34 milliárdból egy Kleinheisler lett, ez Orbán sikere

9 perc olvasási idő
4

Az orbáni sikerpropaganda leglátványosabb hazugságai a futballhoz kapcsolódnak, mert ott látható leginkább az eredmény. A futballpályán 90 perc alatt kiderül, mit érnek Orbán álmai és milyen eredményekkel dicsekedhet. A futballba öntött TAO-pénzek ennek alapján maguk a hűtlen kezelés büntetőjogi tényállásának bizonyítékai.

2011 óta a futballklubok 522 milliárd forint közpénzt égettek el a semmibe. Ez az összeg a 24.hu összegzése szerint hat és félszer annyi, mint amennyit a szociális és gyermekvédelmi szférában dolgozók fizetésére költ évente az állam, hússzorosa a mentőszolgálatnál dolgozó emberek bérére jutó összegnek. De még pedagógusfizetésekre is nagyjából százmilliárddal kevesebbet fordít az állam évente. A túlárazott teljes 4-es metró is csaknem százmilliárddal kevesebbe került.

A leglátványosabb kudarc hol máshol lenne, mint Felcsúton, ahol most a nagy “mágus” új konferenciaközpontot adott át. A konferenciaközpont majd biztosan segít, ez is belekerült 12,5 milliárdba. Puskás, Varga Zoli és a több nagy magyar játékos a grundokról jött, ahogy a brazil csillagok is a szegénynegyedekben mezítláb focizó gyerekek közül kerültek ki. Ők rongylabdával játszottak, s a gyerekkori meccseiken több néző volt a grundon, mint Orbán stadionjaiban.

Felcsútnak nem segített a mágia sem, hiába Puskás ellopott neve és élete, hiába a pappal felszentelt Puskás-szobor. Hiába a templomra mintázott “szentély”, a Puskás Akadémia és a Felcsút csapatában gyakran egyetlen akadémista sem játszott, mert még a gyange magyar bajnokságban sem állják meg a helyüket. Az adófizetők pénzén a drága harmadvonalbeli légiósok és a magyar csapatokból kiöregedett senkik játszanak.

Az 12 és fél milliárdos konferenciaközpont átadása jó alkalom volt, hogy sikereink kovácsa számvetést készítsen. Nem volt nehéz fejben összeadni a felcsúti “akadémia” eddigi nagy sikerjátékosait. 2010 óta két játékos jutott ki nyugat-európai klubokba. Az egyik Sallai, a tehetségét legalább nem tették tönkre, de még korai azt állítani, hogy nemzetközi játékos lesz belőle. A másik pedig az a Kleinheisler László, akit tévedésből vett meg a német klub, amely egy éven belül túladott rajta, mert vicc az ember. Kleinheisler jelenleg a bivalyerős kazah bajnokságban birkózik a labdával és az élettel.

Mindez eddig szűken számolva 34 milliárd forintba került Magyarországnak, az adófizető polgároknak (akik közé a Fidesz offshore-lovagjait nem kelle beleszámolni). 17,72 milliárd a TAO-pénz, a stadion állítólag 3,6 milliárdba került, a konferenciaközpont 12,5 milliárdba. Ebben egy csomó minden más nincs benne. Cseppet sem demagógia emellé odatenni a Kútvölgyi kórház fotóját, tegyük is ide:

Image result for Kútvölgyi kórház

Ez pedig egy magyar beteg kórházi kajája:

Image result for kórházi koszt

Ehhez képest a felcsúti ámokfutó azt jelentette be, hogy a futballutánpótlás nevelése első számú nemzeti ügy. Ez azt jelenti, hogy még több pénzt ölnek bele, amiből még több pénzt lopnak ki a csókosokkal. Ezt mondta ez az elmebeteg: “a magyarok történelmi tapasztalatai azt mutatják, hogy a jövőért vívott küzdelmet az nyeri meg, akinek van víziója”. Víziója, ez az ember azt állítja, hogy neki van víziója. Egy ilyen tíz éves totál csőd után.

Azt is mondta a felcsúti beteg, hogy “mi nem gyártjuk a futballistákat, mi nem droidokat programozunk, hanem egy olyan erőközpontot hoztunk létre, ahol reményeink szerint hősök születnek és nőnek fel”. “Erő” központ, és “hősök” születnek, miközben csak a régi technikás magyar futballt kéne megtanítani. De a fasiszták mindig az erőkultuszt erőltetik, miközben ennél gyengébb, erőtlenebb bandát nem hordott a föld a hátán. Nekik “hősök” kellenek, miközben csak jól kellene fejelni és kapura lőni.

Egyelőre mi nem droidokat, hanem hús-vér embereket látunk máshol, akik sokat futnak és jól adogatnak, és úgy elverik Orbán hőseit, mint szódás a lovát. Egy ámokfutó szélhámos, totális elmebeteg költi Magyarország pénzét a gyerekkori hobbijára, totális dilettantizmus és hozzá nem értés mellett. A fejlődést szolgáló versenyt és a piaci viszonyokat kiirtotta a rendszerből. Eközben a tudomány, a kultúra, az oktatás, az egészségügy padlón hever.

Hány ember élhetne még, ha nem Kleinheisler Lászlóért megy el 34 milliárd forint? Vajon hány tehetséges okos gyerekbe fektetve lett volna jobb helyen ez a pénz? Ha ugyanezt az összzeget a csúcstechnológiába, kutatásba fektetik, vajon nem ért volna-e többet, mint a Kazahsztánban futballozó Kleinheisler? Vagy akár a Bundesliga alján futballozó Sallai? De nincs megállás, újabb sikerekért indulunk harcba. Kerül, amibe kerül. Mármint az adófizető polgároknak. Mert nem a sajátját költi a hobbijára ez a tolvaj.

Tényleg bolondokháza az egész ország, hogy ezt a palit nem kényszerzubbonyba vezették le a szónoki emelvényről. Aminek csak azért örülhetünk, mert talán nem ússza meg azzal az életfogytiglani büntetését, hogy totálisan hülye és elmebeteg. Dehogy milyen árat kell ezért kifizetnie Magyarországnak, a szeretteiket elveszítő családoknak, azt szavakba önteni nem lehet.

S ehhez még vegyük figyelembe, hogy lesz idő, amikor a felcsúti stadionból, akadémiából és konferenciaközpontból, a hozzá tartozó létesítményekkel és Orbán házával együtt semmi nem marad. Kő kövön nem marad, a földdel lesz egyenlővé téve. Felszántják és besózzák a helyét. A toronyórát pedig ezek már régen ellopták láncostul.







Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Az Orbán-családnak elég büntetés lenne a hajléktalanság az ő törvényük szerint

Következő cikk

A klímaváltozás miatt sok magyar elhagyja New Jersey-t