Megoldásához közeledik a hosszú ideje tartó, súlyos, a Szamost és rajta keresztül a Tiszát is érintő vízszennyezési ügy. Egy romániai húsüzemből jutnak ki évek óta a szennyanyagok az említett folyókba. Hogy pontosan honnan, mi és mennyi, azt Baranyi Krisztina, az Együtt környezetvédelmi szakpolitikusa nyomozta ki, és fellépésének eredményeként mára már kormányszinten foglalkoznak a dologgal Magyarországon és Romániában.
Régóta olvasható a magyar sajtóban, hogy a Szamost és Szamos-torkolat alatti Felső-Tiszát erőteljes szennyező hatások érik: rothadó fekália, hab, húslé, csontliszt, zsír úszik a folyón. A víz felszínét – sok esetben parttól partig – zsírréteg borítja, elzárva a vizet a levegőtől. Az ügyet Baranyi Krisztina tárta a nyilvánosság elé, ő kezdett el nyomozni a szennyezés forrása után. Arra jutott: a szennyáradat a Szamos vizével érkezik, oda pedig a román-magyar határ túloldalán levő, Szatmárnémeti melletti Vetés községben levő Unicarm húsfeldolgozó üzemből jut egy csövön át.
A szakpolitikus bevizsgáltatta a gyárból kijövő szennyvizet, a Wessling Hungary akkreditált laboratórium végezte teszt eredményei nagyon komoly minőségromlást mutattak. A víz szervesanyag-tartalmát mutató KOI- (kémiai oxigénigény) érték extrém magas, 3890 mikrogramm/liter volt, miközben a határértéke tisztított szennyvíz esetén 100 mikrogramm/liter.
A minta emellett hétszeres határérték-túllépést mutatott húgyból és bomló fehérjéből származó ammóniára, és ugyancsak sok volt benne a zsír s a foszfor. A bakterológiai vizsgálat 100 milliliter vízben 13 millió telep patogén baktériumot mutatott ki, miközben a határérték 200, ezen felül a víz fertőzőnek minősíthető. A talált baktériumok: coliform, fekálcoliform, escherichia coli, és fekálstreptococcus. — Egyetlen, fürdés közben lenyelt véletlen korty, vagy maga a fürdés nagyon komoly megbetegedéseket okozhat – mondja Baranyi Krisztina.
Az ügy egyáltalán nem friss: a szakpolitikus szerint már négy éve felfigyeltek a Szamos és a Tisza mentén élők a szennyezésre. Sokan és sokáig úgy gondolták, magyarországi folyómenti települések szennyvíztisztításnak elégtelen volta okozhatja a szennyezést, de Baranyi Krisztina helyi kísérőkkel többször is bejárta a Felső-Tiszát, s akkor derült ki, a szennyanyagok olyan mennyiségben vannak jelen, ami nem magyarázható csupán a szennyvíztelepekről tisztítatlanul kiengedett szennyvízzel.
Horgászok tapasztalják
A Szamos és a Felső-Tisza horgászatilag is nagyon fontos vízterület. Lássuk, a helyi horgászok mit tapasztalnak a szennyezésről! A Szamos menti Csengeren élő Tősér János három éve észleli: egyre szennyezettebb, halszegényebb a folyó. – Amikor engedik le a szennyet, a víz színe sötétebb lesz, barna habok, zsírfoltok úsznak rajta, s eszméletlenül büdös. Azt figyeltük meg, hogy naponta kétszer eresztik a szennylét, éjszaka is, nappal is, s halpusztulás is történt; erről fényképeket készítettem, és a fotókat elküldtem Baranyi Krisztinának – mondja. A zsurki Szabó Sándor a Szamos-torkolat alatti Felső-Fiszáról beszél. – Zsíros foltok, habok úsznak a vízen. Volt, hogy egyméteres átmérőjű habok jöttek két kilométer hosszan, egymás után két-három méterre. Már a kecskebékák is eltűntek a partról, tavaly halpusztulás is történt. Horgászok már alig vannak a környéken, mert nem lehet halat fogni.
A szakpolitikus az üggyel kapcsolatban tájékoztatta a hatóságokat, ám azok érdemben nem reagáltak. Végül már Orbán Viktor miniszterelnök figyelmét is felhívta az ügyre Baranyi Krisztina, a kormány fellépését kérve. A levélben érkezett válasz szerint a szakpolitikustól kapott információk alapján a Bel-, a Kül- és a Földművelésügyi Minisztérium is dolgozik, hogy a szennyezés megszűnjön; a szennyezés az egyik legsúlyosabb környezetvédelmi probléma ma Magyarországon.
Mint a kormánytól kapott levélben áll, a Belügyminisztérium soron kívüli tájékoztatást kért a helyzetről a román kormánymeghatalmazottól, illetve a soros határvízi bizottsági ülés is napirendre tűzte a problémát. Ezen felül Joó István, a KKM vízdiplomáciáért, vízipari exportért, és a Duna Régió Stratégiáért felelős miniszteri biztosa diplomáciai lépéseket tett a szennyezés felszámolásáért. A román fél – tájékoztatásuk alapján – mintákat vett az Unicarm tisztított szennyvizéből, s a vizsgálat több szennyanyagot (ammónia, összes nitrogén és összes foszfor) az engedélyezettnél magasabb mértékben mutatott ki. A román hatóság az Unicarmot a Szamosba kibocsátott szennyvíz gyakoribb ellenőrzésére és a teljes szennyvízkezelési rendszer felülvizsgálatára kötelezte, s további vizsgálatokat hajt végre a szennyvízkibocsátási pontokon.
A szennyezésügyet – kapta a tájékoztatást a miniszterelnöknek írt levelére Baranyi Krisztina — a Magyar—Román Környezetvédelmi Egyezmény alapján működő vegyesbizottság is napirendre tűzi, és témája lehet a V4 magyar elnökség keretében megrendezendő magyar—román környezetvédelmi miniszteri egyeztetésnek. Annak érdekében, hogy a Környezetvédelmi Vegyesbizottság ülésén a szennyezés tényét hatósági mérésekkel lehessen alátámasztani, a BM a vízvédelmi hatóságon keresztül a Szamos fokozott megfigyelését rendelte el, és rendszeres vízminőségi vizsgálatot ez év októberétől november közepéig.
Itt tartunk most. Bár végleges megoldás még nem született, ezek is nagy eredménynek számítanak ahhoz képest, hogy a hatóságok korábban tudomást sem igyekeztek venni az ügyről. Baranyi Krisztina november végén (fél év eltelte után) választ kapott a román ügyészségtől, a szennyezés miatti feljelentésére. Ebben a román fél azt írja: a feljelentést regisztrálták a törvényszék mellett működő ügyészségen, a jelzettek alapján bűnvádi eljárás indult a szennyező húsfeldolgozó üzem ellen, s jelenleg nyomozás folyik az ügyben.
