kell belesimulni a rendszerbe, minek kell eleget tenni ahhoz, hogy békén hagyják őket. Ha azonban valakinek a tulajdonára szemet vetnek, nem tud csinálni semmit, kénytelen megválni tőle vagy csendben kivonulni. Aki mögött nem áll senki a NER-bandából, annak esélye sincs az életben maradásra.
A Spar esete mutatja, mi zajlik a háttérben, mert a Spar nem hagyta magát, s elmondta, hogy az Orbán-család egy tagjának akartak szerezni részesedést a cégban. Ez klasszikus maffiamódszer, a Keresztapa című filmet idézi. Nyilván nem elégedtek volna meg ezzel, a beépített „családtag” végül lenyúlta volna az egészet. Így akarnak ők multik lenni.
Különadókkal sújtották a céget, hogy megértse: ha nem akar veszteséges lenni, akkor az Orbán-bandának részesedést kell adnia. Ez közönséges gengszterizmus. A Spar az unióhoz fordult, menekíti a vagyonát, amíg az Orbán-család el nem lopja. Az orbáni bűnszervezet ilyenkor állammá válik, „szuverenitásról” szónokol, ami azt jelenti, azt vesz el, amit akar.
A magyar embereket pedig uszítják a multik ellen, akik munkát adnak nekik, s nem tudják, hogy a háttérben közönséges rablóbanda tevékenységéről van szó, mely az állam hatalmát használja fel vagyonszerzésre és az üzleti versenytársak kiiktatására. A külföldi cégeknek, főleg az amerikaiaknak, kellene összefogniuk és feltárniuk, mi zajlik a háttérben.
Magyarországnak óriási károkat okoz mindez, mert a versenyszférából kivont magáncégek gyengítik a gazdasági teljesítményt, a tulajdon biztonságának és a jogbiztonság hiányának súlyos következménye az, hogy nem jönnek befektetők, esetleg azok is távoznak, akik így veszélyben érzik magukat. Mintha farkasokat engednének a bárányok közé.
Ez Magyarország. Bűnözők tanyája. Bűnözők foglalták el az államot, ők adják a törvényt, ők a rendőrség, az ügyészség, az igazságszolgáltatás. Mintha Al Capone elfoglalta volna az államot, az állam egyenlővé vált volna a maffiájával. Az alvilág kezébe került az ország.
