A lényegről kellene beszélni a Lukács György-szobor helyére tervezett Szent István-szobor körüli vita kapcsán. Nem véletlen, hogy a zsidó származású Lukács György szobrának eltávolítása, és a szentistváni államra, a „keresztény Magyarországra” emlékeztető szobor felállítása éppen Újlipótvárosban, a szélsőjobboldali, antiszemita Jobbik javaslata volt. A szoborcsere nyílt antiszemita támadás és uszítás, mert nem a történelmi István király, az első magyar király emlékezete a cél, hanem „Szent István” szobrának felállítása, amely annak az államnak állít emléket, amely a holokausztban a nácik tettestársaként vett részt.
A szentistváni „keresztény Magyarország” hivatalos antiszemita ideológiája szerint magyar az, aki keresztény, és keresztény az, aki nem zsidó. Egyértelmű a bújtatott üzenet a kerületben élő zsidóknak, és ezt egy antiszemita náci párt indítványozta. Karácsony Gergely, a frissen megválastzott új polgármesternek elemi kötelessége lenne az, hogy eltüntesse Budapestről az antiszemita szobrokat, történelemhamisító emlékműveket, és antiszemitáknak emléket állító utcanévtáblákat. Nem pedig engedni azt a gyalázatot, hogy egy demokratikus főpolgármester irányítása alatt egy újabb antiszemita üzenetet helyezzenek el a város szimbolikus kerületében.
Ennek részeként Karácsony Gergely első intézkedéseinek egyike kellene, hogy legyen, a Szabadság-téri náci emlékmű lebontása és elszállíttatása a Szobor Parkba, mert azt az aljas hazugságot felállítani nem szabad sehol Magyarországon. Az jóleső érzéssel tölthette el a főváros civilizált lakosságát, hogy Karácsony Gergely felvetette a Szent István-szobor elhelyezésének újragondolását, de attól lehet tartani, hogy a főpolgármester a Jobbikkal kötött választási szövetség fenntartása érdekében kész lehet engedményt tenni antiszemitáknak és náciknak. Miért olyan fontos a Jobbiknak, hogy Szent István álljon Lipóciában? Miért nem állítják fel máshol, ahol kevésbé ezt a sértő üzenetet hordozza, és nem ennyire direkt az antiszemita uszítás. Megélhetjük azt is, hogy a Cipők emlékmű helyén keresztény örökmécsesek lesznek?
Ha a Jobbikkal nem lehet ebben a kérdésben dűlőre jutni, az markáns válasz lesz azoknak is, akik azt állították, hogy a Jobbik már megváltozott, és elhagyta nyíltan vállalt náci, nyilas és antiszemita jellegét. Ez az első ügy jól érzékelteti, hogy a liberális-náci szövetség nem annyira konform és működőképes. A Jobbik most arra hivatkozik, és azzal zsarol, hogy Karácsony Gergelyt nemcsak a demokratikus, hanem a náci fővárosiak szavazataival válastzották meg. Ezt azonban nem hisszük, mert igazi stramm náci akkor sem szavaz egy liberális demokratára, ha a Jobbik választási szövetséget köt vele.
Karácsony Gergely egyik nagy vizsgája lesz, hogy a hajlékonyság, a simulékonyság miilyen elvtelen kompromisszumok megkötésére készteti. De ha Újlipótvárosban antiszemita üzenettel lehet szobrot cserélni, akkor nagy kérdés az, hogy miért választották meg a főváros normális polgárai? Erre a Jobbik antiszemitizmusával egy platformon álló, csak azt rejtegető Fidesz is képes. Már az sem egyenes dolog, hogy arra hivatkozik Karácsony Gergely, hogy a szobor felállítása „ne járjon a parkon belüli zöldfelület indokolatlan csökkenésével”. Mekkora zöldfelületet képes elvenni egy szobor? Ez az indok nem védhető.
A probléma ezúttal nem a zöldfelület, hanem az, hogy a Horthy-rendszer antiszemita „keresztény Magyarországa” a szentistváni állameszme nevében alkotta meg a zsidótörvényeket és deportált félmillió zsidó polgárt haláltáborokba. A Jobbik rendkívül ravasz javaslatának kódolt üzenete erre irányul a helyszín megválasztásával, és a tervvel szembeni ellenállás oka is az, hogy az ott élők pontosan tudják, mit üzent a Jobbik a Lukács György-Szent István szoborcserével. Ha a Jobbiknak ezt nem lehet megmondani, és ők úgy tesznek, mintha erről nem tudnának, akkor a Jobbik maradt ugyanolyan náci párt, mint volt.
Karácsony Gergely a Facebookon azt írta, hogy „A Fidesz mindent meg fog tenni, hogy szétverje az ellenzéki egységet. Minden kis politikai repedésbe be fogják küldeni a propagandasajtót, hogy hátha lehet még valamit tágítani rajta. Ez történik most a Szent István parkba tervezett Szent István szoborral is. Tisztázzuk: se nekem, se a XIII. kerület vezetésének, se a helyben lakóknak nem azzal van baja, hogy Szent István szobor legyen a parkban. Meg fogjuk találni a megoldást.”
Mi lesz a megoldás? Kisebb lesz a szobor, hogy két négyzetméterrel nagyobb zöldfelület maradjon? Az „ellenzéki egység” ára az, hogy a nácik egy liberális főpolgármester alatt telerakják a várost antiszemita üzenetekkel, a támogatásukért cserébe? Megzsarolják a főpolgármestert és ő enged nekik? Úgy tesz, mintha nem tudná, miről van szó? Ez „egység”? Vagy ha egység van annak megítélésében, hogy Lukács György helyére Szent Istvánt állítsák, akkor még nagyobb a baj, mint gondolnánk. Azt hinné az ember, hogy egy antiszemita kurzusnak való emlékállítás, egy antiszemita fenyegetés, a náci népirtásban való részvétel dicsítése egy határ, amelyet semmiféle kompromisszumkészség és politikai cél érdekében nem lehet átlépni.
