Ferenc pápa nem ült fel az Orbán készítette „kisvasútra”, a maga finom, de egyértelmű módján nagyon keményen beszólt a magyarság és a magyar nép méltatása közben Orbán Viktornak. Azt kell mondanunk, első Budapesten tartott beszédével kiérdemelte újra Bayer Zsolt jelzőit, mert a szegények támogatásáról és a menekültek, az idegenek befogadásáról beszélt, méghozzá Szent Istvánra, és fiához, Imre herceghez címzett intelmeire hivatkozva. A magyar alaptörvényből nem azt idézte, hogy az apa férfi és az anya nő, hanem azt, hogy az államnak gondoskodnia kell a rászorulókról.
Az Orbán Facebook oldalára feltöltött beszéd (csupán a második részben hallható) tolmácsolása szerint Ferenc pápa az Európai Unióról és az alapító atyák szellemiségéről beszélt, amely szemben áll Orbán EU-ellenes ideológiájával és gyakorlatával. Az egységre emlékeztetett, s megerősítette Robert Schuman (az EU egyik alapítója) gondolataival, hogy a világbékét csak úgy lehet megőrizni, ha az azt veszélyeztető erőkkel szemben arányos kreatív erőfeszítéseket teszünk. Lefordítva napjainkra, az oroszokkal szemben arányos ellenállást kell tanúsítani, amit ma az EU megtesz.
Aztán a békéről azt mondta, „gondolva a meggyötört Ukrajnára is, vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések?” Az MTI meghamisította ezt a mondatot, kihagyva belőle, hogy a békét szolgáló kreatív erőfeszítések a meggyötört Ukrajna szempontjából értendőek. Az MTI ehelyett ezt írta: „A jelenkor történelmi időszakában számtalan veszély leselkedik ránk, de vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések? – tette fel a kérdést Ukrajnára utalva az egyházfő.” Ez nem ugyanaz, mint a „meggyötört Ukrajnára gondolva”, mert az MTI csak a háború helyére utalt.
A pápa azt üzente Orbánnak, hogy el kellene gondolkodni az egység fontosságán, ami nem egyformaságot jelent. Orbán az európai és a transzatlanti egység egyedüli megbontója, legutóbb ugyanezt David Pressman mondta, hogy Magyarország nem bonthatja meg a NATO és az EU egységét. Beszélt Budapest kerületeinek sokféleségéről, a sokféleségről, mint értékről. Emlékezzünk arra, hogy Orbán országa még nemzetközi szerződéseket is megvétóz, ha abban megjelenik a sokszínűség kifejezés, és a sokszínűség, mint érték. Budapest kapcsán ez a sokszínű főváros kiéheztetését jelenti.
Ezután elmondta Orbánnak az Európai Unió lényegét: „a 27 nemzetet törmörítő EU számára is, amely a népek közötti hidakra épül, szükséges mindegyikük hozzájárulása, anélkül, hogy ez bármelyikük egyediségét csorbítaná.” Megint az egyik keresztény alapító atyát idézte, hogy az egységes Európa semmit nem vesz el az egyes országok sajátosságaiból és dicsőségéből, hanem ez összeadódik. „Erre a harmóniára van szükségünk” – oktatta Orbánt a pápa.
Olyan egészre – mondta-, amely nem nyomja agyon a részeket, s olyan részekre, amelyek jól illeszkednek az egészbe. Orbán Magyarországa elleni eljárások oka az, hogy nem illeszkedik az egészbe. A pápa ehhez a magyar alaptörvényből idézett, hogy „valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki”. Márpedig ha van valami, ami a Nemzeti Együttműködés Rendszerét jellemzi, hazai és európai szinten, az nem más, mint az együttműködésre való hajlandóság totális hiánya.
A pápa ezután face to face szembesítette Orbánt politikája elfogadhatatlanságával: „Olyan Európára gondolok – mondta -, amely nem válik a részei túszává, és az önmagára hivatkozó populizmus áldozatává”. Amikor ezt mondta a pápa, felnézett a papírból és Orbánra tekintett. Ezek a populizmusról és megosztásról szóló szavak senki másra nem vonatkozhatnak Európában, csak Orbánra. Orbán azt teszi a vétóival, amit a pápa ezzel elítélt.
A pápa beszélt a progresszív liberalizmus negatív hatásairól, amely eltünteti éppen önmaga értékeit, a különbözőségeket és a sokszínűséget. Példaként említette a gender-kultúra szélsőségeseit, akik nem elégednek meg azzal, hogy a sokszínűséget és az ehhez kapcsolódó egyenlő jogokat elfogadtassák, meg is akarják szüntetni ezt a sokszínűséget. A pápának ebben igaza van, jegyezzük meg, és éppen ez ad táptalajt az olyan populista fasisztáknak, mint Orbán, akik erre hivatkozva önkényuralmakat, autokratikus rendszereket, köznyelvi elnevezéssel, fasiszta diktatúrákat hoznak létre.
A pápa elutasította azt is, hogy a szabadság beszűkített fogalmát használják egyesek és azt az élet elé helyezik, „vívmányként dicsekedve az abortuszhoz való joggal”. Mindig vereséget jelent jelent, ha egy gyermek nem tud megszületni, és ehhez hatékony családpolitikára lenne szükség. Ezek is félremagyarázott szavak, mert csupán azt utasítják el, hogy öröm legyen az abortusz, mert az senkinek nem az, a családpolitika pedig nála segítséget jelent, hogy ne kényszerüljön rá senki, nem a Novák-féle „családpolitikát”, amely belerúg a szerencsétlen nőkbe és a homofóbiával azonos.
Ez is olyan téma, amit a szélsőjobboldali keresztényfasiszták kiforgatnak és gyűlöletpropagandára használnak fel. Ferenc pápa a Lánchídhoz hasonlította ezután az ideális Európai Uniót, amely a láncszemek sokaságának összetartozásában találja meg a szilárdságát. Orbán egy olyan láncszem, amely kilóg és nem tartozik össze a többiekkel, megszakítja ezt a láncot és veszélyezteti a hidat. Végül a pápa Szent István intelmeire hívta fel a figyelmet, „amelyek egyfajta lelki végrendeletet jelentenek a magyar nép számára, amelyben néhány nagyon aktuális sort találhatunk”.
Majd idézte Szent István lelki végrendeletét a magyarságnak, amit Orbán nem tart be. A szövegnek különös áthallásai vannak az Orbán-rendszer és az Orbán-család ismeretében: „a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes, hanem még a külföldiekhez is, sőt mindenkihez, aki hozzád járul. Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz. Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz, őrizd szívedben mindig az isteni intést: „Irgalmasságot akarok, nem áldozatot.” Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz. (…) Légy szelíd, hogy sose harcolj az igazság ellen.”
A pápa a végén még jól beolvasott Orbánnak, aki nem akar kevertfajú nép lenni, és homogén kultúrát akar: „a keresztény hitről nem lehet bezárkózva tanúságot tenni”. Krisztus igazsága a szelídséget és a nagylelkűséget jelenti. Ha van valami, ami Orbánból a legteljesebb mértékben hiányzik, akkor az ez, vagyis egy csepp nincs benne Krisztus igazságából. Magyar közmondásokat is idézett, hogy „jónak lenni jó”, „jobb adni, mint kapni”, szemben az orbáni elvekkel, hogy „ne mi kapjuk a legtöbbet”, de azóta már ez is megváltozott arra, hogy mi kapjunk mindent.
A pápa ugyancsak Orbán alaptörvényére hivatkozva dörgölte az orra alá a „mások iránti nyitottság szükségességét”. Ferenc pápa elítélte, ha a hagyományokra és a hitre hivatkozva (mint Orbán), bezárkózik valaki önmagába. „Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét” – idézte a pápa az alaptörvényt, amit Orbán fasiszta rendszere szintén nem tart be, sőt mindenki más kötelességévé tette ezt az állam helyett. A pápa dicsérte a katolikus karitatív szervezeteknek és a szíriaiaknak adott segítséget, nem tudva, hogy Iványi Gáborral szemben mit művelnek ugyanezek.
Ferenc pápa méltatta az egyház és az állam együttműködését, de figyelmeztetett, hogy meg kell őrizni a határokat. Szólt a magyar katolikus püspöki karhoz is, hogy a jézusi elveket kövesse, és ne köteleződjön el a hatalom sajátos logikája mellett. A pápa dicsérte az egészséges szekularizációt, ami a „keresztény Európa” és „keresztény Magyarország” irányába szúrt tőrdöfés. A pápa végül azt mondta, hogy „mindenkit testvérként kell szeretni”. Ezzel vezette fel a végére tartogatott, Orbánnak adott legsúlyosabb üzenetét.
Szent Istvánra hivatkozott most is, hogy támadhatatlan legyen: ékesíti az országot az idegenek befogadása. „Mert egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.” Mint mondta, a befogadás összetett kérdés, de azok számára, „akik keresztények, a viszonyulás nem lehet más, mint amit Szent István hátrahagyott. Ezt tanulva Jézustól, aki azonosította magát a befogadandó idegennel”.
Mivel Orbán mindennek ellentétét hirdeti, a pápa ki is állította róla ezzel a bizonyítványt, hogy Orbán nem keresztény. Ezt meg is indokolta: „Krisztusra gondolva, aki jelen van a konfliktusok, a szegénység és az éghajlatváltozás elől menekülő, kétségbeesett testvéreink sokaságában, kell a problémával foglalkoznunk kifogások és halogatás nélkül”. Ezzel azt mondta, hogy nemcsak a fehér európai keresztényeket kell befogadni, hanem mindenkit.
Mindez azt jelenti, hogy Ferenc pápa nem hazudtolta meg önmagát, a magyar alaptörvényre és az első magyar királyra, Szent Istvánra hivatkozva döngölte a betonba a magyar álkeresztény vezért, oktatta ki arról, mi a kereszténység, és neki semmi köze hozzá. Nincsenek kétségeink, hogy a propaganda mindezt elhallgatja, úgy tesz, mintha semmi nem történt volna, sőt. Akinek azonban van füle a hallásra, az hallja, hogy itt kiosztott a római egyház feje néhány akkora sallert, trockost és fülest, hogy a pávatáncosnak belecsengett a füle.
Itt hallgatható meg a felvétel második részében Ferenc pápa első beszéde, a felvétel második felében hallható magyar tolmácsolással:
A Szentatya beszéde | A Szentatya beszéde | By Orbán Viktor | Facebook
A Szentatya beszéde
