Ürge-Vorsatz Diána ügye a mi ügyünk, magyaroké. Nem nőügy, ahogyan Orbán bunkó módon és lekicsinylően mondaná, hiába egy nő a történet főszereplője. Ürge-Vorsatz Diána magát Fidesz szavazónak írta le, ő tartotta ezt fontosnak megemlíteni, valamint azt is, hogy hétgyerekes, keresztény és konzervatív.
Ürge-Vorsatz Diánának most összetörtek az álmai, mert a kormány megszüntetné a CEU-t, ahol ő is tanít. Ezt megírta a Facebookon, mire kitört a botrány. Sokan nekiestek, mert nem tartották tisztességesnek, hogy csak akkor borult nála a bili, amikor személyesen ő is érintetté vált. Ameddig a Fidesz csak mások kárára követte el az aljasságait – ezek felsorolásától megkímélném az olvasót – addig nem volt baja Orbán pártjával.
Sokan támadták ezért Ürge-Vorsatz Dianát, míg mások azokat támadták, akik Ürge-Vorsatz Diánát támadták. És itt jövünk a képbe mi, többi magyarok, akik jó szokásunk szerint ezúttal is két táborra szakadtunk. Mindkét tábornak vannak igazságai, és mindkét tábor igazságaival lehet vitatkozni.
De mi már régóta nem tudunk vitatkozni, mert elfelejtettük, hogyan kell. Veszekedni tudunk, szekértáborokba rendeződni. És most már ott tartunk, hogy azok, akik elítélik Ürge-Vorsatz Diánát, mert szerintük a szükségesnél tovább volt lojális Orbánék aljasságaihoz, törlik az ismerőseik közül azokat, akik megbocsátanak neki, és örülnek, hogy ha kissé megkésve is, de mégiscsak felnyílt a szeme.
És vagyunk, mi belgák, akik most nem tudjuk, hogy hova álljunk. Nem Ürge-Vorsatz Dianáról nincs véleményünk. Van róla véleményünk, meg is mondjuk, ha kérdezik, de nem szeretnénk másokkal emiatt összeveszni. Olyan barátainkkal, akikkel egyébként majdnem mindenben egyetértünk, de speciel Ürge-Vorsatz Diána magatartásának megítélésben különbözik a véleményünk.
Mi belgák, tétován és zavartan toporogva várjuk, hogy elmúljon ez a rémálom, és újból olyanok lehessünk, amilyenek valaha voltunk vagy szerettünk volna lenni. Szabadon gondolkodó emberek, akiknek olyan ismerőseik is vannak, akik másként gondolkodnak a világ dolgairól.
Nem szélsőségesen, de másként.
Én egyébként, ha szabad egy személyes megjegyzést tennem, nem túlságosan díjazom, hogy egy tanult ember ilyen sokáig hagyta magát megvezetni. Kocsmában ez elmegy, legalábbis, menthető valamennyire, egy egyetemi katedrán oktató embertől azonban ennél több várható.
De ez csupán az én személyes véleményem, amivel nem muszáj egyetérteni. Ezért kérem azokat a barátaimat, akik eddig kedveltek engem – tudom, magas labda, de talán vannak ilyenek – ne forduljatok el tőlem emiatt. Én nem változtam, ugyanazt gondolom Magyarországról és a világról, emberségről, tisztességről és szolidaritásról, mint 2017. április 4-e előtt. Ez volt az a nap, amikor a magyar parlament Fideszes többsége elfogadta azt a törvényt, ami felnyitotta Ürge-Vorsatz Diána eddig csukva tartott szemét.
