Magyar Péter ellenzéki befogadásának újabb állomásán van túl, a messiás interjút adott Rangos Katalinnak. Az interjúban számos kijelentés hangzott el, amelyek vájtfülűeknek sokat mondóak, de hinni vágyók meg sem hallanak. Magyar szerint például Orbán első kormánya alatt „a miniszterelnöknek még voltak víziói, bár ma már nincsenek”.
Orbánnak ma nagyobb víziói vannak, mint első kormánya idején. Ma már világméretekben gondolkodik, úgy érzi, Magyarországot kinőtte, ez a hátország, ami már nem inspirálja. Ezért nem törődik vele rendesen, nem tartja kézben eléggé, „nem ura a helyzetnek”, hogy klasszikusokat idézzünk. De van ebben a kijelentésben rosszabb is.
Vannak, akik Orbánban már a Hősök terén elmondott beszédében meglátták a diktátort, s vannak, akik Orbánt mindig annak látták, aki. Vannak, akik nem gondolták soha, hogy azok a víziók, amelyek Orbánnak vannak, egy demokrata víziói. Közönséges hazugság, hogy az első ciklusában Orbán nem ugyanaz az ember volt, mint most. Csak azóta kifejlődött.
Aki Orbánban bármilyen demokratikus, haladó, pozitív tulajdonságot, értéket látott, az nem lát tisztán. Nem szabad ember azoktól az ideológiáktól, eszméktől és „értékektől”, amelyek szükségképpen vezettek a NER-hez. Magyar még mindig tiszteli Orbánt, s Rogánhoz képest más karakternek látja. Megfeledkezve arról, hogy Orbán nélkül nincs Rogán, aki egy senki.
A reménykedni és hinni vágyókat ez sem érdekli, ahogy semmi nem érdekli. Bennünket elválaszt tőle az (is), hogy mi pedig utáljuk Orbánt. Mindig is utáltuk, mert 1998-ban is láttuk benne, hogy egy fasiszta diktátor, s azóta megvalósította azt, amit már akkor is látni lehetett benne. Akik követték, kiszolgálták, éppen azt szerették benne, amit mi utáltunk.
Magyar Péter és egy demokrata soha nem lehet egy platformon, amíg ő meg nem tagad mindent ezekből. De erről szó nincs. Még eszköznek sem alkalmas, mert nemcsak ő ismeri a csókos barátait, hanem ők is ismerik őt. Soha nem tudja legyőzni őket. Nem az ellenzék használja őt, hanem ő az ellenzéket.
Magyar Péter csak felhasználja az ellenzéket arra, hogy miután kirúgták a mézesbödön mellől, szerezzen egy másik mézesbödönt magának. A Fideszben nem tudott érvényesülni a karaktere miatt, az ellenzékben viszont élhet, mint hal a vízben. Arra sincs szüksége, hogy megtagadja eddigi önmagát. Ezt azoknak kell megtenni, akik hinni akarnak benne.
Valamennyire emberileg érthető lenne, hogy volt barátjával, Gulyás Gergellyel szemben is elfogult, de azt mondani Gulyásról, erről a velejéig romlott aljas hazudozóról, aki évek óta hazudik bele az arcunkba a legcinikusabb módon, hogy „nem lop, csal, hazudik”, vagyis, nem hazudik és nem csal (a lopásról nem tudunk), egyszerűen vérlázító.
Felmentést talál azzal, hogy „egy kormányinfón meg kell védenie a kormány döntéseit”, ezért „néha azért azt látja ilyenkor a miniszteren, hogy izzad és nem mond igazat”. Ezzel szemben a valóság az, hogy Gulyás Gergely szemrebbenés nélkül és folyamatosan hazudik, normális országban pedig a kormányinfó nem a hazudozásról szól, mert akkor távozni kell.
Magyarnak ez természetes, mert meg kell védeni a kormány „dönéseit”. Nekünk erről más fogalmaink vannak.
Ezek szinte mellékesnek tűnő dolgok, bár jelzések arról, mi van ennek az embernek a sötét fejében. Ennél fontosabb, hogy változatlanul keres egy régebben bejegyzett pártot, amely nem működik, de a bőrébe bújva elindulhat az európai parlamenti választáson. Úgy tudtuk, Magyar Péter a „messiás”, aki Orbántól akarja megszabadítani a hazát.
Ha így lenne, nem lenne fontos, hogy elinduljon az európai parlamenti választáson, amivel nem Orbántól, hanem az ellenzéktől vesz el szavazatokat, és az ellenzéket gyengíti, aminek sokan örülnek. De a kollaboráció miatt joggal megutált ellenzéki pártok mögött a jelenleg legaktívabb ellenzéki emberek állnak. Őket osztja meg, s őket fordítja szembe egymással.
Ezen kívül nem spekuláció, mert Magyar „Messiás” Péter televíziós műsorban mondta el, hogy szeretne visszamenni Brüsszelbe. Nem zárta ki, hogy ha sikerül európai parlamenti helyet szereznie egy kamu párttal, akkor kimenne Brüsszelbe. Itt hagyva elhitetett híveit, mint eb a Szaharát, és velük együtt a „hazát”, jó fizetéssel élve az aranyifjak életét.
Ehhez kellenek az ellenzéki szavazók, ehhez kell a vatta, hogy Magyar európai nagymenő csávó legyen, aki Magyarországon hitegeti a népet, amely elfelejtette megvédeni a jogait és a demokráciát, sunyított és lapított, a bizniszei érdekelték, azt hitte, hogy megúszhatja, s most kapkodna fűhöz-fához, ezért kiszolgáltatott a szélhámosoknak.
Természetesen, lesznek majd olyanok, akik ezt is megeszik, javára írják. Magyar eteti őket tovább a haza megmentéséről, zseniális kommunikációs képességével reménységben tartja és lelkesíti őket, míg ő éli tovább a NER-lovag életét, ezúttal immár ellenzéki politikusként. Egy éhes szájjal több, de nem számít, a hazugságra szocializált tömegeket boldoggá teszi.
Azt is már csak vájtfülűek hallják meg, hogy igazából neki voltak mindig politikus ambíciói, a feleségének nem. Ő állt az undorító, végtelenül kártékony, hazudozó felesége mögött, a felesége kommunikációját és marketingjét ő intézte, akinél gyalázatosabb perszona nem is volt talán a magyar történelemben, aki a legaljasabban sorosozott, „Brüsszelt” mocskolta.
Ezek mögött Magyar Péter állt, aki megfordítja most a köpönyeget, és kíváncsian várjuk, mit mond „Brüsszelről”, miután ha nem rúgják ki őket a NER-ből, és nem válnak el, ő lett volna Varga Judit fröcskölődő mocskolódása mögött a propagandamenedzser. Azt még nem hallottuk, hogy ezek közül bármit átértékelt vagy megbánt volna.
Amit a vendég kíván, Magyar Péter azt szállítja. Amit Varga Juditban utáltunk, az Magyar Péter volt. (Ez nem csökkenti vagy szépíti Varga Judit szerepét.) A házasság és a felesége karrierje is részben arra ment rá, hogy Magyar nem elégedett meg a szürke eminenciás szerepével, fényre vágyott.
Megpróbálta megzsarolni őket, s miután nem engedtek neki, a hazát megmentő hősként állt elő, mint hamis Petőfi.
Magyar nem kis tehetség, de nem hibátlan hazudozó. A sánta kutya hozzá képest is egy 100 méteres sprinter. Íme az önleleplező mondat a felesége lehallgatásáról: „Szinte biztos voltam abban, hogy nekem ezt nem kell felhasználnom, mert nem lesznek annyira buták, annyira hülyék a srácok, hogy belenyomjanak engem vagy minket az árokba.”
Nézzük: 1. Aki nem akar felhasználni egy felvételt, amellyel lehallgatta a feleségét, az nem készít ilyen felvételt. Magyar készült arra, hogy ha nem sikerül megfelelő alkut kicsikarnia, akkor ezzel bosszút áll, és átáll a másik oldalra. 2. Nem akarta ő megmenteni a hazát, arra számított, hogy a „srácok” nem lesznek olyan buták, hogy kidobják őt. Buták voltak.
Egy Rogán-tanítvány a tudományát, a képességeit most az ellenzék lenyúlására használja, mert neki politikai ambíciói vannak. Szereti a sok pénzt és a hatalmat, a demokráciát nem tartja annyira fontosnak, az nem is számít. Orbán rendszerét választáson soha nem dönti meg, de a fideszes gátlástalan hazudozással a hamis reményt a híveiben életben tartja.
Mi ennél még a kollaboráns és tehetségtelen ellenzéket is különbnek, emberibbnek tartjuk a maga gyarlóságával, és sokkal közelebb egy demokratikus jogállamhoz. Magyar Péter azt az érzést korbácsolja fel a tehetetlen ellenzékiekben, amit a fideszesek éreznek Orbán felé. Most majd meglátjuk, milyen sokan szeretnének fideszesek lenni a „győztesek” érzésével.
Azzal a különbséggel, hogy nekik csak ez az érzés marad, de győztesek soha nem lesznek. A győzelemtől egyre távolabb kerülnek a fideszes álmessiásokkal, főleg Magyar Péterrel, aki eltereli őket az őszinteség, az elvszerűség, a demokratikus normák felől. Mindig többet kell feladniuk ezekből a hamis reményért. Ez a legnagyobb kár, amit Magyar Péter okoz.
Attól, hogy Magyar felháborító és leleplező dokumentumot hozott nyilvánosságra, amibe még nem fog belebukni senki, nem azt jelenti, hogy erre az emberre kell bíznia magát az ország demokratáinak. Ez két külön dolog, Magyar erre építve akar új karriert kezdeni. A hisztéria rossz tanácsadó, az ellenzékiek ezzel szaladtak mindig a legnagyobb pofonokba.
Most pedig a legnagyobb pofon vár rájuk. Orbánt soha nem fogja megbuktatni Magyar. A tanítvány soha nem lehet nagyobb a mesterénél. Amikor a legnagyobb, akkor lesz olyan, mint az ő mestere. Ez azt jelenti, hogy Gecit váltanának gecire, és kezdődik minden elölről, rosszabb feltételek között. Ez a legtöbb, amit Magyarral elérhetnek. Lehet lelkesedni.
