Tisztességes ember zavarban van, amikor arra gondol, mi lenne méltó büntetés az Orbán-család (és a hozzájuk tartozó hűbéresek) számára a NER bármilyen bukása után. Nehéz a jó válasz, mert az alkotmányos rend megdöntése, tízezrek értelmetlen „kórházi” halála, az oktatás, a tudomány, a felsőoktatás szándékos szétverése, egy nemzedék halálra ítélése, s a nagyüzemi méretekben, szervezett formában kirabolt közpénz-százmilliárdok után nincs olyan börtönbüntetés, amely méltóképpen kifejezné ezeknek a bűnöző gazembereknek a tetteit. De most még ezeken is túltesznek.
Azért nehéz erre a kérdésre válaszolni, mert épeszű embernek nem jutnak eszébe ezzel arányban álló válogatott gonoszságok és embertelenségek. De az Orbán-család maffiája ebben páratlan fantáziával és utánozhatatlan gátlástalansággal rendelkezik. Tőlük lehetne ötleteket meríteni, és még annak a bibliai elvnek is megfelelne, hogy amit szeretnéd, hogy veled cselekedjenek, te is azt cselekedd másokkal. Erre a nagy „keresztény” maffiára így lenne érdemes büntetésként azt kiszabni, amit másokkal szemben ők tesznek.
Olyan emberekkel, akik nem követtek el semmit. A társadalom legelesettebb tagjait ők szó szerint Taigetoszra állítják és lelökik őket. Ha valaki még egyszer azt meri mondani, hogy az Orbán-rezsim nem egy fasiszta rendszer, csak tekintsen arra, hogy mit tesz az Orbán-család (ez a rendszer és az ország egy család foglya) a hajléktalanokkal. A hajléktalanokról szóló törvény nemcsak halálra ítéli az utcára kényszerült nyomorultakat, hanem előtte még megalázza, minimális emberi méltóságuktól is megfosztja őket azzal az intézkedéssel, hogy a személyes holmijukat elveszik és elégetik.
Amit egy hajléktalan magánál hord, az emberi önbecsülésének utolsó morzsája. A gyerekei fényképét, az életből megmaradt apró emlékeit, és a túléléshez szükséges legalapvetőbb holmikat. Ezeket ez a moslék felcsúti família és a kiszolgálói elégetik, majd utána halálba kergetik az embert. Ezek az emberek olyan állapotban vannak, hogy már az is a halálukat okozza, ha csak kimozdítják szokásos helyzetükből őket. Ezeket a szerencsétlen embereket pedig mostantól üldözni fogják. Bekényszeríteni túlzsúfolt szálláshelyekre, ahol el se férnek és aki akarná, az sem tudja betartani ezeknek a gazembereknek az embertelen törvényét.
Aki túléli, azt kényszermunkára viszik, amit közmunkának neveznek. Ezek az emberek rég kiestek a munkaerőpiacról, életmódjuk miatt képtelenek bármilyen munka elvégzésére, és a lelkiállapotuk sem teszi alkalmassá őket erre. Próbálja ki valaki akár csak néhány napig a hajléktalanságot, milyen mértékben pusztul le az önbecsülése. Aki pedig nem tud dolgozni, azt börtönbe csukják. Az ország legnagyobb bűnözői börtönöznek be ártatlan embereket, akik semmiféle bűncselekményt nem követtek el, a létezésüket nyilvánították bűntetté. Aki a hajléktalanokat bebörtönzi, az egy suttyó, bunkó gázszerelő nevén lopja ki a százmilliárd forintokat, magánrepülőgépekkel jár a hülye futballmeccseire, nem győzi dugdosni a lopott vagyonát.
Az Orbán-család pofátlanabbjai, mint Orbán apja, aki bányatulajdonos milliárdos lett a nép pénzéből, Orbán ájtatoskodó képmutató felesége, aki nagybirtokos, Orbán végtelenül és az elképzelhetőnél is pofátlanabb, saját lábán álló lánya 12 milliós karórájával, fatolvaj férjével megszerzett kastélyokkal, a szállodákkal, ahogy az Orbán-dinasztia leendő népnyúzóinak a szaros pelenkáit dobálja szanaszét amerre jár, a farizeus fiával, aki röpke néhány év alatt megtanulta az amerikai sarlatán tévéprédikátorok hazugságait, ígérgetéseit, aki ugyanazt a gyarmatosítást végzi a vallási életben, amit a mocskos apja a politikában, azt érdemelnék, hogy legyenek hajléktalanok, nincstelenek Magyarországon, de a saját törvényük szerint.
Ráadásul Orbán termeli is a hajléktalanságot, mert aki nem tud az Európai Unióba kiszökni dolgozni, és onnan fenntartani a családját, és a közműveket (amik természetesen az Orbán maffia oligarcháinak tulajdonában vannak) nem tudja fizetni, azokat kilakoltatják, és egyik napról a másikra hajléktalanná válnak. Ha nem tudnak hol menedéket kapni, egy hét alatt olyanok lesznek, mint bármelyik hajléktalan, aki tíz éve él az utcán. Üres futballstadionokra költik ezek az aljasok a pénzt, az elesett, rászoruló embereket pedig halálra ítélik.
Aki azt gondolja, hogy vele nem ez történik, az téved. Csak az arányok mások. Mindenkivel úgy bánik az Orbán-család, mint a hajléktalanokkal, csupán a saját társadalmi helyzetéhez mért eszközökkel. Aki nekik hasznos, aki nekik termel, az kaphat valami éhbért, juthat neki valami konc. Aki nekik nem hasznos, az értéktelen ember, elveszíti emberi értékét, jellegét, lassúbb vagy gyorsabb halálra van ítélve. Akik már biztosan nem jók semmire, mint ahogy a hajléktalanok, azokra gyors halál vár. A többire lassúbb. Ez Orbán „kereszténysége”, ez a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Mindenki egy család, egy családi maffia szolgálatában áll, és addig ér valamit, amíg bármilyen hasznot hajt az Orbán-családnak. Íme a NER.
Külön ki kell emelnünk Orbán Gáspárt, az ájtatoskodó képmutatót, aki a karizmatikus hívők frazeológiájával, az evangéliumi kereszténység betanult lózungjaival hülyíti azokat, akik az Istenben hisznek, és ezt az egész aljasságot szó nélkül elnézi. Apjával szinkronban Európa megújításáról pofázik, miközben hajléktalanokat, szegényeket üldöznek és ítélnek halálra. Orbán Gáspár ne gyógyítsa kézrátétellel a betegeket, hanem először emeljen szót Heródes apja egészségügyi pusztítása ellen, nyissa ki a csuszalesőjét, amikor szegényeket, árvákat, özvegyeket, hajléktalanokat és a társadalom számkivetettjeit nyomorgatja a tulajdon apja, s az egész családja egy vérszívó.
Jézus nem azért gyógyította a betegeket, hogy az eszét játssza, önmagát mutogassa, nagy „ébredést” csináljon az egész világon, hőzöngjön és hőbölögjön baromságokat, hogy most jön a „kereszténység felvételénél is nagyobb” csoda, hanem azért, mert szerette őket, és a szíve megindult rajtuk. A leprás egy hajléktalan volt. Akiket Jézus meggyógyított, azokat az Orbán Gáspár apja halálra ítéli, börtönbe veti, személyes holmijukat is elégeti, éppen csak őket magukat nem égeti el, de még erre is sor kerülhet. Ez a nyálas takony gyerek pedig a megtérést, az Istenhez való fordulást hirdeti úgy, hogy nem nyitja ki a száját, mit művel a magatehetetlen emberekkel az apja. S akkor még csak az üldözésről beszéltünk, arról még szó sincs, hogy segíteni kellene ezeknek az embereknek.
Jogos a harag, jogos az indulat. Sok aljasságot és mocsokságot elkövetett az Orbán-család eddig is, de azok mind ártalmatlanok voltak ehhez az embertelenséghez képest. Lopnak és rabolnak, hazudnak és uszítanak, a gyűlöletet terjesztik, az emberekből farkast csinálnak juhok helyett. De ahhoz fogható aljasságot, hogy úgy akarják beterelni a hajléktalanokat az utcákról, hogy azoknak nincs hova menniük, és ezután közmunkára vagy börtönbe küldi őket a diktatúra, ahol meghalnak, de előtte még a személyes holmijukat megalázó módon elveszik és elégetik, ennél aljasabb, mocskosabb, embertelenebb dolgot elképzelni se lehet.
Illetve igen: azt, hogy őket magukat is összegyűjtik, és elégetik. Elődeik megtették, olyan emberekkel is, akik nem voltak hajléktalanok, ők pedig szellemi elődeik útján járnak. Ezzel hozzászoktatják a magyarokat ahhoz, hogy ezt lehet. Majd nyílik az olló, ma csak azokat a nyomorultakat lehet halálra ítélni, akik hajléktalanok, és aztán jönnek a többiek. A felcsúti erősek és árják maradnak meg. Aki nem tud termelni nekik, az selejt, megy a szemétre, az ne is éljen. Annak a holmija szemét. Ahogy ő maga is szemét és hulladék. Orbán jelentheti az újabb sikert: eltüntettük a hajléktalanokat az utcáról. Eltűnnek, mert meghalnak. Beáll az egyensúly a hajléktalanok és a férőhelyek száma között. Ma sokszorosa a hajléktalan a férőhelyek számának. A fasizmus megoldja ezeket a problémákat. Rend lesz. Tisztaság.
Tudja meg Orbán Viktor és egész családja, hogy egyetlen hajléktalan zsebében levő összes emlék, összes „kincs”, amit ők elégetnek, ezerszer többet ér, mint az ő rablott milliárdjaik. Tudja meg Orbán, hogy ezeknek az embereknek a sóhajai az égbe kiáltanak, ahol nem egy gumicsizmás felcsúti csavargó ül, mint ahogy ő képzeli, nem egy ugyanolyan, mint amilyen ő, hanem az ellenkezője. Akinek ezek az emberek a szemefényei. Akiket az anyjuk méhétől kezdve ismer, akikért saját Fia az életét adta. Akiknek ismeri minden nyomorát. A szegényt nyomorgatni nem jó ajánlólevél, amikor valaki majd az ítélőszék elé áll.
Mert lehet, hogy Orbán mindent megúszhat a földön, mert egy korrupt, és lelkében romlott nép fölött uralkodik, amely nem érez együtt az üldözöttel, és elnézi mindezt. De van Isten az égben, aki ezeket számon tartja, és rettenetes lesz az ítélet azoknak, akik a képmását megalázzák, meggyalázzák, üldözik, halálra ítélik. Nem érdekli, kik mondták, „Uram, uram” és az sem, hogy hány démont űztek a nevében. Lesz ott sírás és fogcsikorgatás. Orbán és családja számára Gáspár felolvashatja a szegény Lázár történetét. Abban mindent megtalál és mindent tudhat, mi vár rájuk.
