A Fidesz a 33. születésnapjára eljutott a Tanú című film szintjére. Valósággá lett az, ami Bacsó Péter képzeletében fogant a diktatúrák természetéről. Igaz, hogy nem Narancskutató Központot avattak Orbán Viktor részvételével, hanem Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központot, de az egyetlen krumplit legalább nem eszik meg az avatón Nagy István agrárminiszter gyerekei. Még az agrárminiszer neve is olyan, mintha a forgatókönyvíró elméjében született volna. Lehet-e annál népiesebb magyar nevet kitalálni, amely kifejezi a nemzet nagyságába és jövőjébe vetett hitet is, minthogy „Nagy István”?
Az önmaga paródiáját remekül megformáló Nagy István kiválóan időzítette az Üzbég-Magyar Bugonyakutató Központ avatását a Fidesz születésnapjára. Az „Érik a narancs” kampányszlogennel indult párt a születése pillanatában még humoránál volt, de röpke 33 év alatt a narancs megrohadt, krumpli lett belőle (Kádár János kedvenc zöldsége, aki ragaszkodott hozzá, hogy a krumplileves legyen krumplileves). A magyar tudományos élet irányát jól érzékeltették azzal, hogy a 21. század információs forradalmában nem a Szilícium-völgyet választották, hanem a világhírű üzbég tudósokkal a burgonyát kutatják.
Nagy István agrárminiszter még kinézetre is úgy néz ki, mint egy türk ősmagyarba oltott üzbég burgonyakutató, aki Pelikán József ügybuzgóságával és szorgalmával hagyta jóvá Taskentben a felavatott központ magyar nyelvű feliratát, amely a két nép bölcs vezérének, sikereink kovácsainak, Shavkat Miriziyoyev üzbég elnöknek és Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek állít örök emléket a burgonya csata frontján. Ez egyszersmind kifejezi azt is, hogy Nagy István szereti a mi bölcs vezérünket. A burgonyakutató avatója után megérdemelten ülhet egy kicsit a babérokon.
Nagy István türk-magyar agrárminiszter. Megérett egy nagy üzbég állami kitüntetésre.
Nagy István jóleső érzéssel morzsolgathatja a szavakat, amelyeket a burgonyakutató központ támfalára íratott, hogy a remek ötlet, amely a két testvéri nép örök barátsága mellett a két nép tudományos élete egyik mérföldkövének állít emléket, az üzbég elnök és Orbán Viktor kezdeményezésére jött létre. Nem lehet baj, senki nem gondolhatja, hogy Nagy István magának tulajdonítja vagy követeli a sikert. A csodálat és a hódolat a két nagyszerű elmét illeti, a világ két legnagyobb burgonyakutatóját dicséri. Nagy István sokáig nézegette a térképet, nehogy véletlenül nyugat, hanem kelet felé nyisson.
A képek tanúsága szerint a burgonyakutató központ kis magból lesz hatalmas fává. A központ egy sarokból áll, ahova beraktak néhány rekesz különféle típusú krumplit. Ennyit máris megtudhatott a tudományos krumplikutatás iránt érdeklődő közönség, hogy a krumplinak több fajtája van. Mindezt műanyag babérkoszorúk közt csodálhatták meg. Reméljük, az üzbég állami operettszínház előadta a Csárdáskirálynőt az Üzbég-Magyar Bugonyakutató Központ felavatása alkalmából, és Nagy Istvánt köszöntötték az üzbég úttörők. Ha minden jól megy, hazautazása előtt még egy üzbég állami kitüntetést is kaphat.
Virág elvtárs szavaival élve, most nem szeretnénk a liberális imperialista fasiszta sorosista Brüsszel helyében lenni. Örülünk, hogy Orbán Viktor és a Fidesz más alapítói ezt megérhették. Nagy kár, hogy 33 évvel ezelőtt az Üzbég-Magyar Bugonyakutató Központ avatását nem vetítették a Fidesz alapító elé, esetleg Orbán mai kinézetével együtt, amely leginkább egy krumplira hasonlít. Mert akkor talán lett volna, aki azt javasolja, hogy születése napján oszlassák is fel a Fideszt, spórolják meg az újabb több évtizedes diktatúrát. Ami késik, nem múlik, az SZKP is megszűnt, ha szellemét a tűz nem is égeté meg.
Nem szeretnénk a dicsőséges 33 évet elemezni, hogy Orbán Viktor hogyan számolta fel először a pártjában a demokráciát, aztán hogyan és milyen eszközökkel verte szét a jobboldalt, majd a baloldalt, és az egész ajándékba kapott magyar demokráciát és szabadságot, mert még valaki a halálbüntetés azonnali visszaállítását követelné. De ez a 33 év lényegében ezzel telt, és azt kellett végignéznie az országnak, ahogy Bástya elvtárs megszületik és kifejlődik a szemeink előtt. Mintha reinkarnációk sorozatában születne újjá a magyar nemzetben a Gonosz.
Az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központ felavatása valóban mérföldkő Magyarország és a NER történetében. A CEU elüldözése, a Magyar Tudományos Akadémia felszámolása, az egyetemek fideszes alapítványokba történt beolvasztása után már csak ez hiányzott, hogy mindenki lássa az ország és a magyar szürkeállomány fejlődési irányát, amelyhez képest a magyar szürke szarvasmarha az intelligencia fokmérője. A szürke marha őshonos, igazi hungarikum, amely a „szépségével, szilajságával, őserőt sejtető impozáns megjelenésével” elbűvölő. Mintha csak a mi bölcs vezérünk leírását olvasnánk.
Mondta is Nagy István agrárminiszter, hogy „hazánk számára kiemelt fontosságú a vetőmagágazat és a nagy hagyományokkal rendelkező állattenyésztés”. Az állat tenyésztés nagy erőkkel zajlik. Erre alakítják át a teljes magyar oktatást az óvodától az egyetemig. Már sok a nagy állat, de nem elég, ahogy a bölcs vezér mondta. Mindez azonban csak idő kérdése. Bacsó Péter nevet a sírjában, de kínjában nevet, hogy a Fidesz megvalósítja azt, amit ő csak viccnek szánt, de ezek a karikatúrát is életre keltik.
Nem hagyva kétséget afelől, hogy Bástya elvtárs, Virág elvtárs és Pelikán József karaktere archetípusok, örökké élő szereplői a magyar ugarnak, ahol bőséggel terem a krumpli és a marha. Csak narancs nem terem. Egyszer próbálták meg, abból is krumpli lett. Ez a magyar narancs. A kipcsak burgonya.
