A világbékével kampányoló Trump Amerikát beléptette az izraeli-iráni háborúba, melynek azonnal főszereplőjévé vált. Trump ledobatta Irán atomlétesítményeire a bombákat, ezzel Irak és Afganisztán után belevitte Amerikát egy újabb szükségtelen háborúba, amelynek a következményei kiszámíthatatlanok Amerikára és a világra nézve.
Trump a kéthetes türelmi időt nem várta ki, hanem feladta a diplomáciai megoldás lehetőségét. Az amerikai légierő B-2-es bombázói nem nyomásgyakorlásra indultak a térségbe, hanem a romboló bombák ledobásának szándékával. Tulajdonképpen sejteni lehetett, hogy az erőszakot imádó Trump nem mond le a háború lehetőségéről.
Trump parancsára az Egyesült Államok hadereje három fontos iráni nukleáris létesítményt támadott meg Irán területén: a Natanz, Fordow és Esfahan közelében található telepeket. Az akcióban B-2 lopakodó bombázókat és éjjeli műveleti drónokat vetettek be, amerikai védelmi források szerint „teljes bombaterheléssel”.
Irán fájdalmas megtorlást ígért, nemcsak Izraelnek, hanem Amerikának is. Az ILI (Iráni Iszlám Hadsereg) közleménye szerint „az amerikai agresszió nem marad válasz nélkül”. Vészhelyzeti katonai műveleteket helyeztek készültségbe a Perzsa-öbölben, s rakéták tucatjait irányították amerikai támaszpontok felé Irakban és Szíriában.
Az biztos, hogy a háború, amely most elkezdődött Trump döntésére Amerika és Irán között, ezzel nem ért véget. Beláthatatlan következményei lehetnek. Trump egy 90 milliós országot támadott meg, amelynek hadereje sokkal gyengébb (Trump az ilyen ellenfeleket szereti), de lebecsülni nem lehet. A háború nagy veszteségeket fog okozni Amerikának is.
Emellett a legnagyobb veszély a térség és a világ destabilizációja, a háborús konfliktus eszkalációja, amely elvezethet egy világháborúhoz is. Bármi lesz a következmény, ezt a háborút nem konkrét támadás vagy valódi veszély, fenyegetés, hanem a Trump-Netanjahu páros robbantotta ki, annak ellenére, hogy diplomáciai lehetőségek is rendelkezésre álltak.
A háború nem állítja meg az atomprogramot. Irán büntetésből felfüggesztett minden nemzetközi ellenőrzést. A bombák elől rejtett bunkerekbe viszik az eszközöket, az atomprogram gyorsításáról beszélnek. Az amerikai bázisok világszerte támadási célpontokká váltak. Trump beavatkozása nem biztosít biztonságot, csak további eszkalációt.
Amerikai védelmi szakértők szerint Trump döntése még a hadsereg vezérkari főnökeit is megosztotta. Több korábbi tábornok, köztük James Mattis volt védelmi miniszter, szintén arra figyelmeztetett: az ilyen akciók nem állítják meg az atomprogramot, de kiszélesítik a konfliktust. A Kongresszus demokrata vezetői szerint Trump előzetes felhatalmazás nélkül lépett háborúba, ami alkotmánysértő.
A Demokrata Párt kiadott egy közleményt, amelyben emlékeztet, hogy Trump békét ígért és a zajló háborúk befejezését. Nnem új háború elkezdését. Az amerikaiak többsége nem akar háborút, nem akarja veszélyeztetni az amerikai katonákat külföldön, nem akar olyan elnököt, aki átlépi az Alkotmányt és háborúba viszi Amerikát egy kongresszusi jóváhagyás nélkül. Követelik, hogy azonnal vigyék az ügyet a Kongresszus elé.
Trump hadbalépése Irán ellen az utóbbi évtizedek legveszélyesebb katonai lépése. A világ a kétezres évek eleji iraki háború óta nem látott ilyen konfliktust. Egy nukleáris ambíciókkal rendelkező rezsim, egy autoriter amerikai elnök, egy instabil Közel-Kelet: ez a háború nemcsak Izrael és Irán konfliktusa, hanem a harmadik világháború veszélye is.
Leginkább azért, mert ez a lépés felbátoríthatja az egymással szövetséges Oroszországot és Kínát. Ennek mintájára Kína megtámadhatja Tajvant. Ha Amerikát támadás éri, akkor a Trump által szívből gyűlölt NATO köteles Amerikát megvédeni és belépni a háborúba. Ezért a NATO és az európai országok is maximális önmérsékletre intik a feleket.
Ez az önmérséklet nem remélhető Irántól, amely minden szinten bosszút akar állni, és választ akar adni Amerikának. Veszélyben vannak az amerikai támaszpontok, amerikai érdekeltségek, az amerikai emberek. A terrorizmus veszélye maximálisra nőtt, beleértve túszok elrablását is. Ennyi idő alatt semmit nem lehetett biztonságba helyezni.
Trump elkapkodta ezt a teljesen indokolatlan és szükségtelen támadást, amelyben csak azt élvezte, hogy a világ legerősebb hadserege van a kezében, amely neki engedelmeskedik, s amelyről azt képzeli, hogy bármit megtehet. Netanjahu régi vágya az Irán elleni háború, amelyhez egyetlen (republikánus és demokrata) amerikai elnök sem járult hozzá.
Ez a lépés nemcsak katonailag, hanem politikailag és diplomáciailag is súlyos tévedés lehet. A múltból tanult hibák – Irak, Afganisztán – figyelmeztetnek. Irán máris azt mondja, hogy Trump elkezdte a háborút és ők majd befejezik. Irán lakossága megosztott, mert a többség tiltakozik Amerika ellen, de a teokratikus vallási diktatúra ellenzéke örült a támadásnak.
Trump beleszeretett a hatalomba, a hadseregbe, várható volt, hogy fitogtatni akarja az erejét, de nagyon téved, ha azt hiszi, hogy ezzel vége, mindenki meghunyászkodik. A háborúba való belépés előtt a közvéleménykutatások szerint az amerikaiak jobban féltek a következményektől. Az amerikaiak többsége (60 %) elutasította a katonai beavatkozást.
A republikánusok körében is többségben voltak a háborút ellenzők (53 %). A The Guardian Stephen Wertheim cikkében figyelmeztetett: ha az USA belép, olyan ismeretlen mélységű, 90 milliós nép elleni konfliktus indulna, amely nem az amerikai érdekek mentén zajlik – és ismét elkövetnék az „Irak-hibát”.
A Financial Times úgy vélte előzőleg, hogy egy amerikai szerepvállalás destabilizálhatja a térséget. A sajtó egységesen úgy ítélte meg, az ultratrumpista szélsőséges New York Post kivételével, hogy a háború stratégiai hiba lenne, kiszámíthatatlan következményekkel, és az eszkaláció veszélyével. Újabb költséges és bizonytalan háborúhoz vezetne.
A Guardian szerint a Trump-féle légicsapásokkal „egy olyan útra lépett Amerika, amely könnyen kontrollálhatatlan közel-keleti háborúhoz vezethet”. A szakértők attól tartanak, hogy „egy Irán elleni amerikai háború, ha kiszélesedik, nemcsak a térséget, hanem globális biztonsági rendszereket is megrendítheti” – utalva a nagyhatalmak (pl. Kína, Oroszország) potenciális beavatkozására.
A New York Times elemzői szerint „egy teljes körű háború Iránnal a Közel-Kelet minden szereplőjét beránthatja a konfliktusba, akár NATO-szintű biztonsági kihívásokat teremthet, ha az USA-t közvetlen támadás éri”. A cikk idézi a Brookings Institution kutatóit, akik szerint „a regionális háború eszkalálódhat globális konfliktussá, ha nem sikerül gyorsan diplomáciai útra terelni”.
A Hezbollah, a jemeni húszik és más iráni proxy-erők aktivizálódása Izrael, az USA és Szaúd-Arábia ellen globális méretű instabilitás veszélyét hordozza.
A Der Spiegel figyelmeztet: „A jelenlegi iráni konfliktus több mint egy újabb közel-keleti háború. Az USA egyoldalú fellépése globális diplomáciai szakításhoz vezethet, és akár Oroszország vagy Kína beavatkozását is provokálhatja, különösen, ha Iránhoz érkező fegyverszállítmányokat támadás ér”.
Joe Biden elnök korábban (2024-ben) azt mondta: „Egy háború Iránnal olyan dominóhatást indíthat el, amely az amerikai emberek biztonságát, szövetségi rendszereink stabilitását és a globális békét is veszélyezteti.” (Forrás: White House transcript archive, 2024. április) A következő napokban várhatóan a támadás eszeveszett igazolása kezdődik, hogy nem volt más választás.
Trump és emberei óriási hazudozásba kezdenek, hogy ez volt az egyetlen lehetséges lépés, ami elkerülhetetlen volt, hogy elhárítsák a felelősséget a következmények miatt. Hatalmas a szakadás a republikánusok között is, akiknek hazafias kötelességük lesz kiállni Trump és a háború (és annak igazságossága) mellett. A propaganda teljes erőre kapcsol.
Ha a háború eszkalálódik, Amerika fájdalmas választ szenved el, várhatjuk azt, hogy mikor lesz bűncselekmény Trump és a háború kritizálása, Orországhoz hasonlóan mikor büntetik majd azokat, akik még emlékeztetnek arra, hogy ezt a háborút teljesen feleslegesen Trump kezdte el, Trump és Netanjahu egóját és hatalmi érdekeit szolgálja.
Miközben Irán egy teokratikus terrorállam, valládi diktatúra, amely valóban atomfegyvert kívánt előállítani, amelynek előkészületei mostantól nyílta lesznek és felgyorsulnak. Ezért a háborúellenesség nem jellent Irán melletti kiállást, hanem a katonai agresszió mellett a diplomáciai megoldások helyeslését, amíg azokra van esély. S azokra volt esély.
Trump a támadás után mondott beszédében dicsérte Netanjahut és az együttműködést, a támadásban résztvevő katonai vezetőket. Megfenyegette Iránt, hogy ha bármilyen választ adnak, akkor folytatódnak az iráni célpontok elleni célzott támadások. Ez azt jelenti, hogy a háborúnak nincs vége, hanem eszkalálódhat. Trump is azt mondta, nem hamar lesz vége.
A következményekért Trumpot terheli minden felelősség. Azért is, ha világháború vagy nukleáris háború lesz a vége. Amerika már eddig is nagy árat fizetett Trumpért, de most olyan következményei lehetnek megválasztásának, amire csak kevesen számítottak. Mi például igen, mert mi az mondtuk, hogy a világbékét ígérő Trump világháborút okozhat.
