Lassan józanodik a nyilvánosság, már az Index is visszavett az eszeveszett uszításból és pánikkeltésből, amit először még védtek is. Az eredménye jól látható a külföldi sajtóban, ahol azt mutogatják, hogy a gödöllői Aldi boltban üresek a polcok Magyarországon, ahol egyetlen koronavírussal fertőzött beteget sem regisztráltak még. Sajnos, a világban is hasonló pánikkeltés zajlik, amelynek hatására horrorfilmek hangulatát idéző prognózisok születnek, amelyek nem alaptalanok. Ha gyárakat, repülőtereket, egész városokat zárnak le, a hólabda-effektus hatására összeomlik a civilizált élet.
Nem szeretnénk a pánikot növelni, ezért nem részletezzük ennek folyamatát addig bezárólag, hogy leállnak a közüzemek, megbénul a közlekedés, kiürülnek a boltok. Miközben mindez nem állít meg egy vírusfertőzést, legfeljebb lassít. A pánikkeltés azért hamis, mert azt a látszatot keltette, mintha nem lehetne túlélni, és aki elkapja, az előbb-utóbb belehal. De a koronavírus az eddigi járványokhoz képest is alacsonaybb halandóságot mutat, és egy jól körülhatárolható populációt fenyeget. A terjedése azért veszélyes, mert ezt a legyengült, idős, egyéb betegségekkel küzdő népességet sem lehet halálra ítélni.
Ezért a koronavírust komolyan kell venni, ráadásul mindig vannak a szabályt erősítő kivételek, meghalnak olyanok is, akiknek elvileg nem kellene. Azonban a pánik olyan láncreakciókat indít el, amely a világ gazdaságának nemcsak a lassulásához, de összeomlásához is vezethet, mert ha az embereket karanténba zárják, ha nem jutnak el a munkahelyükre, akkor leáll a termelés, és leáll a szolgáltatás is. Létező problémáról van szó, de a bajt fokozza, ha felelőtlen pánikkeltést folytatnak politikusok, hivatalos szervek és a sajtó. Az Index arra hivatkozott, hogy láthatóan ez érdekelte legjobban az embereket, ezért írtak róla agyalágyult mennyiségű cikket. De ez hazugság, a klikkelésért írták, nem a tájékoztatás miatt, mert aki az emberek félelmére játszik, az sok klikket kap, és sok pénzt keres. De ezzel nem lehet játszani.
Nem véletlen, hogy a büntetőtörvénykönyv is bünteti a pánikkeltést, mert a pánik kiszámíthatatlan vagy nagyon is kiszámítható, borzalmas reakciókat hoz létre. A koronavírus azért terjed, mert túlságosan új vírus, amellyel szemben nincs oltás, és nagyon könnyen elkapható. A 2 százalékos halálozási arány borzasztóan magas annak, aki meghal, mert annak éppen százszázalékos. De a népességre vetítve nem magas, az emberek más betegségekben is meghalnak, egyes betegségekben még többen. Ezzel az a baj, hogy többen is kapják el, és annak a 2 százaléka már magas szám. Mindent meg kell tenni, hogy a vírus terjedése lassuljon, de annak figyelembe vételével, hogy az intézkedések ne okozzanak nagyobb kárt, mint maga a vírus. Még akkor sem, ha közvetve azok is a vírus következményei.
A turizmuson nem nagyon lehet segíteni, mert az emberek nem utaznak oda, ahol nagy a fertőzés, és ez érthető. De ha abba belegondolunk, hogy a turizmusban bekövetkező visszaesés milyen láncreakciót indít el, és milyen veszteséget okoz, el lehet képzelni, mit jelent, ha ugyanez az élet egyéb területein, a gazdaság és a szolgáltatások, az egészségügy területén következik be. A tőke, a termékek, termeléshez szükséges alapanyagok szabad áramlása megszűnik, az iszonyatos következményekkel járhat. Vannak gazdasági károk, például, ha a német gazdaság, az autóipar lelassul, de még ennél is veszélyesebb az, ha a közszolgáltatások, a mindennapi élet szükségletei nem elérhetők. Márpedig ez bekövetkezhet, ha az intézkedések és a pánik blokkolják a szolgáltatók működését, az emberek szabad mozgását.
Ezért mindent meg kell tenni a koronavírus terjedésének csökkentése érdekében, a hatóanyagok mielőbbi forgalomba hozásáért, de mindezt nem pánikszerűen, nem pánikreakciókat kiváltva, mert többen halhatnak bele a pánikba és a pánikszerű intézkedésbe, mint a koronavírusba. Ez a hatása talán még veszélyesebb, mint a szervezetbe jutó vírus.
