Elindult a felemás önvizsgálat az amerikai neoprotestáns kereszténységen belül, miután Joe Bident beiktatták amerikai elnöknek. Még a beiktatás előtti napokban is voltak, akik várták a csodát, hogy mégsem Bident, hanem Trumpot iktatják majd be. E tekintetben nem volt semmi különbség a QAnon összeesküvés-elmélet hívei és az evangéliumi-karizmatikus kereszténység neves prédikátorai között, akik szinte már alig különböztethetők meg a szélsőjobboldali uszítóktól. A híres tévéprédikátorok, akik Isten nevében Trump győzelmét prófétálták meg, Isten beavatkozására vártak, hogy mégis Trump lesz a győztes. Ez még inkább megkérdőjelezi a kompetenciájukat és az Istennel való személyes kapcsolatukat.
Miután Trump elrepült Floridába, Joe Bident pedig alkotmányos keretek között beiktatták az Egyesült Államok elnökének, szembe kellett nézni azzal, hogy a legnagyobb amerikai keresztény vezetők hamisan prófétáltak. Mindezt Isten nevében, és a Bibliát ismerő szerzők emlékeztetnek arra, hogy milyenek a hamis próféták és Istennek mi a véleménye róluk.
S az amerikai neoprotestáns evangéliumi kereszténység egésze (tisztelet a nagyon kevés kivételnek) ezeknek az embereknek a vezetése alatt áll, az ő „látásaikat” követi. Magyarra fordítva hamis próféták vezetik szinte az egész amerikai evangelikál kereszténységet.
Mert azt kizárhatjuk, hogy Isten tévedett, vagy Isten akarata ellenére történt bármi. Ha pedig így van, akkor ezek a vezetők nincsenek Isten vezetése alatt, nincsenek megbízható kapcsolatban Istennel. Milyen a kapcsolatuk ezeknek a prédikátoroknak az Istennel, ha csaknem egy év alatt nem derül ki nekik, hogy Isten nem Trumpot támogatja, nem ígérte meg, hogy újabb négy évig Trump lesz az elnök, miközben ők ezt hirdetik, prédikálják, prófétálják Isten nevében naponta, óriási erővel, megvezetve keresztény hívők tízmillióit. Sőt, közülük többen egyenesen úgy beszéltek, hogy Isten szólt hozzájuk, Isten mondta nekik.
Ha ebben tévedtek, akkor miben nem tévednek? Hogyan lehet megbízni bennük? Mennyire megbízható az isteni vezetésük? Ha ebben nem hallották a Szentlélek hangját, akkor mi van más dolgokkal? S mi van a hívőkkel? Bennük is a Szentlélek van. Nekik nem szólt a Szentlélek, nem jelzett, hogy ez nem így van? Nagy lelkesedéssel, sok esetben antiliberális gyűlölködéssel követték vakon a vak pásztoraikat. A Trump-szindróma az egész evangéliumi karizmatikus kereszténység hitelességét kérdőjelezte meg, de olyan mértékben, ahogy eddig még soha. Az egész mozgalom tartalmi, szellemi és strukturális válságára mutatott rá, és kérdőjelezte meg őket. A kérdés az, hogy ha nem Isten vezeti őket, akkor még az Isten egyházának részei-e?
Az egyházat ugyanis Isten vezeti, jó esetben. Az egyház feje Jézus Krisztus. Az olyan egyház, amely elveszítette az Isten vezetését, az Istennel való közösségét, és a saját feje után megy, nem Isten egyháza. Ez pedig már nem a hamis prófétákról és a hamis próféciákról szól csupán, hanem a gyökerekről, ennek az egyháznak az alapvető, gyökeres eltévedéséről. Mert a hamis próféciák csak következmények, nem csak ennyi az úttévesztés, s az elszakadás nemcsak ebből áll. Valami elvezetett oda, hogy már észre sem veszik, hogy Isten nincs velük és nincs közöttük. Az egyénekkel igen, de ezekkel a mozgalmakkal és egyházi szervezetekkel nem. Isten hagyta őket megszégyenülni. Magukra hagyta őket, és természetes, hogy elferdült, utat vesztett, magukat hízlaló egyházi vezetők kedvéért nem változtat az akaratán.
A legrosszabb, amit ezek az egyházak és gyülekezetek tehetnek, hogy nem néznek szembe a tényekkel és a helyzet súlyosságával. Mert vannak olyanok, akik még most is azt állítják, hogy Trump lesz az elnök a következő négy évben. Isten harcol, küzd, erőlködik, és majd győzni fog. S akkor Trump bevonul a Fehér Házba. Mintha Isten vesztette volna el a hitelét és nem ők, és Isten becsülete csak akkor áll helyre, ha mégis Trump lesz az elnök. Ők nem tévedtek, de szegény Istennek meg kell küzdenie, hogy valahogy az ígéreteit és az akaratát érvényesíteni tudja. Mások leegyszerűsítik a problémát a hamis próféciákra, és úgy tesznek, mintha más minden rendben lenne, csak magával ragadta őket a nyájszellem, és félreprófétáltak..
A kérdés azonban úgy vetődik fel, hogy mi köze van egyáltalán az egyháznak, gyülekezeteknek ahhoz, hogy ki lesz az elnök? Az egyház küldetése vajon az-e, hogy a világi állami vezetőket megválassza, részt vegyen az evilági politikai harcokban, hogy az általuk helyesnek gondolt politikai vezetőket segítsék hatalomba? Ez az első kérdés, hogy amikor ezen az úton elindult az egyház, akkor mennyire Isten vezetését követte a világi hatalom és a pénz irányába, miközben a Biblia minden szava ez ellen szól? Mert amit a neoprotestáns egyházak, gyülekezetek csinálnak, az már nemcsak az állampolgári jog gyakorlása. Szinte pártpolitikai tevékenység, választási kampányokat folytatnak.
Amire figyelni kell, hogy helyes-e a motívum. A motívum pedig az, hogy az egyházi értékrendhez igazodó politikusokat válasszanak meg, hogy az állam a keresztény értékeket „védje”, képviselje. Isten országa földi kiteljesítéséről van szó, méghozzá a hitetlen, egyházon kívüli emberek között, a szekularizált társadalomban. Vajon az egyháznak kell-e megteremtenie az „Isten országát” a földön, méghozzá az általuk kiválasztott és támogatott politikai vezetők révén, az állam erejével és az egyházon kívüli világban? Ez a törekvés visszatérés a középkori katolikus egyházhoz, a trón és az oltár szövetségéhez, csatlakozás a „parázna asszonyhoz”. Ezt nevezi a Biblia Babilonnak.
A válasz nyilvánvalóan csak az lehet, hogy sem egyházi, sem evilági társadalmi szempontból nem helyes, hogy az egyházi vezetők elveszik a gyülekezetek tagjaitól az állampolgári szabadságukat, és arra kell szavazniuk, akikre ők mondják. Amerikában több tízmillió embertől veszik el a neoprotestáns keresztény egyházak a szabad választás jogát, ami alapvető emberi jogaik egyike. Mert ha vezető lelkész, pásztor, tévéprédikátor Isten nevében kijelenti, hogy Isten kit támogat, és kit akar elnöknek, akkor egy hívő hogyan mondhatna arra nemet, hogyan szavazhatna másra? Nem ő dönt saját szavazatáról, hanem a pásztor. Akiről később kiderül, hogy tévedett, Isten semmit nem mondott neki, ellenben neki vannak hamis ideológiái, egyéni érdekei, és ezek alapján manipulálja a hívőket és veszi el a válaszási szabadságot tőlük.
Meg kell jegyezni, hogy a nem neoprotestáns keresztény egyházakban ez nem így van. A tradícionális templomokban vegyesen vannak demokrata és republikánus szavazók. A lelkészek, akiket a templom boardja, presbitériuma választ, nevez ki, érzékenyen vigyáznak arra, hogy tiszteletben tartsák a hívek lelkiismereti szabadságát politikai kérdésekben. Ritka kivétel az elvetemült lelkész, aki ugyanazt teszi, amit a neoprotestáns és karizmatikus megagyülekezetek pásztorai, akik a tulajdonuknak tekintik a gyülekezetüket, a híveiket, és szó szerint kilóra eladják őket – hatalomért és pénzért – a republikánus pártnak. A tradicionális protestáns templomok ma sokkal közelebb vannak az egyház biblia normáihoz, mint az evangéliumi karizmatikusok, akiket szélhámosok vezetnek és érzelmileg manipulálnak.
Aztán jön a következő kérdés, hogy mi alapján választanak ezek a prédikátorok, pásztorok politikusokat, akiket támogatnak? Természetesen ezúttal is Isten nevében, és észre sem veszik, hogy az előválasztás után megváltozik az Isten által kiválasztott jelölt, attól függően, ki nyerte az előválasztást. A hívek nem kérdőjelezik meg, hogy ha az előválasztás előtt Ted Cruz volt Isten választása, akkor az előválasztás után Isten miért váltott Donald Trumpra, aki legyőzte Cruzt, miközben az egyik sötétebb, mint a másik. A legalacsonyabb világi mércével mérve is csak gazembereknek lehetne nevezni őket. De ez nem zavar senkit. Náluk emberileg sokkal különb demokrata politikusokat keresztények gyaláznak, csak azért, mert nem kívánják az egyházon kívüli emberek jogait állami korlátozni, nem akarnak állami erővel üldözni kipécézett bűnösöket.
Milyen szempont alapján választanak tehát a pásztorok politikust, akire szavaztatják a híveket? Nem bibliai szempontok alapján, mint régebben. Hanem annak alapján, hogy ki képviseli a bűnösökkel szembeni gyűlöletüket. Ezt megerősítik „Istentől kapott” próféciákkal, a sok birka ember pedig elhiszi, hogy ez Istentől van, mintha Bibliát soha nem tartott volna a kezében. Pedig hányszor olvasták benne, hogy milyen ember az Isten kedve szerint való ember? Hányszor olvasták, kinek a szíve tetszik Istennek? Hányszor látták, hogy akit Isten szeret és kedvel, az nem bűntelen, nem tökéletes, csak egyenes és tisztességes, őszinte szívű és nem képmutató ember? Akkor hogyan tudnak Isten szíve szerint való embernek látni akkora gazembereket, mint Ted Cruz vagy a Donald Trump? Amit a hataloméhes és pénzéhes pásztoruk mond, azt vakon elfogadják? A pokolba is követik őket? Azután is, hogy kiderül, nem Isten mondta? Inkább akarnak embernek tetszeni, mint Istennek? Nem hamis pásztorok az ilyenek?
De nem azzal van a baj, hogy nem jó embert választanak (bár a Bibliával a kézben ez elvárható lenne), hanem az, hogy egyáltalán választanak. Hogy belekeverik az egyházi ideológiát a választásokba, ezzel kultúrharcot indítanak el. Nem veszik észre, hogy ez az ördög munkája? Címeres gazemberek mögé állítják az egyház és Isten tekintélyét. Az állami vezető feladata nem az, amit ők gondolnak. A közfeladatok ellátása a dolguk, a törvények betartatása, az állami szolgáltatások megszervezése, nem emberek világnézetébe, magánéletébe való beavatkozás. Ezért a kiválasztás szempontja csak az lehet, hogy ki képes jobban ellátni ezeket a világnézetileg semleges közfeladatokat. Ezt pedig a hívő magánemberként saját belátása szerint eldöntheti. Az államnak nincsenek világnézeti, lelkiismereti kérdésekbe tartozó feladatai. Az államnak nem kell keresztény normákat érvényesítenie. Ez bibliaellenes, antikrisztusi. Ez maga a sötét középkor. Szellemileg ugyanolyan inkvizítorok és máglya készítők.
Ezért nem lehetne a politikusok kiválasztásának alapja az, hogy ki fogja az egyházi értékrendet jobban ráerőltetni az egyházon kívüli emberekre, az ország állampolgáraira. Még ha valaki ezzel a programmal indulna is, akkor bibliai alapon tiltakozniuk kellene, mert a Biblia azt mondja, hogy a kívülvalókra nem lehet az egyházi normákat kényszeríteni. De az egész megváltás, az újszövetség arról szól, hogy a hívők sem kényszer hatására változnak meg, hanem Isten kegyelme változtatja meg őket belülről. Bibliaellenes a bűn ellen állami erővel harcolni, márpedig ezek a keresztény egyházak saját normáikat akarják más emberekre erőltetni, és azt gondolják, hogy olyan politikusokat kell megválasztaniuk, akik erre hajlandók. Akik a Bibliával összhangban ezt megtagadják, azokat mocskolják és keresztényellenesnek nevezik.
Ez az evangéliumi neoprotestáns kereszténység teljes útvesztése és elszakadása a Bibliától, Istentől, a valódi kereszténységtől. Ez lett nyilvánvaló a Trump-kultuszukban, mert Trump személyében találtak egy olyan sötét trógert, akinek semmi esze, és bármire rá tudták venni. Ezért kinevezték az „Isten emberének”, pedig csak az ő emberük volt. Amerika és a világ sorsával azonosították, hogy ez a szörnyeteg legyen Amerika elnöke, aki mindennek ellentéte, amit a Biblia Istenhez közelállónak és Istennek tetsző nevez. A gyűlölet, a megosztás, az ellenségeskedés, a diszkrimináció, a rasszizmus szintézisét nevezték az Isten emberének, mert a saját politikai ténykedésüket igazoló üldözést hajlandó volt elvállalni. Szavazatokért cserébe. Trump két fő jellemzője a hazugság és a törvénytaposás. Ezek az Antikrisztus bibliai jellemzői.
Egyszer már lesre futottak, amikor az alkoholizmust nevezték ki fő bűnnek, és bevezették az alkoholtilalmat, amivel földi poklot hoztak létre. A szervezett bűnözés virágkorát idézték elő, mert bibliaellenes volt a teljes tiltás. A tiltás, a törvény haragot nemz, és megerősíti, megnöveli a bűnt, ezt mondja a Biblia. Az egész megváltástan erre a tényre épül. De ők rendületlenül tiltani akarnak, és a Biblia alapelveit semmibe véve akarták üldözni akkor is állami erővel a bűnt. Olyan mocskot szabadítottak az országra, amilyen még nem volt. Virágzott a feketepiac, a prostitúció, a korrupció, fényes nappal géppisztolyokkal lövöldöztek az utcán. Ez volt az alkoholtilalom és az Isten országa földi megvalósításának legnagyobb kísérlete. Ezzel végződött.
De a fehér neoprotestáns evangéliumi keresztények hasonlóan negatív szerepet játszottak, amikor a Kánanánra mondott ószövetségi átok alapján a rasszistákat támogatták és a feketék jogai ellen harcoltak (a rabszolgatartás támogatásáról már nem beszélve). Ugyanez a fehér felsőbbrendűség köszön vissza a BLM mozgalommal szembeni keresztény gyűlöletben, miközben Jézus Krisztus magára vett minden átkot, és átokká lett a feketékért is, hogy ők ugyanolyan áldottak legyenek, mint a fehérek. Ugyanezt tették a zsidók és a nők jogaival, még véletlenül sem a bibliai szeretet alapján eljárva, hanem a Biblia törvénykező, szektás, ostoba magyarázatai alapján.
Most a melegek vannak porondon, és folytatják ellenük ugyanezt, egyre sötétebb gazembereket támogatva, mert tisztességes emberek között nem találnak olyan aljadék alakokat, akik hajlandóak embertársaik megbélyegzésére, üldözésére, köpködésére, jogaik korlátozására, amiről ők azt gondolják, hogy Istennek kedves. Már olyan mocsadék embereket támogatnak az Isten tekintélyével, akik fegyveres neonácikat küldenek rá a Capitoliumra, hogy elcsalják a választást, megakadályozzák a törvényesen megválasztott elnök győzelmének kihirdetését, akik készek a republikánus, és egyébként evangéliumi keresztény hívő Pence alelnök felakasztására. Ide süllyedtek. Azt hazudják a sátánfajzat Trumppal együtt, hogy elcsalták a választást, de bizonyíték nincs egy szál sem. De azt hazudják a hívőknek, hogy majd Isten ad. Ezek képesek lennének hamis bizonyítékokat is gyártani, meghamisítani mindent Isten nevében.
Milyen mélyre akarnak még süllyedni ebben a sátáni mocsokban és sötétségben? Hol van a határ, a hazudozás és a gyűlölet határa, kedves keresztények? A világi, ateista, istentelen emberek különbek, Isten előtt kedvesebbek, mert ösztönösen több bennük a szeretet és a bibliai, mint ebben az elfajzott, önmagából kifordult, felfuvalkodott kereszténységben, amely még le is néz mindenkit, aki nem a seggét rázza az istentiszteleteken. Érdekes volt az elnöki beiktatáson látni Pence alelnököt, aki ennek a mozgalomnak az embereként került Trump mellé alelnöknek, hogy a „keresztény értékeket” érvényesítse alelnökként. A meghasonlott embert, aki inkább állt az ateistának, istentelennek mondott Biden mellé, mint saját lelkészei által Isten emberének mondott Trump mellé. Biden egy szinte hívő ember, Pence is tudja, hogy nem csalt. De két héttel azelőtt, hogy fel akatrták akasztani, még együtt futott ezzel a csordával és a válsztási csalást lebegtette. Saját keresztény csürhéje akarta két hét múlva felakasztani.
Pedig Pence kiválóan látta el a feladatát, amiért a neoprotestáns egyházak odahelyezték. Trump minden aljasságát támogatta, kiszolgálta. De a végén inkább az istentelennek mondott liberálisok mellé állt a keresztény megbízói által továbbra is imádott Trump helyett, mert Lady Gaga a maga esendő emberi mivoltával, küzdelmeivel ezerszer különb ember, mint ezek a gyűlölködő, képmutató, törvénytelen és embertelen keresztények, akiket egy Trump képvisel. Ide jutottak. Kíváncsi lennék, mit tanult Pence mindebből, és meddig tart ez a szembesülés. Mindenesetre jó volt látni emberként, mert Trump mellett négy évig erre nem volt alkalmunk. Mindaddig, amíg ezt a kerestzény mozgalmat képviselte és annak szellemében tevékenykedett. Amikor elfordult ettől, láttunk egy szerethető embert. Itt tartanak a keresztények.
Németh Sándorok, hazug tolvajok, uszítók, fasiszta diktátorok jelentik a kereszténységet ezeknek. Addig keveredtek a politikával, hogy az evangéliumi neoprotestáns gyülekezetek kitermelték ugyanazokat a szörnyetegeket, mint akiket a politikában támogatnak. Ugyanolyanok a pásztoraik, mint ezek. Istent a zsebükben hordják, mint egy varázspálcát, és előkapják, amikor kell. A Bibliát saját érdekeikre használják, úgy forgatják, hogy bármit tesznek, őket igazolja. Nem alávetik magukat, hanem az eszközük. Vallási ideológiát csináltak istn élő beszédéből, egy Dzsint az élő és mindenható Istenből, aki a szolgájuk, akit ide-oda küldözgetnek, ima címén utasítgatnak. Akkora „karizmatikusok”, hogy már nagyobbak az Istennél. S akiket isten megváltott, azokat az emberiség ellenségeiként üldöznek és gyűlölnek.
Teljesen bibliaellenes legújabban a melegek ellen indított gyűlöletkampány, amivel igazolják a bibliaellenes politikai tevékenységüket. Hazugság, hogy a melegjogok rombolják a kereszténységet, a családokat, veszélyt jelentenek bárkire, mert azok a jogok, amelyeket ők is megkapnak, nem vesznek el senki jogaiból. Nem lesz senki meleg tőle, ahogy kevesebb meleg sem lesz, ha ezeket a jogokat megtagadják tőlük. A képmutató keresztények megigazulnak attól, hogy másodrendű, lenézett, megalázott és megvetett emberként bujkálva, emberi jogaiktól megfosztva élhetnek a homoszexuáliok. Ha emberszámba veszik őket a világi életben, az a kerestzénység sérelme nekik. Miközben semmi közük az egyházaknak ahhoz, hogy az egyházon kívüli emberek hogyan élnek.
Ez bibliaellenes. Isten szabadságot adott minden embernek, hogy szabadon választhassa őt. Az evangélium nem a mások bűneinek a fejére olvasása, mások megkövezése. Jézus porba írta azok bűneit, akik egy másik paráznát akartak megkövezni, mert senki nem különb. Egy gyűlölködő, rágalmazó, tolvaj állelkész nem kevésbé undorító, mint bármely más cselekedet, ami a tízparancsolat ellen szól. De a törvény vége Krisztus, minden hívő megigazulására. Mindenki hit által üdvözülhet, és az engesztelő áldozatba vetett hitet kell hirdetni, nem a piszkos politikába avatkozni, hogy a Krisztus és a helyettesítő áldozatba vetett hit helyett állami erővel korlátozzák egyes bűnösök jogait, akikre ezek a szemforgató képmutató prédikátorok rámutatnak. Ez a teljes szereptévesztés és elszakadás az evangéliumtól, Istentől, a Bibliától.
Ezek az indokai fasiszta diktátorok támogatásának, akik aztán nemcsak a melegjogokat korlátozzák, hanem a sajtószabadságot is, a lelkiismereti szabadságot, a szabad választásokat, az igazságszolgáltatást is, és önkényuralmat működtetnek, ami Isten előtt utálatos. Minden diktátor Isten legnagyobb ellensége, Krisztus antitézise, a jövendő világdiktátor, az Antikrisztus előképe. Ők pedig ezeket támogatják, és már készen állnak az Antikrisztus fogadására. Az Antikrisztusnak csak annyit kell mondania, hogy „keresztény állam”, ami alatt a melegek üldözését, jogfosztását, az abortusz teljes tilalmát kell érteni, ha megígéri a jeruzsálemi templom felépítését, amibe majd beül magát istenként mutogatva, ez a kereszténység boldogan választja meg.
Ünnepli és imádja majd ez a kereszténység az Antikrisztust, lehet bármekkora gazember, törvénytaposó diktátor, mint amilyen Trump, Orbán és társaik. A jogállamok, az emberi jogok, a szabadság, a törvény előtti egyenlőség, a polgári jogok gyűlöletét, az antiliberalizmust, az embertelenséget, a fasizmust azonosítják a kereszténységgel. Mert ezek a rendszerek és ideológiák hajlandóak állami erővel üldözni azokat a bűnösöket, akiket ők kipécéznek.
Sokszor bűnösnek sem kell lenni ahhoz, hogy ők célpontnak tekintsenek valakit, mert a feketékkel és a nőkkel szemben ugyanolyan elutasítóak, a genderelmélet alá azt is behúzzák, hogy a női jogok és a női egyenjogúság nem helyes, pedig azért az mégsem bűn. A transzneműség sem bűn, hanem született állapot, ami együttérzést kellene kiváltson és segítőkészséget, de az evangéliumi keresztények utálkoznak, gyűlölködnek és köpködnek. Ahogy egyes irányzatok átoknak tekintik azt is, ha valaki fogyatékkal élő, és az illetőt vagy a szüleit, de mindenképpen az embert teszik ezért felelőssé és irtóznak tőlük.
Nemcsak a hamis próféciákkal van itt baj, testvérek, hanem az egész elferdült, kiszakadt neoprotestáns kereszténységgel, amely a politikai tevékenységével a „parázna asszony” része lett és a fenevadon kész lovagolni. Trump négy éve alatt lovagolt is. Ott majomkodtak a Fehér Házban, eljátszották a nagy „szellemi vezetőket”, akik éppen az Isten királyi trónja elől érkeztek, s kézrátétellel hitelesítettek egy mocsok embert, egy szörnyeteget, akiről ezt nem vették észre, akiről ezt az érdekeik szerint letagadták. Olyan emberek, akikről most kiderült, hogy annyi közük sincs Istenhez, mint egy hajléktalannak az Iványi Gábor szállóján, aki őszinte szívvel felsóhajt az Atyához, aki szereti őt.
Most akkor a végén válaszoljuk meg a tízpontos kérdést: miért engedte meg Isten Trumpot? Miért lehetett ez a sátánfajzat négy évig Amerika elnöke, ha a Biblia szerint Isten állít és dönt királyokat? Nem azért, amit ez az elfajzott kereszténység képzel, az biztos. Nem azért, hogy korlátozza a liberális jogállam által biztosított szabadságot és emberi jogokat. Szerény véleményünk szerint azért, hogy a kereszténységet szembesítse önmagával, hogy milyen mélyre süllyedt. Nemcsak Amerikában, hanem Magyarországon is. Nemcsak a Hit Gyülekezetében, bár annál szörnyűségesebb és sötétebb szervezet nincs, de az összes többi evangéliumi karizmatikus kisegyházat is, akik ugyanezt a hamis ideológiát vallják, Trumpot és Orbánt támogatják, s zsebelik be érte a pénzt.
Itt a tükör, amibe bele kellene nézni, amikor kiderülnek a hamis próféciák. Néhány hamis próféta bocsánatot is kért, mentségére legyen mondva, de ha őszinte a szembenézés, akkor ezzel nincs vége. Ez nem elég. Nemcsak az a baj, hogy hamisan prófétált, mert engedett ebben a mozgalomban uralkodó hangulatnak, és meg akart felelni a többieknek. A gyökerekig kell visszamenni, és elszakadni ettől az irányzattól, és kifutni Babilonból. Most válik el, ki az, aki az Istené, és ki az, aki a fenevadé. Ki kellene józanodni, legalább akkor, amikor egy embert már-már messiási tulajdonságokkal és jelentőséggel ruháznak fel, mint Trumpot. Az „Emperor of God” jelző már megelőlegezi az Antikrisztus imádását. Ez maga a hamis egyház, a farkasok által vezetett nyáj.
