Iványi Gábort, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnökét, metodista lelkészt, csütörtökön gyanúsítottként hallgatják ki a NAV nyomozói. A gyanúsítottként való kihallgatás végződhet Iványi Gábor őrizetbe vételével is. Orbán jó érzékkel vetetné őrizetbe a hajléktalanok megmentőjét és pártfogóját e napon. Jézust is nagycsütörtökön fogták el.
Iványi Gábort abban az ügyben kívánják meggyanúsítani, amelyben Ónodi István lelkészt, a MET gazdasági vezetőjét február 20-án hajnalban az otthonában őrizetbe vették, majd 30 napra letartóztatták. Március 23-án a Gyulai Törvényszék másodfokon megszüntette a letartóztatását, így szabadlábon védekezhet, de nem hagyhatja el Budapestet.
A NAV szerint Ónodi István „az adóbevallások benyújtásáért felelős személyként a 2015 februárjától 2022 januárjáig terjedő időszakban összesen közel 14 milliárd forint bruttó munkabér után mulasztotta el a közterheket bevallani és befizetni az adóhatóságnak, és ezzel 6,5 milliárd forint összegben okozott vagyoni hátrányt az állami költségvetésnek”.
Ha valaki ezt hallja, egy sötét bűnszervezet sejlik fel a szemei előtt, amely jól megfontolt szándékkal 6,5 milliárd forintot csalt el a köz pénzéből, azt luxusjachtokra, repülőkre és egy saját futballstadion építésére fordította, magántőkealapokba rejtette, hoteleket és kastélyokat, tokaji szőlőbirtokot vásárolt belőle.
Ezt a pénzt azonban nem ők lopták el, hanem tőlük lopták el.
Miután Iványi Gábor egyházától jogtalanul visszatartották az állami normatívákat, nem tudták a dolgozók utáni járulékokat fizetni. Minden dolgozót bejelentettek, de a bruttó munkabérből a kifizetéskor a személyijövedelemadó-előleget és a járulékokat levonták, ám befizetni nem maradt pénz. Ha azokat befizetik, gyerekektől és hajléktalanoktól vonják el.
Miről szól ez az egész?
A büntetőeljárást azon az alapon akasztották a nyakukba, hogy a havi bevallásokban azok utáni járulékokat nem tüntették fel, akik után azt nem tudták befizetni. Formálisan a be nem vallás bűncselekmény, a be nem fizetés szabálysértés. Csakhogy a törvényalkotó ezzel a jogszabállyal azokat üldözte, akik nyerészkedés céljából nem vallják be a kötelezettséget.
Itt azonban nem erről van szó. A jogszabály szellemével ellentétes a gyanúsítás. Ezen az alapon formálisan Jézus Krisztust is jogszerűen ítélték halálra, holott nem követett el bűnt. A hasonlat annyiban is helytálló, hogy az országot Barabbás vezeti, egy bűnszervezet az, amely hozza a törvényt, és teszi bűnözővé, akit akar. Ezek Jézust is bebörtönöznék.
A helyzetet az Orbán-kormány hozta létre azzal, hogy szerzett jogot vett el Iványi Gábor egyházától. Megvonták az egyházi státuszát, s azzal elzárták a szociális tevékenységéért addig járó állami támogatásoktól. Ők a befolyt összegeket a rászorulókra fordították, így a dolgozók után fizetendő járulékokat már nem tudták befizetni.
Ez nem volt titok, ezt senki elől nem rejtegették. Évek óta tárgyalásban voltak a NAV-val és a kormánnyal. Formálisan elkövették azt a hibát, hogy akik után nem tudtak fizetni, azokat a havi jelentésben nem tüntették fel. Ám ennek célja nem a költségvetés megkárosítása és a be nem fizetett összeg eltulajdonítása, elrejtése volt, hanem adminisztrációs hiba.
Ráadásul, amikor jött valamilyen extra bevétel, ha volt pénzük, akkor fizettek. A jóhiszemű magatartás egyértelmű. Iványi Gábor folyamatosan tájékoztatta a közvéleményt. Jogi vita zajlott, mert a strasbourgi bíróság ítélete szerint az Orbán-kormány többel tartozik Iványi Gábor egyházának, mint amennyi a visszatartott pénz miatt be nem fizetett összeg.
A MET nem elcsalta a járulékokat. Iványi Gábor nem ellopta, mint Németh Sándor az ATV-t, nem elrejtette az adóhivatal elől, mint Németh Sándor a többmilliárdos vagyonát, hanem a MET mindvégig azt kérte az állami szervektől, hogy elégítsék ki a követeléseiket a kormány visszatartott pénzéből. Ónodi István nem csalni akart, csak rosszul alkalmazta a szabályt.
Ez abból is világos, hogy a tartozásokat soha nem tagadták le. Járulékokat nem azért nem fizettek, mert a pénzt eltulajdonították. Amikor arról kellett dönteni, hogy a rendelkezésre álló pénzt mire fordítsák, akkor abból az intézményeket tartották fenn, gondoskodtak beteg és hajléktalan emberekről, és kifizették a dolgozók bérét. De a járulékokra nem maradt.
Miért nem volt felelőtlenség így folytatni a munkát?
Ezt annak tudatában vállalták, hogy folyamatban levő peres ügyeikben majd pozitív döntés születik, s az államnak járó hiányt az államtól megítélt pénzből fizetik ki. Megvan a fedezet arra, amit nem fizettek be. Az Iványi Gábor egyházát üldöző rezsim azonban megtalálta azt a formai hibát, amit nyomorgatásuk közepette szakszerűtlenül elkövettek, és lecsap rájuk.
Azt mindenki tudja, hogy Iványi Gábor (ahogy Ónodi István is) nem bűnöző. Nem volt a döntéseiben felelőtlen, mert bírósági ítéletek álltak mögötte, amelyeket az Orbán-kormány szándékosan, rosszhiszeműen kiforgatott, nem hajt végre. Iványi Gábor egy jogállamban a legkisebb mértékben sem került volna ebbe a helyzetbe, nem csinálnának belőle bűnözőt.
Fontos elmondani azt is, hogy míg Iványi Gábor egyháza a törvényeknek megfelelő módon működhetett, soha nem volt tartozásuk, ezt a helyzetet nem ők okozták. Itt nyilvánvaló a gonosz szándék. Ezermilliárdokat lopnak el, 6,5 milliárdért le sem hajolnak a strómanok és az oligarchák, a rezsimet támogató egyházak pedig tíz év alatt ezermilliárdot kaptak.
Ezermilliárd aránylik a 6,5 milliárdhoz. Az ezermilliárd jelentős részét ellopták, ezt a 6.5 milliárdot meg sem kapták.
Iványi Gáboron 6,5 milliárdot keresnek, aki minden pénzt olyan hátrányos helyzetűekre fordított, akikkel sem az állami, sem az egyházi intézmények nem foglalkoznak. Nélküle ezeknek az embereknek a nagy része meghalt volna. Iványi Gábornak az ő életükről kellett döntenie, mit fizet a rendelkezésre álló pénzből: nekik adja vagy a neki tartozó államnak?
Annak az államnak, amely neki tartozik, mert jogsértő módon vette el egyháza teljeskörű státuszát és azzal az állami normatívát. Iványi Gábor nem adta meg magát, nem is a maga érdekében, járta a jogállami utat egy nem jogállammal szemben, ahol a diktátornak kellett volna térdet hajtania. Tíz éve üldözik, nyomorgatják, s ha egy hibát találnak, lecsapnak rá.
Iványi Gábort társtettesként gyanúsíthatják meg vagy felügyeleti, ellenőrzési kötelezettség elmulasztása miatt. Mindkét eset börtönbüntetéssel jár, ha a bíróság a törvény betűjét nézi és nem a szellemét, ha nem veszi figyelembe, hogy a járulékokat nem elcsalták, s nem el akarták tüntetni. Vagy ha csak Orbán megrendelésére születik a „szuverén” ítélet.
Orbánnak nem Iványi Gábor a legnagyobb ellenfele
Iványi Gábor egész életét szegény emberek, hátrányos helyzetű gyerekek, hajléktalanok megsegítésére fordította. Szavakkal nem lehet elmondani, amit a rászorulókért tett. Ha ezt az embert Orbán börtönbe teszi, különösen, ha valami baja lesz emiatt, mert Iványi Gábor már nem fiatal ember, azt nem biztos, hogy a rendszere túléli. Halálos sebet ejt önmagán.
Már az is a rendszer eldurvulását, Orbán gátlástalanságának erősödését jelzi, hogy idáig merészkednek. Nem megoldják a MET ügyét, hanem meggyanúsítják, esetleg megvádolják Iványi Gábort, börtönnel fenyegetik. De a kegyelmi ügy is azért ingatta meg a rendszerét, mert a közvélemény értékrendszerével és értékítéletével szembenálló döntés született.
Orbán a kegyelmi ügyet megúszta, két nőt áldozott be maga helyett, pedig mindenki tudja, hogy annak is ő volt a felelőse. Iványi Gábort nem ússza meg. Mert Isten a szegények, az üldözöttek Istene. Nem hagyja büntetés nélkül, aki a szegények segítőjét nyomorgatja. Az Isten Fia, akit koholt vádak alapján nagycsütörtökön fogtak el, Iványi Gáborral van.
Jól gondolja meg Orbán, hogy mit tesz. Nem Iványi Gábor, hanem az ő élete múlhat rajta. Isten hűséges, nem hagyja el az övéit. Ha Orbánban van csepp istenfélelem, visszarendeli a pribékjeit, és békén hagyja a krisztusi embert, aki másokért letette az életét, és nem árt neki. Ha nincs, ha végigmegy az úton, az annak a jele, hogy megpecsételődött a sorsa.
Iványi Gábor élete Isten kezében van, a szeretete soha nem hagyja el. Orbán jól gondolja meg, mert mostantól a szegények, az árvák, az özvegyek, a nyomorultak, a hajléktalanok, az éhező gyerekek Istenével, az értük megfeszített Krisztussal hadakozik. Amit most Iványi Gáborral tesz, azt Istennel teszi. Mindazt Isten magára veszi.
Talán nem véletlen, hogy nagycsütörtökre rendelték be Iványi Gábort. Prófétikus nap, és a kérdés az, hogy Orbán elfogja-e Krisztus szolgáját? Vagy még halogatja? Keresztre feszíti-e? Megdicsőíti-e Isten Iványi Gábort azzal, hogy a legnagyobbak sorsát, a bebörtönzést kapja? Micsoda bibliai események játszódnak a szemeink előtt?
Míg a palotáikban dőzsölő papok sikereiket ünneplik, Jézus helyzete nem változott. Ki veszi észre? Hány embert tölt el istenfélelemmel, hogy Magyarországon ilyen prófétikus dolgok zajlanak? Milyen sötét sátáni erő áll Orbán mögött, hogy ilyen prófétikus jelek történnek? Mit akar Isten mutatni ezzel, és hányan figyelnek fel erre? Hány embert indít tettekre?
Lesz-e szószólója a Megfeszítettnek? Amikor szomjas volt, adtál-e neki inni? Amikor éhes, adtál-e neki enni? Amikor jövevény volt, befogadtad-e? Amikor mezítelen volt, felruháztad-e? Amikor beteg volt, meglátogattad-e? Amikor fogoly volt, eljöttél-e hozzá? Iványi Gábor mindezeket megtette. Mindezt Ővele cselekedte meg. Most ő az üldözött. Te hol vagy?
Boldog húsvétot „keresztény” Magyarország! Tudsz-e olvasni a jelekből? Akarod-e követni és támogatni a Gonoszt? Vagy némaként leszel a cinkosa? Vagy elbújsz a megszegett jog betűje mögé, elrejtve szemedet az igazság elől? Mintha nem látnád a cselt, a galádságot és a képmutatást? Vagy esetleg felemeled a szavad?
