Miközben sokakat meglepett, hogyan közeledhet egymáshoz Amerika és Oroszország, ez egy hosszú folyamat eredménye, amelyet nem lehet megérteni a vallási dimenziók nélkül. Nem csupán ideológiai közeledésről van szó, hanem egészen konkrétan egy új világrend építéséről, amelynek közös alapja a „keresztény” nacionalizmus és messianizmus.
Az amerikai kereszténység nagy része Európából menekült, akik az állam és az egyház összefonódása miatt lettek üldözöttek, de az utódaik elfelejtették, hogy honnan jöttek, s visszatértek a középkori keresztény állam és nemzet ideológiájához, üldözöttből üldözők lettek, a valódi kereszténységet is elhagyva, de az orosz messianizmust utolérve.
Trump győzelmét az oroszok úgy ünnepelték, hogy Amerikában is a hagymányos értékeket védő kereszténység győzött, a liberális erkölcsi „fertővel” szemben, amitől meg kell védeni a világot. Közös ellenségük a szekularizált, világnézetileg semleges jogállam, amely nem korlátozza polgárai szabadságát, tiszteletben tartja személyes döntéseit és identitását.
Az amerikai kereszténység a középkori katolicizmus és az orosz ortodoxia szintjére süllyedt, amikor az egyház feladatának az egyházon kívüli világ erkölcsi megjobbítását tekinti, s ehhez a világi állam hatalmát akarja felhasználni. Kultúrharcnak is nevezik, de ez egy vallásháború a nem hívőkkel szemben, aminek semmi köze a kereszténységhez.
Az amerikai neoprotestáns és az orosz ortodox kereszténység hosszú idő alatt csiszolódott össze, ami először azzal indult, hogy az amerikai evangélisták megtérítik az oroszokat, de fordítva történt. Az orosz állam és titkosszolgálat tárt karokkal várta a politikai befolyásra használható amerikai pénzéhes prédikátorokat, akik két irányból kapták a pénzt.
Formalizálódtak a kapcsolatok, családvédelmi és egyéb szervezeteknek álcázva, az orosz titkosszolgálat és állami propaganda megszállta az amerikai keresztény portálokat, és az államhoz dörgölőző korrupt amerikai keresztény vezetők irányításával magukévá tették az orosz ideológiát, csak „amerikai messianizmust” csináltak belőle.
Eszerint Amerika keresztény alapítású nemzet, „keresztény nemzet”, amelynek az oroszok messianizmusához hasonlóan az a küldetése, hogy megmentse a világot Isten számára az ördögtől. Visszatartsa az Antikrisztust, amely az erkölcsi romlás formájában érkezik. Ez az Amerika az, amihez vissza kell térni, ez a „Make America Great Again”.
A Szentlélek formálja át az embereket Krisztus képére, nem Donald Trump és Vlagyimir Putyin fasiszta állama. A jó erkölcs a hit, a kegyelem és a hit által elnyert megigazulás gyümölcse lesz, a megváltozott szív által. Ehhez semmi köze az államnak, amely ezzel az ideológiával csak elnyomni akarja az embereket és megszerezni a lelkük felett az uralmat.
Ez az irányzat lett a republikánus párt egyik legfőbb bázisa, pénzéhes, hamis prédikátorok által vezényszóra szavazó keresztény tömeg, amely a republikánus párt identitását ebbe az amerikai messianizmusba, a liberalizmus elleni kultúrharcba fordította át. Fontosabb lett a vallásháború, mint az amerikai alkotmány, a törvényesség, ami maga az Antikrisztus.
Az Antikrisztus legfőbb tulajdonsága az, hogy „hazugság atyja” és „törvénytaposó”, ami a legpontosabb leírása a keresztény tömegek által támogatott „keresztény” diktátoroknak, miközben Jézus Krisztus nem akarja sem elfoglalni, sem megváltoztatni a bűnös világot, hanem embereket akar megmenteni, akik a kegyelem által belülről változnak meg.
*
A Trumpot támogató amerikai neoprotestáns kereszténység és a putyinista orosz ortodoxia államfelfogása találkozott, mindkét ország kereszténységében a nemzeti messianizmus formájában, aminek lényege, hogy az amerikaiak szerint az amerikai „keresztény nemzet”, az oroszok szerint az „orosz messianizmus” hivatott megmenti a világot „Isten számára”.
Mindkét irányzat legfőbb ellenfele az egyháztól elszakadt liberális demokratikus világrend, amely elválasztja a vallási erkölcsi törvényeket a világi állam törvényeitől, a toleranciával és az emberi jogokkal „a világot erkölcstelenné, romlottá teszi és elpusztítja”. Ehelyett ők az „Isten országát” akarják helyreállítani a földön, ami a demokrácia elpusztítását követeli.
Az „Isten országa” ezzel szemben nem látható formában jön el, nem a világ leggonoszabb emberei hozzák el, nem zsarnokságból és elnyomásból, jogfosztásból jön létre, az erkölcs pedig nem kényszeríthető senkire, mert belső változás nélkül senki nem fog megváltozni, legfeljebb képmutató lesz. Állami „térítés” esetén a bűn nem kevesebb, hanem több lesz.
Ez a küldetéstudat mozgatja az alapjaiból kifordult amerikai kereszténységet és az orosz ortodox egyházat is. Ez az alapja Trump és Putyin támogatásának, és ez a végső célja az orosz és az amerikai „keresztény” imperializmus szövetségének. Ez a szövetség nem most kezdődött, hanem régóta virágzik, de most állami szintre emelkedett.
Történelmileg ez az állam és az egyház, vallás és a nemzet összefonódását jelenti, a régi eretnekség újjászületése a politikai kereszénység által, amely a kereszténység feladatát a világ erkölcsi megjavításában, kereszténnyé tételében, Isten uralmának az evilági, földi megvalósításában látja. Ennek népirtással járó történelmi előzményei ismertek.
Azt mondani sem kell, hogy az amerikai „keresztény nemzet” mítoszának és az „orosz messianizmusnak” sincs semmi köze a kereszténységhez, Jézus Krisztushoz, hanem épp ellentétei mindannak, amit a kereszténység jelent. Ez fasizmus, ahogy az orosz ortodoxia nem is titkolja, hogy Isten országának földi megvalósulásához „fasizmusra” van szükség.
E tekintetben jó úton járnak az orosz és az amerikai keresztények is, nem elhanyagolható szempont, hogy Orbán illiberális fasiszta állama alapvetően ugyanezen a hamis ideológián áll, teljesen világosan ugyanerről beszél, az ő fasiszta rendszerének is ez adja az erejét és az önbizalmát, ez az iránytűje, és ez Trumppal és Putyinnal a közös nevezője is.
A keresztény nacionalista (fasiszta) populizmus pedig hat a vallásos tömegekre, s még az sem számít, hogy a „keresztény erkölcsiséget” zászlajára tűző államokat címeres bűnözők vezetik, amire az állam kegyeire utazó papok, lelkészek, pásztorok bibliai magyarázatokat adnak, ahogy a hamis keresztény nacionalizmust is képesek a Bibliából levezetni.
Annak ellenére, hogy a keresztény hit „tárgya”, személye, középpontja, Jézus Krisztus mindenben ellentéte a politikai kereszténységnek, a világi állam „szakralizálásának”, világi emberek valláserkölcsre kényszerítésének, a világi hatalom és az „Isten országa” perverz azonosításának. Az egyház és az állam feladata sem ez.
A lényeg az, hogy a földrajzi terjeszkedés, a világhatalmi vágy, a gazdasági nyerészkedés része, de nem a lényege annak az új világrendszernek, amely a Trump-Putyin szövetség alapja. A rossz hír, hogy ennél sokkal szilárdabb alapja van az orosz és amerikai fasizmus egymásra találásának és szövetségének: a hamis „keresztény” messianizmus.
Ezért gyűlölik eltökélten a nyugati liberális demokráciát, és ezért nem fognak kiegyezni vele soha. Elsöpörni, elpusztítani akarják, méghozzá a hamis keresztény ideológiával megfertőzött és becsapott tömegek támogatásával. Meggyőződásük szerint az Antikrisztus ellen harcolnak, miközben az Antikrisztus világuralmát készítik elő keresztény ideológiával.
Tudatosan csapják be a világot, Európát és Ukrajnát, szándékosan verik szét a NATO-t és az Európai Uniót, már célba vették az ENSZ-t, amit a keresztény „Királyság” helyettesítene és váltana fel az orosz és az amerikai messianizmus szerint is. Törvénytaposók, a hazugság mesterei, ami a Biblia szerint tökéletesen beazonosíthatóvá teszi az Antikrisztust.
*
Ezért elengedhetetlen, hogy a demokratikus politikai vezetők, a közírók, véleményvezérek szembenézzenek ezzel a ténnyel, és azzal harcoljanak, ami a világ fasizálása mögött áll. Az ellenség keresztény mázba, hazugságba burkolja a zsarnoki rendszerek uralmát, ezért nem lehet elbeszélni egymás mellett, mert akkor az ellenség győz, becsapja a világot.
Még inkább a megmaradt valódi kereszténység feladata, hogy ellenálljon a hamisításnak, leleplezze a csalókat, akik össze akarnak fonódni a világgal és az államhatalommal, akik mások elleni gyűlölettel vélik megvédeni a szerető Istent, akik fasiszta diktatúrát neveznek Isten országának, tömeggyilkosokat és romlott, bűnöző gazembereket „Isten szolgájának”.
Nyíltan kell beszélni arról a hazugságról és képmutatásról, hogy a „keresztény államok” keresztények lennének, hogy az erkölcsöt így meg lehet védeni, hogy az „Isten országát” jelentené az uralmuk, hogy ezeknek a fasiszta bűnözőknek bármi közük is lenne Istenhez, s hogy az emberi jogok és a szabadság bármennyivel is rontaná a képmutató erkölcsöket.
Nem meghunyászkodni, megrémülni kell, ahogy az „ordító oroszlán” körbejár, hanem bátran és határozottan fellépni a gyűlölködő, ájtatoskodó, hamis képmutatók ellen, és meg kell védeni az Istentől kapott méltóságot, jogokat és szabadságot, elválasztva egymástól az egyházat és az államot. Az egyház nem állam, az állam nem egyház.
Minden szinten és területen harcolni kell ellenük, de legfontosabb, hogy saját pályájukon, a vallási színezetű hazugságaikban legyenek leleplezve. Akik az egyházat a világi állammal összemossák, a világ erkölcsei fölött akarnak őrködni, mégcsak nem is keresztények. Nem az egyház az „őrzőkutya”, ahogy egy neves amerikai prédikátor mondta, hanem a sajtó.
Az igazi keresztények ott találhatják meg a közösségi szerepvállalásukat, hogy ez ellen a hazugság ellen harcolnak, megvédve ezáltal saját hitüket és a világot is.
