Mint beszámoltunk róla, a zuglói cégek tulajdonának bejegyzett bűdületes vagyon, amely után már év eleje óta senki nem nyomoz, gyanússá teszi a vagyon tulajdonosát és eredetét. A HVG tudni véli, hogy közönséges csalásról van szó, a bejegyzett alaptőke mögött nincs egy fillér sem. De ez nem indokolja, hogy semmiféle nyomozás nem indult.
Ha igazak a sajtóban megjelent információk, hogy az egész ügy egy csalás, nem létező vagy semmit nem érő brazil államkötvények alapján jegyeztek be egy bődületes vagyont, akkor is érthetetlen a hivatalos szervek hallgatása és semmittevése.
Ha nincs valóságos vagyon és pénz a bejegyzett alaptőke mögött, akkor is el kell járnia a hatóságoknak, mert ez bűncselekmények elkövetésére ad lehetőséget. A cégbírósági bejegyzés hitelesítette a vagyon létezését, azzal pedig szinte korlátlan hitelfedezetet és kvázi vásárlóerőt jelent a bejegyzett vagyon.
Nem lehet tudni, hogy hol és mire használják hitelfedezetként ezt a vagyont. Nem lehet egy cég alaptőkéjét úgy emelni, hogy amögött semmiféle tényleges érték nincs, mert az csalás. Ha a cégbíróság ezt nem vizsgálhatja, akkor vizsgálhatja a rendőrség.
Ha nem történik semmi, akkor az továbbra is gyanús. Különösen, hogy a tulajdonosban már meg is neveztek egy szocialistákhoz kötődő szélhámost. Ha már „baloldali” is a csaló, akkor minden lehet, akkor felmerül a gyanú, hogy egy stróman, s bármit fedezhetnek vele.
Ha „baloldali” a szélhámos, akkor a propaganda arra a logikára épül, hogy senki nem fogja feszegetni az ügyet. Így nem tudhatjuk meg, ki állhat a csalás mögött, s mire használja a hamis tőkealapot. Ha valóban nincs pénz mögötte, de még ez is csak feltételezés.
