Érdekes bejegyzés jelent meg a tatabányai Hit Gyülekezete Facebook oldalán. A gyülekezet bevallotta, hogy ők üldözték el azokat, akik elmentek tőlük. Ez azért meglepő, mert a Hit Gyülekezete hivatalos álláspontja szerint, akik elhagyják az egyedül üdvözítő gyülekezetet, azok lázadók, istentelenek, az ördög szolgái, akiknek a pokol kénköves tüze van fenntartva. A föld csak lustaságból nem nyílik meg alattuk, hogy élve elnyelje őket. Ehhez képest az a bejegyzés, amely szerint ők üldözték el azokat, akik elmentek, kellemetlen perceket okozhat annak, aki ezt a posztot feltette.
Log into Facebook
Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.
Annak ellenére, hogy maga az üzenet megfelel a Hit Gyülekezete általános elvárásainak: először kárhoztatja azokat, akik elmentek, hogy „megfáradtak a küzelemben”. Gondosan elhallgatva, hogy ez a küzdelem nem más, mint amit Németh Sándor vív a tisztesség és a törvényesség ellen, amit ő valamilyen rejtélyes oknál fogva ördögnek nevez. Az ATV ellopása, a gyülekezet pénzén magának és a gyerekeinek épített kastélyok, nyaralók, luxusvillák miatt őt ért jogos kritika, és mások megtámadása, a küzdelem első számú oka. Ezt nyomja rájuk a vezető lelkész, mint az ördög támadását.
Nem beszélve a lopott vagyon miatt való aggódásért. Emiatt pedig világpolitikai harcot kell folytatnia a globalizmus erői ellen, nehogy véletlenül a jogállam hívei jussanak hatalomra, mert akkor ő megy a börtönbe. Kemény küzdelem ez az ördög ellen, ami immár harminc éve zajlik, nem beszélve a Németh Sándorban levő gyötrő démonokról, amikkel megterheli a hívőket. Ezektől nagyon is meg tud fáradni egy hívő, aki azt hitte, hogy majd az Isten szeretetében és szépségében fog gyönyörködni az Isten országában. Nem pedig egy fasiszta politikai aktivista lesz a sátán királyságában.
Ez idáig teljesen rendben van. Akinek elege lett az állandó stresszből, amit a gyülekezet vezetője generál (ahelyett, hogy a skizofrén paranoia nyilvánvaló tüneteivel felkeresne egy szakembert), s emiatt elment, azt gyengének minősítik. Nem bírja az ördöggel szembeni harcot. Ez maga a Hit Gyülekezete, az állandó kárhoztatás, vádlás és megfélemlítés világa. De utána, mint egy lehetséges verziót sorolja fel a bejegyzés, hogy „talán mi űztük el őket”. Ez kilóg a gyülekezet narratívájából. Még akkor is, ha most az utasítás az, hogy vissza kell csalogani, akik elmentek, mert kell a tized.
Mert, ha Tatabányán ők „űzték el az embereket”, akkor az ország számos más városában is. Akkor azok az emberek nem hazudnak, hogy tönkretették őket. Akkor nem elég annyi, hogy talán ennek mi voltunk az okai, hanem akkor ezt rendesen el kell ismerni, be kell vallani, bocsánatot kell kérni, és fel kell dolgozni, hogy miért történhetett. Ez lehet az alapja egy meghívásnak a visszatérésre Tatabányán. De a fejétől bűzlik a hal. A Hit Gyülekezete mindenhol pontosan olyan, mint Németh Sándor. Akkor neki is el kell ismernie ezt, hogy ennek ő az oka,és neki is bocsánatot kell kérnie.
Maga a poszt egy doktori disszertáció alapja lehetne a karizmatikus szekták belső világáról. Ennyire részletesen nem fogjuk elemezni, de azért rámutatunk a lényeges pontokra. Mi az, hogy „talán”? Nem talán, hanem biztosan ők üldözték el a távozókat. Már akkor is, ha azok „megfáradtak a küzdelemben”, mert ilyen küzdelem még a gonosz uralma alatt levő világban sincs, mert ez a küzdelem Németh Sándor beteg lelkében dúl, amit még a vidéki gyülekezetekre és az egyszerű hívőkre is kiterjeszt. Ez egy irracionális világ, ez a küzdelem megoldható lett volna egy jó orvossal.
A „megfáradás” a megfáradottak hibája. Azokat nem terheli semmi felelősség, akik ezt a megfáradást okozzák, s a megfáradást olyan könyvvel sem képesek enyhíteni, mint a Biblia, amely a megfáradottaknak friss víz, élet és szabadulás. Megjelenik a másik kárhoztatás, hogy „a világ útjára tévedtek”. Hát persze, mi más történhetne olyan emberrel, aki a kiválasztottak gyülekezetéből elmegy, minthogy a világ útjára tévedt. Ha maradt volna, tévedhetne a világ bármely útjára, csak titokban tegye, akkor jó ember. Ha megelégelt valamit, és elmegy, lehet maga Pál apostol, eltévedt.
De aki a „világ útjára” tévedt egy keresztény gyülekezetben, azért ki a felelős? Egyedül az ördög, és cinkostársa, a gyülekezetből távozó hívő? Milyen eledelt kapott az ilyen ember? A prédikátor, aki istentisztelet címén politikai előadásokat tart, vajon nem tévedt a világ útjára? Mi van akkor, ha a gyülekezetből azért távoztak, mert 1. az igehirdetés nem véd meg a világ útjától, 2. a prédikátor tért a világ útjára, eltévelyedvén az Orbán-szolgálat sűrű erdejében? Mi van, ha nem a távozó tévedt el, hanem a Hit Gyülekezete, és emiatt távoztak el sokan?
A bejegyzésben ezután jön a gyönyűrűséges vallásos fordulat, amikor belekeverik Istent és manipulálnak az Istennel: „de az Úr egyet sem akar elveszíteni az Övéi közül”. Először is, megvan írva, hogy az Úr egyet sem veszít el az övéi közül, s ez nem abban ölt testet, hogy valaki a tatabányai Hit Gyülekezetébe jár. Ahol egyrészt elfáradt a sok baromságtól, amivel megterhelték, de leginkább elüldözték, vagy ha úgy gondolta, a tatabányai Hit Gyülekezete nélkül jobban tud Istenre figyelni, akkor azzal kárhoztatják, hogy a világ útjára tévedt. Pedig nem is fideszes.
Másodszor, ha az „Úr” azonos azzal, hogy valaki a tatabányai Hit Gyülekezetébe járjon (és a tizedet rendesen gombolja le, különben megfenyegetik anyagi átokkal), s ha az Úr egyenlő a tatabányai Hit Gyülekezetével, akkor az Úr ezeket az embereket már elveszítette volna, ami viszont nem lehet igaz, mert akkor a Biblia hazudik. De ez nem az ószövetség. Ha viszont az Úr akkor sem veszíti el a hívőt, ha neki elege van a tatabányai Hit Gyülekezetéből, Németh Sándor politikai propagandájából, lopásaiból, uszításaiból és gyűlölködéseiből, és elmegy, akkor soha el sem veszítette őt.
Ebben az esetben nem az Úr miatt kell visszamenni a tatabányai Hit Gyülekezetébe. Nem az Úr, hanem Németh úr és tatabányai vazallusai veszítették el őt és a pénzét, s ez utóbbi talán még fontosabb. A kívülálló gyomra viszont attól fordul meg, hogy ezek után azt mondják, „az Úr bekötözi a sebeket, a beteget erősíti, és legelteti úgy, mint illik”. Tetszettek volna korábban úgy legeltetni, mint illik, soha nem ment volna el az illető. Miért gondolná bárki, hogy azok fogják a sebeket begyógyítani, akik e sebeket ejtették? Azok csak újabb sebeket fognak ejteni.
Nagyon hálásak a tatabányai testvérek azokért, akik a hívó szóra egy alkalomra visszamentek beleszagolni, hogy változott-e valami. S abban reménykednek, hogy maradnak is. A tényt, hogy semmi nem változott, bizonyítja ez a képmutató és farizeus Facebook poszt. Ők csak azokért hálásak, akik visszanéztek. Akik nem néztek vissza, azokért nem hálásak, azok dögöljenek meg. Őket majd jól megátkozzák, mint az Úr ellenségeit, akik nem akarják, hogy farkasok legeltessék őket, és azok „kötözgessék” a sebeiket, akik okozták. Pedig a keresztényi ez lenne. Ha nem jönnek vissza, akkor is áldani őket szívből és igazi szeretettel.
De a kereszténységet ne keverjük bele mindenbe. Saját rutinunk alapján elmondjuk, mi történt: Németh Sándor tartott valami fejtágító összejövetelt, ahol stresszelte és hibáztatta a jelenlevőket, hogy sok embert elveszített a gyülekezet. Túlélte a „vihart”, amit a bűncselekményeivel okozott, a diktátor megmentette, nem kellett börtönbe vonulnia. Most pedig rendezzék a sorokat. Tájkép csata után. Ezért meghirdette, hogy minden vidéki gyülekezet keresse meg azokat, aki elmentek, hívják meg őket, hízelegjenek nekik, kicsit fenyegessék is meg őket a Bibliával, etessék meg őket.
Aztán, ha megmelegedtek, akkor jön a feketeleves. Mert az ördög nem felejt.
