Az elmúlt tíz év egyik legjobb ellenzéki húzása volt a budapesti Fudan egyetem tervezett helyszíne körüli utcák átnevezése. Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere kezdeményezte a területek átnevezését Dalai Láma útra, Ujgur Mártírok útjára, Szabad Hongkong útra és Hszie Si-kuang püspök útra, amelyek utcanévtábláit már fel is avatták Karácsony Gergely főpolgármesterrel. Már a Fidesz prominensek első rakciói is jelezték a telitalálatot, de máris megszólalt a kínai külügyminisztérium.
A NER vezetői igyekeztek leszólni az ellenzéki akciót, majd kétségbe vonták annak törvényességét, és nyilván ennek alapján meg is támadják majd, amivel szintén vesztes oldalon állnak, mert semmi közük ahhoz, hogy a főváros és a kerület hogyan nevezi el az utcáit. A Fudan egyetem Budapestre költöztetése a főváros, a főváros lakói és az egész ország többségének akarata ellenére önmagában is egy erőszakos és diktatórikus lépés. Az utcanévtáblák megtámadása viszont még inkább az. Márpedig szükségük lesz rá.
Kína évtizedek óta idegbeteg módon reagál a legkisebb utalásokra, amelyek emberi jogi ügyekben a legkisebb mértékben is eltérnek a hivatalos kínai propagandától. Abból diplomáciai botrány kerekedik, ha valahol méltatják vagy fogadják a dalai lámát, felvetik Tibet, Tajvan, mostanában pedig az ujgurok és Hongkong ügyét. Nem tudnak ezen a kínaiak továbblépni. Iszonyú pénzeket költenek arra, hogy az olyan erkölcstelen médiumokban, mint a Hit Gyülekezete Hetek című újságja és Spirit FM rádiója, az állami propaganda hazugságait elhelyezzék. Nem tűrnek ellentmondást, és nagy jelentőséget tulajdonítanak az ilyen szimbolikus megnyilvánulásoknak.
Ezért telitalálat az utcanévtáblák ötlete, mert szinte kizárt, hogy a kínai kommunista párt egyetemének tanárai és diákjai ezeken az utcákon keresztül közelítsék meg a saját egyetemüket. Ezt tükrözi a kínai külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata, melynek lényege az a mondat, hogy „ezzel hátráltatják a magyar-kínai együttműködést”. A lesajnáló kifejezések már nem számítanak, a lényeg a „hátráltatáson” van. A nyilatkozat alapján arra lehet következtetni, hogy Peking azt várja, hogy Orbán tüntesse el az új utcanévtáblákat.
Kína eddigi magatartása alapján arra lehet számítani, hogy az utcanévtáblák eltüntetése előfeltétele lesz a további együttműködésnek. A „hátráltatás” arra utal, hogy addig a kínai egyetem nem költözik Budapestre, amíg ezek az utcanevek vissza nem változnak. Nincs kétségünk afelől, hogy Orbán diktatúrája bármilyen eszközzel el akarja majd tüntetni a kínai mártírok utcanévtábláit, de a főváros, a kerület, a budapestiek és az egész ország feldata az, hogy ezt ne engedje és mindenáron akadályozza meg.
Különösen fájdalmas mindkét rezsimnek a Hszie Si-kuang kínai katolikus püspökről elnevezett utca, mert a kínai püspök összesen 28 évet töltött a kommunista diktatúra (a „keresztény nemzeti” Orbán Viktor pekingi barátai) börtöneiben. A keresztényüldözés elleni államtitkárság nem vett részt az utcanévtábla avatásán, pedig ott lett volna a helye, de ezzel mindennél jobban kiderült Orbán álkeresztény rendszerének hazugsága. Ahonnan támogatást és pénzt remélnek, ott lehet üldözni a keresztényeket.
Kíváncsian várjuk a fejleményeket, mert az biztos, hogy a kínai követelés és az orbáni fellépés egyre durvább lesz az utcanevek miatt. De ez a pont az, ahol nem szabad meghátrálni. Ilyenekbe szoktak belebukni a diktatúrák. (Legyünk naivak, és képzeljük el, hogy az ellenzéki főváros és a kerület nem enged.)
