2024, december16, hétfő
KezdőlapBreaking NewsBartus László: Bruck András és az emberevés ideje

Bartus László: Bruck András és az emberevés ideje

-

A címet olvasva („Maradjon inkább Orbán Viktor?”) nehezen vettem rá magam, hogy az egykor tisztelt Bruck András újabb Magyar Péter-imádó cikkét elolvassam. Van még néhány ilyen értelmetlen és megalapozatlan kérdésük („Ha nem ő, akkor ki?”, stb.), amelyekkel már vitatkozni sem érdemes. A hit az hit, ezt nálam jobban kevesen tudják.

Ám van egy mondata a cikknek, amelyet láttam valahol, ami arra indított, hogy legyőzve alapvető undoromat, elolvassam az újabb magyariádát. Ez pedig így hangzik: „ez itt most nem a pártok versenyének az ideje, nem pár százalékra amortizálódott pártocskáknak kéne plurális demokráciát, a politikai gondolatok sokszínűségét imitálniuk”. Imitálniuk, mondja.

Van ideje a pártok versenyének, s van olyan, amikor nincs ideje a pártok versenyének. Mondja ezt egy (volt) demokrata. Van, amikor félre kell tenni a demokratikus alapelveket, mert nem annak van itt az ideje. Kétségkívül, a világ fasizálódik, s minden arról akarja meggyőzni az embereket, hogy ez nem a demokrácia ideje. Sőt: a demokrácia ideje lejárt.

Nemcsak a demokrácia, hanem minden értéknek, ami a felvilágosodáshoz kötődik, lejárt az ideje. Az igazság, a szabadság, az elvszerűség, a humanizmus, az emberi jogok, a morál stb. ideje is lejárt. Mindennek lejárt az ideje, ami az emberséghez kapcsolódik. A szabad verseny ideje is lejárt, a pluralizmus és a (politikai) gondolatok sokszínűségének ideje is.

Ezt eddig csak fasisztáktól hallottuk, a korszellem elérte a (volt) demokratákat is. Azonban annál sokkal súlyosabb kérdésről van szó, mint amilyennek látszik. Bruck Andrást olvasva cseppet sem csodálkozom, hogy a pesti polgárok a lehúzott redőnyök mögül nézték némán a vonulást, amikor a sárgacsillagos menetoszlopot terelték a haláltáborok felé. Ez a vége.

Akkor nem az embermentés ideje volt, azt kevesen tették meg. Akkor az embergyilkosság ideje volt. A korszellem, az alapvető emberi normák, alapelvek feladása ezt jelentette. A logika, miszerint van ideje az emberségnek, a morálnak, az elveknek, emberi értékeknek, a demokratikus normáknak, messzire vezet. Mindig azt tenni, aminek az ideje van.

Amikor az emberevésnek van ideje, akkor embert eszünk. Aztán, amikor majd annak lesz az ideje, hogy ezt elítéljük, s az emberséget minden elé helyezzük, ha nem a közvetlen hasznot keressük, hanem azt gondoljuk, hogy az alapelvek igazítanak el bennünket a világ dolgaiban, mert azok őriznek meg bennünket hosszútávon, akkor majd azt hirdetjük.

Akik szerint a cél szentesíti az eszközt, elfelejtik, hogy bizonyos eszközökkel nem lehet elérni a célt. Bizonyos eszközök eleve kizárják a cél elérését, máskor ezek az eszközök a nemes célokat is értéktelenítik. A végén mindenki undorodva fordul el tőlük. Ezen az áron nem kell. Amit ilyen eszközökkel kell elérni, abból jó nem lehet. Elveszik a lényeg.

Mielőtt a konkrét Magyar-imádatról és a hozzá kapcsólódó alaptalan hiedelmekről szólnék, erről a jelenségről kell valami fontosat mondani. Nekünk ezek az emberek tanították, nem csupán a politikai korrektséget, a demokratikus alapelveket, a megalkuvás nélküli morált, a humanizmust, hanem sok esetben a történelmet, a (szociál)pszichológiát és a filozófiát.

Mindazt, amire a humanizmus, az emberi kultúra, az értékek rendszere, a civilizáció épült, ami az embert emberré teszi. Most ezek az emberek (akiknek Bruck András az egyik neves szószólójuk), mindezt megtagadják, félretolják. Helyette hirdetik, hogy semmi nem számít, csak a cél és főleg a misztikus hamis „remény”, amiről a későbbiekben még szólok.

Ha korábbi tanáraink, példaképeink, a vezető magyar értelmiségiek alapelvekről mondják, hogy azoknak most nincs itt az ideje, azokat meg lehet tagadni, fel lehet függeszteni, nincs morális iránytű, amit köveni kell, akkor ki kell dobni a világirodalmat, a görög drámákat, Brechtet, Shakespeare-t, a képzőművészetet, a művészfilmeket, mert nem „időszerűek”.

Mi elhittük, amiket ezek az emberek tanítottak, akik a szemünk előtt válnak semmivé, akik megtagadnak mindent, ami őket magukat is értékessé tette. De most utólag is hiteltelenné válnak, megkérdőjeleződik az életművük, minden szavuk, írásuk, könyvük, beszédük, mert nem megvédik a nehéz időkben az elveket és emberi értékeket, hanem megtagadják őket.

S ne hazudjon senki, hogy Bruck nem ezt mondta, hanem „csak a kicsi ellenzéki pártok demokratikus versenyéről beszélt”, mert nem így van. Magyar Péter elfogadásához az kell, hogy az emberi civilizáció minden felhalmozott értékét kiiktassuk, a felsoroltakon kívül is feladjunk minden alapvető emberi normát, visszatérjünk a barbarizmusba, a kőbaltához.

Igenis, ebben a mondatban benne van minden érték, norma, alapelv megtagadása, mint aminek most nincs ideje. S ez az igazán veszélyes. Ezzel próbálnak hatalomra juttatni egy ellentmondást nem tűrő nárcisztikus pszichopatát, aki saját pártot sem alapít, mert annyira nem tűri a fékek és ellensúlyok rendszerét, amit állítólag helyre akar állítani.

Az igazán veszélyes az, hogy a magyar vezető értelmiség (volt) színe-virága tagad meg egy potenciális diktátor miatt minden alapvető emberi értéket és normát. Hazudik minden nap, letagadva a valóságot. S ezt állítja ez az értelmiség normaként az ország egykor volt jobbik fele elé. Ehhez pedig semmi köze a DK-hoz és a Kutyapárthoz. Lehetne bárki.

De Azt vajon melyik etikai vagy filozófiai iskola tanítja, hogy „nem ezért szeretjük”? Mit tanítanak ezek a gyerekeknek?

Azt, hogy minden relatív, minden viszonylagos, hogy a pragmatizmus az egyetlen vezérelv, amely olyan szép jövőt teremtett az egykori értelmiségi pártnak, az SZDSZ-nek is? Amikor nincs ideje az emberi értékeknek, a humanizmusnak, akkor el lehet hagyni? Emberevéskor embert kell enni? Radnóti és Bartók idióta volt? De Csurka korát megelőző látnok?

Mert ez a szellemiség ugyanaz.

Arra figyelmeztetem Bruck Andrást, hogy a Fideszből elszámolási viták miatt távozó hamis messiás oldalán olyan gyorsan fideszesednek el, hogy Csurka rehabilitálása annyi szót sem érdemelt, mint Magyar bármelyik farokmutogatása, a szerencsétlen nevelőotthoni gyerekek mocsok módon, politikai célokra és férfimanöken fotózkodásra való felhasználása.

Most nem annak van az ideje, hogy ezt szóvá tegyük. A nők bántalmazását sem. A főváros kivégzését sem. Az EP-ben az oroszok támogatását sem, és azt sem, hogy magán kívül ez az ember mindenkit megsemmisítésre ítélt. A selyemzsinórt Bruck és társai küldözgetik. A Dunába lövésre lökésre ítélt hazug „független” sajtó (Orbán után) most új diktátort épít fel.

Mert ezt az embert nem a demokratikus verseny választotta ki, hanem kijelölték egyedüli győztesnek. Ha a viszonylag szabadnak nevezett sajtó elvégezné a dolgát, vagy fele annyi kritikát engedne meg a kiválasztott álmessiással (úgyis, mint „ördöggel”) szemben, mint a 14 éve gyalázott ellenzékkel szemben, ennek az embernek hűlt helye lenne a Facebookon.

A konkrét embertől függetlenül gyártottak egy hamis mítoszt, amit nehéz egyeztetni a valódi személlyel, mert a kettő élesen elválik egymástól.

De miért is kell mindenkinek félreállnia, önmagát megsemmisítenie, a saját gondolatainak imitálását befejeznie, a demokratikus versenyt megszüntetnie? Azért az egyetlen hamis mondatért, hogy „a Fidesz legyőzésére egyedül a Tisza Párt esélyes”. Hagyjuk, hogy Tisza Párt nem is létezik, egyetlen hataloméhes, korrupt, hazug és képmutató manipulátor van.

De azt ki mondta, hogy Magyar esélyes? S azt ki mondta, hogy „egyedül”? Mindenkinek kötelező beállni a sorba? Karlendítés nem kell? Pisztolyt nem tartotok a fejünkhöz, András? Méghozzá „az ország normális létezéséhez szükséges feltételek megteremtéséhez”? Vagy eldönthetjük, hogy imitálunk-e pluralizmust vagy kivégezzük a gondolati sokszínűséget?

Megmondom neked, pénzt sem kérek érte, ki esélyes Orbán legyőzésére. Egyedül senki. Továbbmegyek. Pártok, vezérek, messiások közül senki. Csak a magyar nép, ha egyszer valóban elege lesz ebből a mocsokságból, amit Orbán-rendszernek hívnak. Amíg ez nem történik meg, amíg a nép magától nem lázad fel, esélyetek sincs semmire.

Ellenkezőleg. Minden ilyen hamis és hazug próbálkozással, amikor a hülye elméleteitekkel kikiáltotok valakit „esélyesnek”, aztán hazudtok éjjel-nappal, hogy ezt a látszatot valahogy fenntartsátok, csak egyre mélyebbre süllyedtek. Orbánt megerősítitek. Így ti vagytok azok, akik Orbánt bebetonozzátok, akik elintézik, hogy Orbán maradjon.

Mert a néppel elhitetitek azt, hogy van esélye úgy is, hogy nem csinálnak semmit. Ez a legfőbb politikai bűnötök, a morális és intellektuális megsemmisülés mellett.

Az már csak melléktermék, hogy hazudtok, a szemétdombra dobtok minden emberi normát és értéket, magatokkal együtt. Ez a magánügyetek, de magatokkal rántotok, megfertőztök milliós tömegeket. S mindezt miért? A hamis „reményért”, amit a „karácsonyfára” akartok akasztani. Megtaláltátok a méltó helyét.

A többi giccs, értéktelen, festett műanyag, üveg, fa között, az aranyszalagocskák és az angyalkák mellett a hamis reményetek szépen fog csillogni. Nem is találhattatok volna a hamis giccsnek jobb helyet, mint a karácsonyfa. Felakaszthatjátok az összes megvetett és Magyar miatt megtagadott emberi értéket is, amiből értéktelen giccset csináltatok.

Téged talán nem érdekel a Biblia, gondolom, annak sincs itt az ideje, Magyarhoz képest. Pedig érdemes néha olvasgatni karácsonyfanézegetés helyett. Az is benne van például, hogy „a halogatott reménység beteggé teszi a szívet”. Nem Magyar Péter mondta, hanem Salamon, de attól még jó. Ti megbetegítitek az emberek szívét a hamis reménységgel.

Mert amikor 2026-ban jön a nagy pofáraesés, a minden korábbinál nagyobb vereség, akkor mit mondasz majd a sok meghülyített embernek? Azt, hogy Orbán elcsalta? Persze, hogy elcsalta, most is lehet tudni, hogy elcsalja. Ezért Magyarnak semmire nincs esélye, csupán arra, hogy az ilyeneknek köszönhetően, mint te, megszerzi az ellenzék összes pénzét.

És ő ezt tudja. Azért mond olyanokat, amiket hallani akarsz, amire úgy hivatkozol, mintha az Atyaúristen mondta volna. Miközben minden szava hazugság, manipuláció, propaganda. Tegyétek össze a két kezeteket, ha ez a mocsok ember nem kerül soha a hatalomba. Azzal nem tudnátok elszámolni, ami akkor lenne. Kő kövön nem maradna. Ez a ti felelősségetek.

Ahogyan az is, hogy az ilyen írásokkal felkorbácsolod a gyűlöletet azok ellen, akik esetleg nem Magyar Péterben látják a messiást, mert nem győzi meg őket, ami nem az ő hibájuk. Ha nem haragszol, a te parancsszavadra sem kívánunk az imitált pluralizmusról lemondani, vagy akkor vegyél fel rendes nyilas egyenruhát, ahogy kell, ahogy az ilyen parancshoz illik.

Nem hiszek neki, ahogy neked sem. Ehhez jogom van, bár ezt te már elvitatod. Amikor a papírforma szerint Magyart laposra veri a Fidesz (ne hazudjátok majd, hogy nem lehetett előre látni, mert most is lehet tudni), s Magyar rámutat a bűnbakokra, akik nem voltak hajlandóak őrá szavazni, amiről egyedül ő tehet, akkor mi lesz? Kitárazás?

Gyilkos ellenségeink lesztek, akikkel egykor barátok voltunk? Miatta? Minek lesz akkor itt az ideje, András? Lincseltek is?

Bartus László
Bartus László
Újságíró, az Amerikai Népszava főszerkesztője.
25,000KövetőKövessen minket!
1,000KövetőCsatlakozzon!
340KövetőIratkozzon fel!

Legutóbbi bejegyzések