Jóval kezdett ki Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, amikor a Jobbikot kritizálta egyik legutóbbi interjújában. Márki-Zay szerepzavarára jellemző, hogy már belekötött a DK-ba, a Jobbikba, súlyos kritikát fogalmazott meg vele szemben a Momentum elnöke, és a gyurcsányozásáról elítélő módon nyilatkozott Ungár Péter, az LMP listavezetője. Az ellenzéki összefogás az egymással kötött megállapodás szerint nem főnököt keresett az előválasztáson, akinek engedelmeskedniük kell, hanem azt, aki alárendeli magát az összefogás pártjainak és programjának.
Márki-Zay az említett interjúban azt mondta, hogy „évente 2,7 milliárdja van a Jobbiknak. De ebbe a konkrét kampányba alig szállt be. Egyelőre százmilliót sem tud beletenni a kampányba, vagy nem akar”. Jakab Péter konkrét összeget nem írt a Facebookon megjelent válaszában, de kijelentette, hogy „rengeteg aktivistával, dupla annyi pénzzel szálltunk be az előválasztás finanszírozásába, mint a többi párt”. Ha ez igaz, akkor Márki-Zay valótlanságot állított, ami egy miniszterelnök-jelölt esetében elfogadhatatlan pontatlanság, és bocsánatot kell kérnie.
Márki-Zay ujjal mutogat már most, hogy kik a vereség okai, pedig a választást még el sem veszítette. A nyilvánosság előtt üzenget, amivel azonban az ellenzéket gyengíti, és az ellenzéki összefogás alapelveit sérti. Márki-Zay úgy tesz, mintha ő az ellenzéki összefogás fölött álló személy lenne, aki dirigálhat a pártoknak, amelyeknek a szavazói megválasztották őt. Márki-Zay elfogadottsága arra épül, hogy ezek a pártok mögötte állnak, amelyeket ő lenéz, lekezel, utasítgat és „leváltott” saját magára. Ha nem tetszenek neki ezek a pártok, miért nem indul el nélkülük, bizonyítva a vonzerejét?
Márki-Zay fideszesnek és árulónak bélyegzett mindenkit, aki bírálni merészeli őt és megkérdőjelezi az alkalmasságát, de saját mércéjét nem alkalmazza magára, mert nyilatkozataiban leplezetlenül támadja a nyilvánosság előtt az ellenzéki összefogás pártjait. Ő maga idézi elő a konfliktusokat, szervez maga köré fanatikusokat, akiket szembefordít az ellenzéki összefogás pártjaival, akiket saját teljhatalma útjában lát, s akik nem hódolnak be neki, mint vezérnek. Ám demokraták között elfogadhatatlan a vezérelv, a vezérkultusz, az önkényuralom. Ez szélsőjobboldali, idegen szellemiség.
Márki-Zay a konkrét esetben nyilvánosan bírálta és megtámadta a Jobbikot, ami megengedhetetlen, mert ezzel Orbánt segíti. Ha problémája van a Jobbik szerepvállalásával, akkor azt bizalmasan Jakab Péterrel kellene közölnie, és vele tisztáznia. Azt nem teheti meg, hogy a nyilvánosság előtt kezdeményez belső vitát, az ellenzék szavazóit a második legnagyobb ellenzéki párt ellen hangolja, ráadásul Jakab Péter válasza szerint pontatlanul és alaptalanul. Ez egy miniszterelnök-jelölt, egy profi politikus esetében elfogadhatatlan. Ez alkalmatlanságának a jele. Nem beszélhet összevissza.
Jakab Péter egyenes ember, ezért a tények közlése mellett egyértelműen és alaposan helyre tette Márki-Zay Pétert, miközben igyekezett az egység és a közös miniszterelnök-jelölt támogatásának tényét is demonstrálni, hogy az összefogás megmaradjon. Ez a nyilatkozat jól mutatja a kettősséget, hogy az ellenzéki összefogás pártjai az előválasztással saját nyakukba ültettek egy olyan embert, aki nem az ellenzéki összefogás értékrendje alapján politizál, de kénytelenek eltűrni. De ha Márki-Zay-nak ezek a pártok nem tetszenek, akkor joga van tőlük függetlenül elindulni a választáson.
Ahhoz azonban nincs joga, hogy a tíz év alatt felépített pártok által összegyűjtött ellenzéki szavazókat elvitassa ezektől a pártoktól, szembefordítsa őket saját pártjaikkal, ezeket a pártokat kiiktassa, „leváltsa” magára, ahogy mondta. Márki-Zay nem az ellenzéki pártok leváltásra, hanem Orbán leváltására kapott megbízást. Jakab Péter elmondta a tényeket, majd kijelentette: „Aki ezek után a Jobbikot támadja, az Orbán hatalmon maradását segíti. De ezt a közös miniszterelnök-jelölt nyilván nem hagyná, hisz érte is küzdünk”. Akinek van füle, hallja a szarkazmust.
Jakab Péter ezzel keményen beszólt Márkinak, hogy fejezze be a Jobbik támadását, hiszen a Jobbikot nem más, mint a közös miniszterelnök-jelölt támadta meg, és ha ezt még egyszer megteszi, azzal Orbán hatalmon maradását segíti. Felvilágosította Márkit, hogy ha ezt más tenné, neki akkor sem lenne szabad ezt megengednie, nemhogy ő maga csinálja. Figyelmeztette arra is, hogy Márki nem tesz szívességet nekik, a Jobbik munkája és támogatása őt is segíti.
De a legkeményebb mondatok ezután következtek: „Igaz, mi nem felfelé nézünk, hanem előre.” Ezzel Márki-Zay botrányos jelszavára utalt („ssak felfelé”), ami a fennhéjázást és a nagyravágyást, tulajdonképpen Márki-Zay politikai céljait fejezi ki, hogy egyre feljebb akar kerülni. Alázatos ember, aki szolgálja a közösségét, nem választ ilyen jelszót, ahogy ez a jelszó ki is fejezi, ahogy Márki-Zay fennhordja az orrát, és ahogy viselkedik. Jakab Péter helyre tette ezzel a nagy keresztény embert, hogy előre nézzen, és ne felfelé törekedjen. A Sátán akarta feljebb helyezni a székét.
A következő mondatában meg is magyarázza ezt: „Így kisebb az esélye annak, hogy elbukunk, nagyobb annak, hogy célba érünk.” Bölcs szavak, amelyek arról szólnak, hogy a felfuvalkodottság, a melldöngetés, a nagyravágyás, a nagyképűség, az alázat hiánya a bukás előszobája. Márki-Zay-nak ilyen keményen még nem szóltak be. Jakab Péter nem adta meg magát Orbánnak, neki sem fogja megadni magát, mert ha ujjat húz vele, „leveri Márkit, mint vak a poharat” – ez a Jakab-féle magyar fordítása a bejegyzésnek.
Ezután következik a kincstári szöveg, amely próbálja elsimítani az ellentétet, de ebben is ott van az üzenet: „Mert így tudunk figyelni a szövetségeseinkre és a karmesterre is. Ha irányít, megyünk. Ha nem, akkor is. A 29 legnehezebb körzet kötelez.” Figyelni kell a szövetségesekre és nem megtámadni őket, ezt mondja. Márki-Zay-tól elveszi a „kapitányi” címet és csak „karmesternek” nevezi, akinek annyi a feladata, hogy összehangolja a zenészek munkáját, nem az, hogy elvegye a hangszerüket, leküldje őket a színpadról, és ő akarjon játszani minden hangszeren helyettük.
Jakab Péter azt is mondja, hogy ha a valódi feladatát betölti Márki-Zay és irányítja a kampányt (nem eltilt tőle mindenkit és nem kisajátítja magának), akkor ezzel együttműködnek. Ha nem, akkor a 29 körzetben, ahol jobbikosok állnak kemény csatában, mindent megtesznek a győzelemért, és nem foglalkoznak Márkival. Tiszteletben tartják az előválasztás eredményét. Ha Márki-Zay elvégzi a feladatát, és összehangolja a közös kampányt, akkor követik abban. De ha magát helyezi az előtérbe és a pártokat rombolja, akkor nem foglalkoznak vele, legfeljebb eligazítják.
A végén szintén olvasni kell a sorok között: „Rajtunk nem fog múlni a kormányváltás. Rajtunk nem. Mi, jobbikosok készen állunk. Csak előre!” Ebben újra visszautasítja Márki-Zay vádját, hogy a Jobbikon múlna a kormányváltás. A „rajtunk nem” szófordulattal Jakab Péter arra céloz, hogy Márki-Zay lehet az, aki ezt elrontja, például az ilyen nyilatkozataival. Az pedig, hogy végül Márki-Zay „csak felfelé”jelszavát a maga „csak előre” jelszavára cseréli, egyértelmű üzenet: Ugocsa non coronat!
A Jobbik nem hódol be, hanem megőrzi a függetlenségét, Márki-Zay nem a főnökük, szálljon le a magas lóról. Nem azonosulnak Márki-Zay szellemiségével, ahogy a dedós és infantilis kék szalagját sem hordja senki. Márki-Zay megkapta a finom, de egyértelmű figyelmeztetéseket az ellenzéki összefogás pártjaitól, hogy a kapitánykodást fejezze be, és azt tegye, amire megválastzották. Hangolja össze az ellenzéki közös kampányt, vonja be a pártokat, ne magát fényesítse és építse, ne az ellenzéket támadja.
Ha nem képes korrigálni magát, akkor már csak az a kérdés, hogy csupán magát buktatja meg, vagy az ellenzéket is. Ez utóbbi esetben pedig úgy, hogy örökre eltűnik a közéletből, vagy kiszakítja az ellenzék egy részét és két részre szakítja az ellenzéki tábort, amivel újabb tíz évre bebetonozza Orbánt? Választhat.
