Csak néhány nap telt el azóta, hogy az afganisztáni kormány és az afgán nemzeti haderő árulásának köszönhetően a tálibok viharos gyorsasággal elfoglalták az országot, máris megjelentek az első képmutató európai nyilatkozatok. A francia és a német politikai vezetők szerint túl korai volt az amerikai kivonulás, mások azt vetik Biden szemére, hogy nem számított ilyen gyors összeomlásra. A képmutatás magasiskolája Macron, Merkel és más európai politikusok szövege, mintha tegnap tudták volna meg, hogy lesz amerika kivonulás. Előtte egy szót sem szóltak, csak utána.
Ráadásul, a németek előbb távoztak, mint az amerikaiak. Miről beszél Merkel?
Az afganisztáni kivonulásról már Trump döntött és megegyezett a tálibokkal egy még korábbi kivonulásban. Erről az európaiak tudtak. Biden első perctől kezdve mondta, hogy befejezi az amerikai afgán missziót. Ami történt, hogy húsz év kiképzés, felfegyverzés után a júniusban és júliusban még dísszemlét tartó és fogadkozó afgán hadsereg egy puskalövés nélkül adja át az országot, Bident is meglepte, ahogy mindenkit. Mindenki azt hitte, hogy egy talpraállított országból távoznak az amerikai katonák.
Ami történt, az végül Bident igazolja, hogy kidobott pénz azt remélni, hogy ez az ország valaha is képes lesz megvédeni magát. Ebben az esetben azt a kérdést kell eldönteni, hogy örökre megszállva kell-e tartani ezt az országot. De azt senki nem várhatja el, hogy Amerika örökké megszállva tartson egy országot a világ másik felén és eltartsanak az amerikaiak egy 38 milliós nemzetet, amely ezt élvezi, de önmagáért nem tesz semmit.
A helyzetet látva a demokratikus sajtó is azt gondolja, hogy hiba volt kivonulni, de két hete még nem gondolta. Biden pedig eldöntötte, hogy nem hátrál, nem fordul vissza, hanem kivonul. Miután a valóság rácáfolt arra, hogy Afganisztánt el lehet hagyni, meggondolhatta volna magát, de be akarja fejezni az afgán háborút. Legalábbis ezt a módját. Az angol külügyminiszter is bevallotta, hogy senki nem számított arra, hogy ez lesz. Nemcsak az amerikaiak.
Az egyetlen hiba, ami Biden és az amerikai kormányzat szemére vethető, hogy nem számítottak ekkora árulásra és ilyen gyors tálib győzelemre az afgán kormányerőkkel szemben. De azt a német külügyminiszter is elismerte, hogy erre ők sem számítottak, az ő titkosszolgálatuk ugyanúgy nem sejtette ezt, mint az amerikai. Ha Biden előbb evakuálja a diplomáciai testületeket és az afgánokat, akik a nyugatiakat segítették, és utána távoznak a katonái, senkinek egy szava nem lehetne. Legalábbis nincsenek ezek a szörnyű jelenetek.
De erre a hitszegő árulásra, amit az afgánok saját hazájukkal szemben elkövettek, senki nem számított. Az európaiak sem. Akkor ott van még a probléma, hogy a tálibok visszaszerezték az országot és egy terrorállam jöhet létre. Borzalmas helyzet, amelyben Biden hajthatatlan, hogy a kivonulást végrehajtja. Megtehette volna, hogy visszafordul és kiveri a tálibokat, minden folytatódik tovább. De ezt próbálkozást, hogy az amerikaiak dollármilliárdjain építenek egy szabad országot és egy hadsereget, ami megvédi az országot, be akarja fejezni, mert ez nem működik, ez kiderült.
A kérdés az, hogy szükség lesz-e arra, hogy újra harcolni kelljen a tálibokkal? Erre sor kerülhet, mint ahogy máshol is szükség lehet bármikor katonai beavatkozásra. Ezt kellene kommunikálnia, hogy éppen a tálibok ellenállás nélküli győzelm mutatja, ezt a húsz éves kísérletet be kell fejezni. Ebben neki igaza van. Ez totális kudarc. Arra viszont szükség lehet, hogy az amerikaiak és lanyha szövetségeseik az Afganisztánt elfoglaló tálib iszlám terrorállam ellen harcoljanak. Azon lehet vitatkozni, melyik kerül többe. Az biztos, hogy a húsz év alatt elképesztő mennyiségű pénz ment rá.
Ami pedig az európai képmutatást illeti, nem tisztességes beállni a hőzöngők mellé, miközben ugyanabban a csónakban ültek, és mindenért Amerikát felelőssé tenni. Amerikában ez Bident erősíti, mert erre az amerikaiak berágnak. Meg sem közelítette a francia és a német áldozathozatal (sem anyagiakban, sem emberi életben) azt, amit Amerika áldozott a terrorizmus ellen Afganisztánban. Egy dologban Trumpnak igaza volt, hogy a NATO-t Amerika viszi a hátán, az európaiak nem fizetik be még azt sem, ami kötelező lenne, és elvárják, hogy Amerika védje meg őket.
A franciák most azért hőzöngenek, hogy őket fenyegeti leginkább a terrorveszély, mintha ezt Amerika hozta volna létre. Nem Amerika okozza ezt, hanem a radikális iszlám. Tetszettek volna húsz év alatt egy kicsit többet áldozni rá. Vagy ha nem tetszik az amerikai kivonulás, akkor a francia hadsereg miért nem maradt ott, vagy miért nem megy megszállni Afganisztánt? Miért gondolják, hogy ez Amerika kötelessége? A németek sunyiságáról nem beszélve. Merkel, Európa sírásója, még a fasizmust is dédelgette és védte a németek gazdasági érdekei miatt.
Németországban könnyen lehet a világ legmagasabb életszínvonala, mert az amerikaiak dolgoznak 8 dolláros órabérért, nekik nincs ingyen egészségügy és oktatás, mert minden pénzt a németek és a franciák seggének védelmére költik, miközben ők ezt élvezik és elvárják. S amikor az amerikaiak véget akarnak vetni egy húsz éves háborúnak, értelmetlen megszállásnak, mert Biden is inkább az amerikaiakra akarja költeni az ország pénzét, az egyre rosszabb állapotú utakra, hidakra, közlekedésre, környezetvédelemre, akkor elkezdenek sikongatni.
Nem tisztességes az amerikaiak ellen fordulni és Amerika-ellenes hangulatot kelteni azért, mert az afgánok lehetetlen helyzetbe hozták mindnyájukat, mert ebben ők ugyanúgy benne voltak, mint az amerikaiak. Ők miért nem mondták, hogy a tálibok egy hét alatt az elnöki palotában lesznek, mert az afgán elnök és a felfegyverzett hadserege nyulak módjára elszalad? Miért utólag lettek ilyen okosak? Mert a tálibok uralomra jutását és Afganisztán összeomlását ez okozta, nem más, nekik kellett volna húsz év után megvédeni a saját országukat.
Abban Macronnak igaza van, hogy Európának erőteljesebb közös külpolitikát kellene folytatnia, de ebbe értse bele azt is, hogy önállóan megvédik magukat, a biztonságukat és az érdekeiket, s nem az amerikaiaktól várják el. Az önállóbb külpolitika nemcsak annyit jelent, hogy nagyobb szájuk lesz, hanem a szájaláson kívül áldozni kell rá, be kell vetni saját katonákat, akik közül meg is fognak halni, a pénzt rászánni, amiből ma borozgatnak a francia gazdák, a németek meg sörözgetnek a kocsmákban. Éppen ideje, hogy ők is tegyenek valamit.
Nagyon tisztességtelen, hogy ha az afgán kormányerők kitartanak, akkor fürdenek a dicsőségben, de mivel megfutamodtak, ezért az amerikaiakra mutogatnak, mintha ők ott sem lettek volna. Merkel ne beszéljen az amerikaiak zsebére és bőrére, hogy még korai volt a kivonulás, mert ő maradhatott volna a német katonákkal. Miért nem veszi át az amerikaiak helyét, s majd az amerikaiak támogatják annyival és úgy őket, ahogy eddig ők az amerikaiakat. Senki nem akadályozza meg a nagyszájú európai vezetőket, hogy odamenjenek, és ők csinálják most húsz évig azt, amit Amerika.
Ezek az európai nyilatkozatok azért hasznosak mégis, mert megmutatják, mi van az európai vezetők szívében. Mennyire osztoznak a közös bajban, mennyire lehet számítani rájuk. Úgy tűnik, ők ugyanolyan élősködői ennek a történetnek, mint az afgánok voltak húsz évig. Már csak ezért is nagyon helyes az amerikai kivonulás. Kétségtelen, hogy a terrorveszély a tálib kormánnyal megnőtt, ami most is elsősorban Amerikát fenyegeti, őket csak azért, mert könnyebb célpontok. De Amerika húsz évig megtett mindent, s ez nem mehet a végtelenségig, másképp kell védekezni.
Elég nagy a csalódottság Amerikában is, hogy a tálibok egy hét alatt visszaszereztek mindent. Még szégyenteljes módon is kellett menekülni, ami méltatlan ahhoz, hogy húsz évig Amerika uralta az országot. De azzal, ami történt, csak a valóság feddte fel magát, a hangzatos szövegekkel szemben az afganisztáni védelmi erők fejlesztésének és az ország stabilizálásának lehetetlenségét. Ennyi erővel Amerika megszállhatna minden veszélyes lator államot, de ez nem megoldás. Az európaiak ugyanúgy benne voltak, csak kevesebbet áldoztak, ám közös a probléma és közös a felelősség is.
Csakhogy az európaiak ebből a felelősségből semmit nem vállalnak, amit jól mutat a mostani reakciójuk. Csak annyit fektettek be, amennyi a haderejük gyakorlatoztatásához kellett, és Amerikára hagytak mindent, hogy oldja meg helyettük. Lehet ezzel Európában hangulatot kelteni és uszítani Biden ellen, aki végre helyreállította a nyugati politikai és katonai szövetséget, de ez Amerikában az első csalódottság után fordított hatást vált ki.
Éppen elég baj az, hogy miközben az amerikai közvélemény, a sajtó és mindkét párt támogatta az amerikai kivonulást, most ez is megfordul, miután a húsz évig épített afgán hadsereg nem harcol saját hazájáért. Nem gyengék voltak, hanem a legkisebb ellenállást sem mutatták, szinte puskalövés nélkül adták át az országukat. Ha húsz év után ennyire képesek, akkor ez nem fog megváltozni. De a kivonulásig ezt senki nem tudta, az európaiak sem. Mindenki azt várta, hogy húsz év után talpára tud állni egy ország.
Bidennek azt kellene világossá tenni, hogy az események is azt bizonyították, hogy az eddigi stratégia kudarcot vallott. Nem lehet demokráciát építeni ott, ahol nem akarnak, nem lehet hadsereget építeni ott, ahol nem akarják magukat megvédeni, viszont elég eszesek és korruptak ahhoz, hogy minden pénzt elnyeljenek. Ez indok a kivonulásra és az eddigi pénznyelő stratégia befejezésére. Ha a tálibok terrorista központot csinálnak Afganisztánból, akkor harcolni kell ellenük, ami egy új helyzet.
Anélkül, hogy Amerika bevonul és fenntart egy 38 milliós országot a talpraállás legkisebb reménye nélkül.
