Ha nem lesz olimpia, akkor is megszívhatjuk

Így, hogy a szükséges 138 ezer (esetleg az utólag gyorsan 150 ezer) helyett több mint 266 ezer aláírás gyűlt össze népszavazást követelendő a budapesti olimpia ügyében, érdekes helyzet állt elő.

Mindenki, aki eddig erőltette, a kifaroláson gondolkodik. Nehéz ezt a méltóság megőrzése mellett tenni.

Néhány példa:

  • Orbán Viktor: „nem a Fidesznek vagy a kormánynak, hanem Budapestnek kell reagálnia, hiszen nem a párt vagy a kormány, hanem Budapest pályázott a 2024-es rendezésre”;
  • Kósa Lajos: „egyértelműen a fővárosnál pattog a labda”, „nem mi vagyunk az urai az ügynek”, hiszen „a játékok megrendezésére a főváros jelentkezett”;
  • Tarlós István: „ha összegyűlt a megfelelő számú aláírás az olimpiai népszavazás kiírásához, akkor személy szerint erősen el fogok gondolkozni, hogy vissza kell-e vonni a pályázatot.”

A Fidesznek nyilvánvalóan nagyon rossz lenne egy népszavazás, amit nem a párt rendez meg, és nem a párt osztja el a csókosoknak a pénzt a kampányra, plakátokra (ld. kvótareferendum). Főleg egy olyan szavazás, melynek abszolút biztos végkimenetelét nem tudják, na, az végképp megengedhetetlen.

Azon túl, hogy ha ügyesek, a népszavazást ki tudják tolni akár októberig is, ami okafogyottá tenné az ügyet, hiszen a nyertes pályázatról szeptember 13-án döntenek Limában, van itt még egy dolog.




Szavazhatunk nemmel az olimpiára, mert másra, fontosabb dolgokra kell a pénz. De azt ugye, nem gondoljuk komolyan, hogy akkor most majd tényleg jól jár az egészségügy, az oktatás, vagy bármi más, ami a kormánynak csúfolt maffia számára teljesen érdektelen? Nekik pénz kell.

Amennyiben az egész akció itt elakad (és most nem a Momentumra gondolok, hanem általában a társadalom gondolkodó, cselekvőképes részére), akkor rettenetes következményei lehetnek a jelenlegi győzelemnek. Az elmaradt olimpia miatt a zsebüket máshonnan kell megtölteni. Képzelhetjük, az milyen további rombolással jár majd.

Nem lesz elég ezt az egy csatát megnyerni.